Jean François Paschal Grousset (Corte, 1844. április 7. – Párizs, 1909. április 9.) francia politikus, újságíró, műfordító és tudományos-fantasztikus író.
Életútja
Orvosi pályára lépett, majd több radikális lapnál is dolgozott. 1870. szeptember 4-e után átvette a Marseillaise szerkesztését, nemsokára azonban beállt önkéntesnek a németek elleni háborúba. 1871. március 26-án a kommünbe választották, annak leveretése után pedig rabságra ítélték, és 1872-ben Új-Kaledoniába vitték, ahonnan azonban két év múltán megszökött. Ezután Angliában tartózkodott, ahonnan 1881-ben tért vissza Párizsba. 1893-ban újra politikai pályára lépett, szeptember 3-án Párizsban beválasztották a képviselőházba, amelyben a szocialisták egyik vezére volt. 1893. december 4-én ő tette a szokásos indítványt a közkegyelmet illetően, és a megejtett szavazás (257:226) tűzpróbája volt az újonnan kinevezett Périer–Raynal-kabinetnek. 1894. május–júniusban az anarchisták ellen hozott törvényjavaslatot kárhoztatta különösen. 1894. október 23-án a Boulanger-féle összeesküvésben kompromittált monarchista politikusok, így Cassagnac ügyében interpellálta Dupuy miniszterelnököt, és egyúttal újra megpendítette a közkegyelem kérdését.
Írói munkássága
Grousset a következő álneveken publikált: André Laurie, Philippe Daryl, Tiburce Moray és Léopold Virey. Jules Vernéhez hasonlóan szintén Pierre-Jules Hetzel felfedezettje. Londoni száműzetése alatt Laurie álnéven írta meg A bégum ötszázmilliója eredeti verzióját (L'Héritière de Langevol, Langevol örököse), amely később Verne jelentős átírásában jelent meg. Ezután hivatalosan is lemondott a könyv jogáról Verne javára, ahogy ezt tette a Dél csillaga esetében is, ami szintén később Verne átírt verziójában jelent meg. A Cynthia hajótöröttje a kiadó Hetzel döntése értelmében jelent meg Jules Verne és André Laurie szerzőségével, a kiadó üzleti okokból úgy vélte, hogy Verne neve segíti az eladást. A művön Verne apróbb módosításokat és stílusjavításokat végzett csupán. Louis-Jules Hetzel (Pierre-Jules Hetzel fia) személyes feljegyzése szerint a L'Épave du Cynthiá-t a lehető leghamarabb be kell építeni a Különleges utazások sorozatába. A kiadódöntését a siker igazolta volna – de ez nem történt meg.
Főbb művei
Le rève d'un irreconciliable (1869) Les Cinq Cent Millions de la Begum (1879) The Southern Star Mystery (1884) L'épave du Cynthia (1886) Les exilés de la Terre, Séléne Company Limited (1887) De New York à Brest en sept heures (1888) Le Secret du Mage (1890) Axel Ebersen: Le Gradue d'Upsala (1891) Atlantis (1895, Magasin d'Education et recreation; 1895) Le Géant de L'Azur (1904) Spiridon le muet (1906)
Magyarul A varázsló titka. Regény; ford. Grünn Ilona; Teleki Blanka Kör, Kolozsvár, 1897 (A Teleki Blanka Kör kiadványa) Diák-élet Angolországban; ford., átdolg. Hegedüs Pál; Franklin, Bp., 1897 Verne Gyula–Laurie André: A "Cynthia" hajótöröttje. Regény; ford. Gaal Mózes; Franklin, Bp., 1898 (Verne Gyula összes munkái) reprint kiad.: Alexandra, Pécs, 1995 Franczia diákélet; ford. Hegedüs Pál; Athenaeum, Bp., 1900 A délafrikai aranykeresők. Regény; ford. Hegedüs Pál; Franklin, Bp., 1911
Jegyzetek
Források
The Encyclopedia of Science Fiction
Kategória:Francia újságírók Kategória:Francia sci-fi-szerzők Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek Kategória:Francia műfordítók Kategória:A porosz–francia háború katonái Kategória:Fogvatartottak Kategória:A francia parlament tagjai