Izland éghajlata szubarktikus a Köppen éghajlati osztályozási rendszer alapján pedig: Cfc. A sziget az Golf-áramlat útjában található, amely jóval enyhébbé teszi a sziget éghajlatát, mint amilyen az a hasonló szélességi körön fekvő egyéb területek éghajlata. A szigetország alig valamivel az északi Sarkkörtől délre fekszik. Az Irminger-áramlat szintén enyhébbé teszi az ország éghajlatát. Az időjárás azonban meglehetősen változékony az országban.
A sarki fényt telente gyakran meg lehet figyelni a hosszú téli éjszakák idején. Az éjféli nap jelensége nyaranta figyelhető meg, az északi partvidéktől 40 kilométernyire fekvő Grimsey-szigetén. Nyaranta itt két héten keresztül le sem bukik a nap a horizont alá.
Évszakok Tél A telek Izlandon földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva enyhék. A délies fekvésű alföldjein 0 °C körül alakul az átlaghőmérséklet, míg az Izlandi-Felföld területén - 10 °C az átlag telente. Az ország északi részein a leghidegebb hőmérsékleti értékek -25 és - 30 °C közt alakulnak. A szigetországban mért leghidegebb hőmérséklet -39,7 °C volt."The dynamic climate of Iceland", University of Iceland
Nyár A szigeten az átlagos júliusi középhőmérséklet + 10 és + 13 °C közt alakul. A legmelegebb nyári napokon a hőmérséklet elérheti a + 20 és + 25 fok közti tartományt is. A legmagasabb hőmérséklet + 30,5 °C volt, melyet a Keleti Régióban mértek 1939-ben. Reykjavíkban az éves napsütéses órák száma 1300 körül alakul, amely megfelel a Skóciában vagy Írországban mérhető napsütés mennyiségének.
Hőmérséklet
Szelek és viharok Az uralkodó szélirány a keleti szél, míg a nyugatias széláramlás viszonylag ritkának számít. Általánosságban elmondható, hogy a szélsebesség többnyire a felföldön erősebb, ám topográfiai sajátosságoknak köszönhetően egyes síkvidéki területeken időnként erősebb széllökések is kialakulhatnak.
Izland déli részén évente átlagosan öt zivatar vonul át, tehát elmondható, hogy a zivatarok kialakulása meglehetősen ritkának számít az országban. Leggyakrabban nyár elején, vagy végén szoktak zivatarok kialakulni. Ezeket főleg a kontinens felől érkező meleg légáramlatok okozzák, vagy telente mélységi hidegteknők, délnyugaton. villámlást leginkább akkor lehet megfigyelni a szigeten, amikor valamelyik vulkán kitör és a kilökődő vulkáni hamufelhő kapcsolatba lép a levegő elektronjaival.
Fordítás
Források
Kategória:Országok éghajlata Kategória:Izland földrajza Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek