A modern sztoicizmus egy népszerű szellemi mozgalom a késői 20. században és korai 21. században, amely megkísérli visszahozni a sztoikus filozófiát a modern világba. Nem összetévesztendő a neosztoicizmussal, ami egy hasonló jelenség volt a 17. században. A modern sztoicizmus kifejezés egyaránt jelenti a sztoikus filozófia feltámasztását és a filozófiai törekvést arra nézve, hogy a korai sztoicizmust a jelenlegi nyelvbe és modern nézőpontba foglalja. A 'The Rise of Modern Stoicism' (A modern sztoicizmus felemelkedése) figyelmet kapott a nemzetközi médiában 2012 november óta, amikor az első 'Annual Stoic Week' (Évenkénti sztoikus hét) eseményt megszervezték.http://www.abc.net.au/radionational/programs/philosopherszone/modern-day-stoicism/5896364
Háttér
Filozófiai A modern sztoicizmus a 20. század környezetében fejlődött az általános erényetika iránti növekvő érdeklődésnek megfelelően. "Többek között Philippa Foot, Alasdair MacIntyre és Martha Nussbaum filozófusok munkái hozták vissza az erényetikát, mint életképes alternatívát a domináns Kanti deontológiai, haszonelvűségi és következményelvűségi tanokhoz képest." A modern sztoicizmus sokat merít a késői 20. században és korai 21. században megnövekedett számú tanulmányokból az ősi sztoikusoktól, ezen belül is a klasszikus művek modern fordításából. Ezen felül a modern sztoicizmus mozgalom gyökerei Albert Ellistől származnak, aki a Racionális Érzelmi Viselkedés Terápia kifejlesztője volt, valamint Aaron T. Becktől, akit sokan a Kognitív Viselkedés Terápia (KVT) korai változatának apjának tartanak. Viktor Frankl szintén hasznosnak tartotta a sztoicizmust, ami segítette őt háború idején, és később kifejlesztette az elméletét, amit Logoterápia néven ismerünk.
Az egyik fő előfeltevését a modern sztoicizmusnak Lawrence Becker szavai közvetítik: "Érdekes elképzelni, mi történt volna, ha a sztoicizmusnak huszonhárom évszázadon keresztül folyamatosan tartott volna a történelme. Ha a sztoikusok szembekerültek volna Baconnel, Descartes-tal, Newtonnal, Locke-kal, Hobbesszal, Benthammel, Hume-mal, Kanttal, Darwin-nal és Marxszal."Becker, Lawrence (1997). A New Stoicism. Princeton University Press Vagy ahogy Massimo Pigliucci tömörebben mondta: "érdemes meggondolni, mit jelent Sztoikusnak lenni a 21. században".https://opinionator.blogs.nytimes.com/2015/02/02/how-to-be-a-stoic/?_r=0
Egy fontosabb mű, ami hangsúlyozta a modern sztoicizmus főbb előfeltevéseit, vitathatóan a 'A New Stoicism', Lawrence Becker műve, amit 1997-ben adtak ki először.
Pszichológia, pszichoterápia A sztoikus filozófia volt a filozófiai inspiráció a modern kognitív pszichoterápiához, különösen dr. Albert Ellis Racionális Érzelmi Viselkedés Terápiájához (angolul REBT, magyarul RÉVT), ami a főbb előzménye volt annak. Az eredeti kognitív terápia kézikönyv depresszió kezelésére Aaron T. Becktől származik, aki azt állítja "A kognitív terápia filozófiai eredetét a sztoikusokig tudjuk visszakövetni".Beck, Rush, Shaw, & Emery (1979) Cognitive Therapy of Depression, p. 8. Egy jól ismert idézetet tanítanak Epiktétosz Kézikönyvecskéjéből a pácienseknek az Ellis féle RÉVT alkalmai során: "Nem az események zavarnak minket, hanem a róluk alkotott véleményeink". Ez később egy gyakori elemmé vált a többi KVT megközelítés "szocializációs" fázisában. A sztoicizmus hatása a modern pszichoterápiára, különösen az RÉVT és KVT esetében, Donald Robertson művében volt kifejtve 'The Philosophy of Cognitive-Behavioural Therapy' címmel, 2010-ben.https://books.google.com/books?id=XsOFyJaR5vEC&lpg Ezen felül, több 20. századi pszichoterapeutára is hatott a sztoicizmus, köztük a legismertebben a "racionális meggyőzés" iskola svájci alapítója, a neurológus és pszichoterapeuta Paul Charles DuBois-ra, aki nagymértékben merített a sztoicizmusból a klinikai munkája során és bátorította a pácienseit is, hogy házifeladatként tanulmányozzanak Seneca műveket.
Népszerű mozgalomként A modern sztoicizmus jellegzetessége, hogy nemzetközi jelenség és nagyban támaszkodik a közösségi médiára és az Internetes közösségekre. E. O. Scott szerint "A Modern Sztoicizmus valóban egy Web 2.0 jelenség".https://ericsiggyscott.wordpress.com/2016/11/30/a-quick-map-of-the-online-stoic-community/ Az egyik központi weboldal a Modern Stoicism weblapja, ami otthont ad a Stoicism Today blognak és az évenkénti Annual Stoic Week-nek (Internetes), valamint a Stoicon (élő) eseménynek.http://www.newsweek.com/2014/12/05/meet-real-stoics-taking-psychology-back-3rd-century-bc-287901.html
Továbbá több személyes blog is foglalkozik sztoicizmussal, közülük sokat ismert sztoikus tanítók vezetnek (pl. Massimo Pigliucci, William Irvine vagy John Sellars) és több terapeuta (pl. Donald Robertson), akik a sztoicizmus alkalmazását kutatják. E. O. Scott szerint: "a közösségi média, a könyvek és cikkek kombinációja egyfajta exponenciális növekedési pályára állították a sztoicizmust". Sztoikus összejövetelek és csoportok találhatóak többek között pl. Ausztráliában, Denverben, Dublinban, Edinburgh-ben, Fremont-ban, Helsinkiben, Londonban, Manchesterben, Milwaukee-ban, New Yorkban, Orlandóban, San Franciscóban, Torontóban és Varsóban. E. O. Scott szerint: "vitathatóan a legfontosabb és legbefolyásosabb hely a Modern Stoics (online)," ez jelenleg a "stoicism group", azaz a Facebook-csoport, amely kb. 27 ezer taggal rendelkezik (2017. július 19-én). A hasonló Reddit csoport 53 000 felhasználóval rendelkezik (2017 július 19-én). Az angolszász nyelvű oldalak mellett létezik még a "Sztuka życia według stoików", amit Piotr Stankiewicz vezet, "Stoicyzm Uliczny", amit Marcin Fabjański irányít és a "Centrum Praktyki Stoickiej", amit Tomasz Mazur és mások működtetnek.
A 21. század elejére a megújult sztoikus mozgalom állandó intézményeket is létrehozott, melyek közül a Sztoikus Filozófusok Főiskolája oktatómunkát végez, a Fekete Sas Sztoikus Monostor egyfajta sztoikus spirituális központként működik, a Cseszneky Miklós által alapított Marcus Aurelius Lovagrend alapvetően karitatív tevékenységet folytat, míg a Stoic Registry és a Stoic Fellowship globális ernyőszervezetként működik. Az első internetes sztoikus közösség, a New Stoa, amelyet 1996-ban alapított Erik Wiegardt sztoikus filozófus, jelenleg a Sztoikus Filozófiáért Alapítvány néven folytatja tevékenységét.
A modern sztoicizmus gyakorlati alkalmazását több iparágon keresztül bemutatták már. A Forbes szerint a modern sztoikus gondolkodás "rendkívül ígéretes az üzleti és önkormányzati vezetők globális problémáinak megoldásában, ebben a viharos, válság utáni időkben".https://www.forbes.com/sites/carriesheffield/2013/12/01/want-an-unconquerable-mind-try-stoic-philosophy/#7b97cceb750c Másrészt rámutattak a modern sztoicizmus és a Harmadik Hullámos KVT módszer hasonlóságaira és a depresszió kezelésében is hatékonynak tartották a vizsgálatok.http://www.telegraph.co.uk/lifestyle/wellbeing/10146546/Anxious-Depressed-Try-Greek-philosophy.html
Kulcsfogalmak
A természethez fordulás kérdése A modern sztoicizmus feltehetően legnagyobb kihívása, hogy hogyan viszonyuljon a "természet követésének" elvéhez, ami az ókori sztoicizmus alapelve. Röviden, az ókori sztoikusok tanítása szerint kétségbevonhatatlan, hogy a jó élet érdekében összhangban kell élnünk a természettel. Az ókori sztoikusok szerint a természet lényegénél fogva jó, így mindent, ami a természethez igazodik, jónak tartottak. Mi több, az ókori sztoikusoknak teleologikus világnézetük volt, azaz úgy tartották, hogy a világegyetemben minden tervszerűen és észszerűen, a jó cél érdekében lett elrendezve.
A jelen korban azonban sokkal nehezebb fenntartani ezt a nézetet. Becker megfogalmazása szerint "a tudomány jelentős kihívások elé állította a [sztoikus] metafizikai világnézetünket". A világ racionális rendezettségére vonatkozó elképzelés feltehetően sokkal kétségesebbnek tűnik a 21. században, mint két évezreddel ezelőtt. "Ha a világegyetemre tekintünk," írja Becker "szembesülünk a irántunk való közömbösségével, és a saját jelentéktelenségünkkel. Látszólag tudomást sem vesz rólunk, csupán a statiszta szerepét osztja ránk, és nem ad semmilyen célt, amit követhetnénk." Még lényegesebb kérdések merülnek fel, amikor szembe nézünk a saját emberi világunkkal, a népirtások és atrocitások hosszú és folyamatosan bővülő listájával és az azokkal járó emberölésekkel. Ezek a fő kihívásai annak az ókori sztoikus nézetnek, amely a világot racionális és alapvetően jó létezőnek tartja.
Hasonló problémával szembesülünk, ha érdeklődésünket az emberi természetre korlátozzuk (szemben a világegyetem egészével). Más szóval, az "emberi természetünk követésére" vonatkozó elképzelés ugyancsak komoly kérdéseket vet fel. Ahogy Becker írja, "ezek a [meghatározó] tulajdonságok 'természetesek' az emberi karakterben és viselkedésben, de éppen olyan természetes jelentős számú kivételt is találni. Következésképpen ezek közül a jellemvonások közül egyik sem illik az emberi természetből kiinduló etikai érvek legismertebb formáiba, pl. (a) hogy az emberek természet szerint X-ek, az Y pedig ellentétes X-szel, tehát Y ellentétes az emberi természettel; vagy (b) hogy X határozza meg egy emberi lény egyedi funkcióját (az esszenciát), így emberi lényként úgy boldogulhatunk, ha kimagaslóak vagyunk X-ben." Ugyanígy "az emberi természet követése" sem ad konkrét viselkedési irányelveket. Mindent összevéve, a modern sztoicizmus egyik központi problémája, hogy a 21. században sokkal nehezebb megalapozni etikai keretünket a "természetben", legyen az univerzális, kozmikus természet vagy speciális emberi természet.
A természet követése, mint a tények követése Becker tudomásul veszi ezt a problémát, és még addig az állításig is elmegy, miszerint "a sztoikus etika sokkal jobb helyzetben lenne a 'kövesd a természetet' szlogen nélkül." Ám azon is elmélkedik, hogy a sztoikusok "már túlságosan azonosulnak ezzel a szlogennel ahhoz, hogy megtagadják. Csak annyit tehetünk, hogy átértelmezzük."
Becker a következő értelmezést javasolja. A természet követése a tények követését jelenti. Azt jelenti, hogy megszerezzük a tényeket a fizikai és társadalmi világról, amelyben élünk, és benne a saját helyzetünkre vonatkozó tényeket is [...], még mielőtt normatív kérdésekről döntenénk. Azt jelenti, hogy szembe nézünk ezekkel a tényekkel, pont annak fogadva el őket, amik, nem többnek és nem kevesebbnek, még mielőtt normatív következtetéseket vonnánk le belőlük. Azt jelenti, hogy a tényekből kiindulva alkotunk etikát, tapasztalati úton felépítve a normatív tételeket. Azt jelenti, hogy a tények megváltozása szerint igazítunk a normatív tételeken, és annak fogadjuk el ezeket a módosításokat, amik, nem többnek és nem kevesebbnek. És azt is jelenti, hogy a tényekben élünk - valóságos és nem hipotetikus normák világában.
A "világra vonatkozó tények megszerzésének" folyamata valamelyest (de nem kizárólag!) a tudomány által történik. Becker szavaival, "A biológia, illetve a viselkedés- és társadalomtudomány három lényeges módon járul hozzá az etikához: bőséges anyagot kínál a naturalisztikus érveléshez [...], értelmező elméleteket kínál (pl. az evolúciós biológia), amely segít különválasztani a viszonylag állandó tulajdonságokat az átmenetiektől és képlékenyektől, valamint a tanulás, a racionalitás és az észszerű választás hathatós, kidolgozott elemzését is kínálja. Egy sztoikus etikai okfejtése "el sem kezdődhet, amíg nincs birtokában az összes releváns leírásnak, állításnak és előrejelzésnek, [...] – amíg, mondjuk így, nem végezte el az empirikus munkát." Ezt az empirikus munkát a tudományos módszer segítségével lehet elvégezni, így a "tények követésének" elve (bizonyos tekintetben) úgy érthető, mint "nem ellentmondani a tudománynak" (nem tévesztendő össze az egyszerű "tudománykövetéssel", ami leegyszerűsítő és megtévesztő lenne). Röviden, a modern sztoikus beoltatja a gyerekeit.
Erény, tett, boldogság