bélyegkép|jobbra|250px|Talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus)
A pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a pusztaityúkfélék (Pteroclididae) tartozik.
Előfordulásuk A pusztaityúkfélék Dél-Franciaországban és Spanyolországban, Ázsia déli részétől Mongóliáig, a Góbi-sivatagig és Indiáig, valamint Afrika kiterjedt részein és Madagaszkáron megtalálható. A pusztaityúkfélék a forró félsivatagokat kedvelik. A fajok többsége nincs veszélyben. Az ember közelségében élő fajokat azonban intenzíven vadásszák, így a két európai faj mára veszélyeztetetté vált.
Megjelenésük A pusztaityúkfélék hossza fajtól függően 24-41 centiméter, szárnyfesztávolsága 48-78 centiméter és testtömege 175–300 gramm között van. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. Testalkatuk galambszerű. Tollazatuk rejtőszínű, szárnyuk hosszú és hegyes, farkuk ék alakú. Lábuk rövid, mellső oldala tollakkal borított. A hím hasi tollazatában nagy mennyiségű folyadékot tud elraktározni, aminek a fiókák itatásakor van nagy jelentősége. Lábukon talppárnák vannak, mivel napközben a sivatag homokja 60-80 C° is lehet.
Életmódjuk A pusztaityúkfélék társas madarak. Gyakran ezernél is több madárból álló rajok is kialakulnak. Táplálékuk szinte kizárólag magvakból áll, de elvétve fogyasztanak bogyókat és rovarokat is. A sivatagban, ha inni akar, sokat kell repülnie. Nem szokatlan, ha vízlelőhely és fészek közötti távolság 40–50 km.
Szaporodásuk Az ivarérettséget egyéves korban érik el. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészkét a homokba vájt üregbe rakja. A fészekalj 2-3, olykor 4 vörösesbarna pettyes tojásból áll. Kiköltésükben mindkét szülő részt vesz. A tojó nappal költ, a hím ilyenkor eteti őt. Éjszaka a hím ül a tojásokon. Ha ragadozó közeledik, azzal terelik el a figyelmét a fészekről és a tojásokról, hogy sebesültnek tettetik magukat. A kotlás 21-23 napig tart. Amikor a tojásokból a fiókák kikelnek, a hím vizet hord a nősténynek és a fiókáknak. A hímek rajban repülnek és a víztől kicsit távolabb szállnak le, 5-10 percig figyelnek. Amikor tiszta a levegő, a víz szélére repülnek. Belegázolnak, bemerítik a csőrüket és addig szívják magukba a vizet, amíg "fel nincsenek tankolva". A hímnek naponta kétszer kell fordulni. A fiatal madarak 3-5 hét múlva válnak röpképessé.
Rendszerezés A pusztaityúkalakúak rendjébe egyedül a pusztaityúkfélék családja tartozik, amely az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:
Syrrhaptes (Illiger, 1811) – 2 faj tibeti talpastyúk (Syrrhaptes tibetanus) talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus)
Pterocles (Temminck, 1815) – 14 faj feketehasú pusztaityúk (Pterocles orientalis) fehérbegyű pusztaityúk (Pterocles decoratus) pettyes pusztaityúk (Pterocles burchelli) barnahasú pusztaityúk (Pterocles exustus) koronás pusztaityúk (Pterocles coronatus) kétöves pusztaityúk (Pterocles bicinctus) négyöves pusztaityúk (Pterocles quadricinctus) csíkos pusztaityúk (Pterocles lichtensteinii) álarcos pusztaityúk vagy madagaszkári pusztaityúk (Pterocles personatus) kalahári pusztaityúk (Pterocles namaqua) indiai pusztaityúk (Pterocles indicus) nyílfarkú pusztaityúk (Pterocles alchata) sivatagi pusztaityúk (Pterocles senegallus) sárgatorkú pusztaityúk (Pterocles gutturalis) bélyegkép|balra|250px|Sivatagi pusztaityúk (Pterocles senegallus)
Források
Charlie Bood: A természet csodái 1., Interprint Kft, Birding.hu – magyar neve – koronás pusztaityúk
További információk Képek az interneten a pusztaityúkfélékről
Kategória:Madárrendek Kategória:Holarktikus faunaterület