Mütilosz vagy Mütiliosz (ógörög Μύτιλος, Μύτιλιος, latin Mytilus, Mytilius) az ókori Illír Királyság uralkodója, feltehetőleg az és 260 közötti évtizedben. A történeti források és az általa veretett pénzérmék alapján a történettudomány Mütilosz uralmát az Adriai-tenger partvidékére, az Epidamnosz és Apollónia mögött elterülő hátországra, a voltaképpeni Taulantia területére teszi. Hadat viselt az Épeiroszi Királyság ellen, de vereséget szenvedett.
Származása Elődjét, Monunioszt és Mütiloszt gyakran említik a dardánok királyaiként, akik fennhatóságukat az Adriai-tenger partvidékére is kiterjesztették. Ezt a feltételezést azonban sem a klasszikus források, sem a régészettudomány eredményei nem támasztják alá. Az ókori munkákban egyértelműen az évektől uralkodó Longarosz ez első megnevezett dardán király. Emellett a Monuniosz és Mütilosz által a partvidéken veretett pénzérmék az egykori Dardánia területén végzett ásatásokról nem kerültek elő, ami egészen valószínűtlenné teszi dardán királyi mivoltukat. Neritan Ceka albán régész szerint a tévesztés abból fakadhat, hogy egy évszázaddal később valóban uralkodott egy Monuniosz nevű király a dardánok felett, és ez alapján kényelmes feltételezésként adódik a 3. századi illír király és utódjának dardánokként való azonosítása.
A Glaukiasz uralkodásának végétől, az Agrón király medioni győzelméig ívelő időszak illír uralkodóinak kronológiáját és genealógiáját nem őrizték meg a klasszikus történeti munkák szerzői. Bár Glaukiaszt még a taulantok, Agrón apját, II. Pleuratoszt pedig már az ardiaták közé tartozó királyként ismerjük, a 2010-es években albán történészek felvetették annak a lehetőségét, hogy valójában Glaukiasztól Agrónig egyenes volt a leszármazási sor, és Agrón Mütilosz unokája lehetett.
Uralkodása Monuniosz király utódja, talán annak fia volt. Elődjét követően ő volt a sorban a második illír uralkodó, aki saját pénzt veretett. A tengerparti görög gyarmatvárosban, Epidamnoszban vert bronzpénz BASZILEÓSZ MÜTILIU (ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΜΥΤΙΛΙΟΥ, ’Mütilosz királyé’) felirata teszi egyértelművé királyi címét. Az érme előlapján az oroszlánbőrt viselő Héraklész portréja, hátlapján pedig a hős fegyvereinek (tőr, íj, tegez) ábrázolása látható. Feltehetőleg Mütilosz névjele jelenik meg néhány körül veretett apollóniai bronzérmén is. A két polisz, Epidamnosz és Apollónia továbbra is megőrizte önállóságát és saját ezüstpénzét használta, ami arra utal, hogy Mütilosz uralma alapvetően a két város mögötti hátországára, a taulantok és parthinok által lakott vidékekre terjedt ki.
A történeti források és a numizmatikai leletek alapján valószínűsíthető, hogy Mütilosz csatlakozott a tengerparti görög gyarmatvárosok, Epidamnosz és Apollónia, valamint az aitólok közötti, az epiróták ellen harcoló szövetséghez. Frontinus és Iustinus történeti munkáiból ismert, hogy I. Pürrhosz épeiroszi király bekövetkezett halála után, Mütilosz megkísérelte visszaszerezni a Pürrhosz által elhódított illíriai területeket. Epiruszra támadt, de II. Alexandrosz megfutamította a seregét. Apollónia ezt követően már a Római Köztársaság beavatkozását kérte az epiróták elleni harcban.
Jegyzetek
Források
Kategória:Illír uralkodók