Bizáki Puky Endre (András) László (Kassa, 1871. február 20. – Szovátafürdő, 1941. július 20.), író, politikus, a Gömbös-kormány külügyminisztere, Abaúj-Torna vármegye és Miskolc városának a főispánja, Abaúj-Tolna vármegye alispánja, és törvényhatóságának örökös tagja, magyar királyi titkos tanácsos, császári és királyi udvari tanácsos, a magyar érdemrend nagy-keresztjének, a kormányzói legfelsőbb teljes elismerést jelképező díszjelvénynek a tulajdonosa, a nemzetgyűlés, majd az országgyűlés képviselőházának az alelnöke, felsőházának a tagja, a magyar királyi közigazgatási bíróság elnöke.
Életrajza Családja A Pok nemzetségbeli ősrégi nemesi bizáki Puky családnak a sarja. Apja bizáki Puky Gyula (1840–1919), Debrecen város és Hajdú vármegye főispánja, anyja sipeki Balás Gizella (1943–1923) volt.Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám). 1. 1923-02-14 / 35. szám Az apai nagyszülei bizáki Puky Pál (1811–1896), Pest megyei bíró, az 1848-as szabadságharcos nemzetőr-kapitány, földbirtokos, valamint tapolylucskai és kükemezei Bánó Krisztina (1820–1890) voltak. Az anyai nagyszülei sipeki Balás Ágoston (1803–1861), földbirtokos és lánczi Lánczy Zsófia (1811–1874) voltak. Három fivére született, Pál (1867-1945), Gyula Miklós (1869-1942) és László (1876-1929). 1929-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium 11.380/1929. számú határozata alapján Puky megkapta a nemességének az igazolását és hivatalosan törvényesen felvette a család bizáki ősi nemesi előnevét.
Házassága és leszármazottjai Puky Endre 1901. július 14-én Budapesten, feleségül vette lánczi Lánczy Gizella Mártát (Felsőlánc, 1880. március 7.–VIII. kerület, 1951. március 25.), akinek a szülei lánczi Lánczy József (1855–1882), földbirtokos és bizáki Puky Matild (1855–c. 1920) voltak. Az apai nagyszülei lánczi Lánczy Jakab (1807–1888), abaúji főjegyző, földbirtokos,Pesti Napló, 1888. december (39. évfolyam, 332-360. szám)1888-12-20 / 350. szám és márkusfalvi Máriássy Szidonia (1820–1898) voltak. Az anyai nagyszülei bizáki Puky Márton (1823–1897), 1848-49-es honvéd főhadnagy, földbirtokos, és cseleji Kolossy Matild (1832–1904) voltak. Puky Endre és Lánczy Gizella frigyéből három fiúgyermek született: Puky Péter András (Kassa, 1902. október 21.–Boston, USA, 1975. június 26.), MÁV üzletigazgató, MÁV műszaki tanácsos, főmérnök, gépészmérnök. Neje: görgői és toporczi Görgey Ilona (Királyhida, 1908. május 17.). dr. Puky Pál Gyula László (Kassa, 1904. augusztus 10.–Bécs, 1989. július 10.), sebész főorvos, egyetemi tanár, a Venezuelai Tudományos Akadémia tagja. Neje: nagybaráti Huszár Veronika (Budapest, 1910. április 24.). dr. Puky Ferenc Márton József (Kassa, 1909. december 3.–Budapest, 1980. november 5.), budapesti iparkamarai titkár. Neje: tomcsányi Tomcsányi Klára (Budapest, 1912. december 31.)
Élete 1906-tól Abaúj-Torna vármegye alispánja, 1922-től Abaúj-Torna vármegye és Miskolc város főispánja volt. 1920-tól Borsod, Gömör és Kis-Hont vármegyék törvényhatósági kormánybiztosaként,1924-től 1933-ig kormánypárti programmal képviselőkánt, 1926-tól képviselőházi elnökként dolgozott. 1932-től 1933-ig a Gömbös-kormány külügyminiszterének nevezték ki, azután a Közigazgatási Bíróság elnöke és felsőházi tag lett. A Magyar Képzőművészeti Egyetem választmányi tagja (1927), később társelnöke (1933) lett. Puky cserkészvezetőkánt is tevékenykedett, és Magyar Turista Szövetség elnöke is volt 1930 és 1931 között.MTSZ vezetői Közigazgatási és politikai tanulmányait számos hazai és külföldi (főként amerikai és olasz) újság megjelentette.Magyar Életrajzi Lexikon Puky 1937-ben írt egy könyvet Hatvan év muzsikája: zenei élettörténetem címmel.PIM - Puky Endre munkássága
Halála Puky Endre 1941. július 20-án halt meg Szovátafürdőn, temetésére négy nappal később (július 24.) került sor a Farkasréti temetőben. Temetésén Ravasz László püspök hirdette az igét a Jelenések könyve 14,13 verse alapján. Az igehirdetés megtalálható Ravasz László: Korbán I. Franklin Társulat Budapest, 1942. 443-445. lapján. A gyászjelentésben a családja a következőket jegyezte (szöveghűen közölve):PIM - gyászjelentés
Művei Hatvan év muzsikája. Zenei élettörténetem; May Ny., Bp., 1937 Puky Gyula életrajza 1840–1919; Jakab Ny., Bp., 1940 Apám, Puky Gyula, 1840–1919; szerzői, Bp., 2006
Jegyzetek
Források Magyar Életrajzi Lexikon
Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Abaúj vármegye alispánjai Kategória:Abaúj vármegye főispánjai Kategória:Egységes Párt-tagok Kategória:NEP-tagok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyarország külügyminiszterei Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931) Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935) Kategória:Református magyarok Kategória:Miskolc főispánjai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek