A Mesangiospermae vagy központi helyzetű zárvatermők (core angiosperms) a zárvatermő növények rendszertani kládja, amit angol nyelvterületen „mesangiosperms”-nek is hívnak. A zárvatermők két fő csoportjának egyike (a másik az alapi helyzetű zárvatermők). A PhyloCode filogenetikus nevezéktan szerint kapta a nevét. A központi helyzetű zárvatermők közé mintegy faj tartozik.Alan J. Paton, Neil Brummitt, Rafaël Govaerts, Kehan Harman, Sally Hinchcliffe, Bob Allkin, & Eimear Nic Lughadha (2008). "Towards Target 1 of the Global Strategy for Plant Conservation: a working list of all known plant species - progress and prospects". Taxon 57(2):602-611. A kládba tartozik a zárvatermők mintegy 99,95%-a, feltételezve, hogy a kívül eső fajok száma 175 körüli,Peter F. Stevens (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website In: Missouri Botanical Garden Website. (see External links below). a közéjük tartozóké pedig . Bár hasonló leírású klád már az APG II-rendszerben is létezik, ott nem kapott formális nevet.

Törzsfa A központi helyzetű zárvatermők melletti zárvatermő-csoportok az Amborellales, Nymphaeales és az Austrobaileyales. Együtt egy parafiletikus evolúciós fokozatot alkotnak, az alapi helyzetű zárvatermőkét. Az -ales végű rendek nevét itt a rendszertani szint figyelembe vétele nélkül használjuk, bár ezek a csoportok csak 1-1 rendet tartalmaznak.

A Mesangiospermae-t a következő kládokra szokás felosztani: Ceratophyllales Chloranthales valódi kétszikűek (eudicots) Magnoliidae egyszikűek (monocots)

Kladogram: A központi zárvatermők helyzete a zárvatermőkön belül, az APG IV (2016) szerint

Név A Mesangiospermae csoport általában olyan rendszertani osztályozásokban szerepel, melyek a csoportokhoz nem rendelnek rendszertani rangot. A Mesangiospermae név a filogenetikus nevezéktan egy leszármazási ág-módosított, csomópont-alapú neve.„A node-based definition that incorporates wording from branch-based definitions to include all extant organisms as internal specifiers without explicitly naming them. ” Definíciója szerint az a legnagyobb koronacsoport, ami tartalmazza a Platanus occidentalis-t, de nem tartalmazza az Amborella trichopoda, Nymphaea odorata és Austrobaileya scandens egyikét sem.Philip D. Cantino, James A. Doyle, Sean W. Graham, Walter S. Judd, Richard G. Olmstead, Douglas E. Soltis, Pamela S. Soltis, and Michael J. Donoghue. 2007. Electronic Supplement: pages E1-E44. To: Cantino et alii. 2007. "Towards a phylogenetic nomenclature of Tracheophyta". Taxon 56(3):822-846. (lásd a További információk szakaszt). Néha a klád nevét úgy írják le, hogy /Mesangiospermae, bár ezt a PhyloCode nem teszi kötelezővé; a kezdő perjel arra utal, hogy a kifejezést filogenetikailag meghatározott értelemben használják.

Leírása A molekuláris filogenetikai kutatásokban a Mesangiospermae mindig erősen támogatott mint monofiletikus csoport.Douglas E. Soltis, Pamela S. Soltis, Peter K. Endress, and Mark W. Chase (2005). Phylogeny and Evolution of the Angiosperms. Sinauer: Sunderland, MA Nem ismert olyan szünapomorfia (közös új jelleg), ami az összes kifejlett Mesangiospermae-ben megtalálható, de egyetlen alapi helyzetű zárvatermőben sem. Ennek ellenére a központi helyzetű zárvatermők már embrionális fejlődésük legkorábbi fázisaiban jól felismerhetőek.William E. Friedman and Kirsten C. Ryerson (2009). "Reconstructing the ancestral female gametophyte of angiosperms: Insights from Amborella and other ancient lineages of flowering plants". American Journal of Botany 96(1):129-143. A magkezdemények olyan, embriózsáknak is nevezett makrogametofitont tartalmaznak, melyek bipolárisak és 8 sejtmagjuk van. Az ellenlábas sejtek perzisztensek, az endospermium triploid.

Története A legrégebbi ismert zárvatermő-maradványok a kréta időszak hauterivi korszakából származó, központi helyzetű zárvatermők fosszíliái.Else Marie Friis, K. Raunsgaard Pedersen, and Peter R. Crane (2006). "Cretaceous angiosperm flowers: Innovation and evolution in plant reproduction". Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology232(2-4):251-293.

DNS-szekvenciák molekuláris óra-alapú összehasonlításai alapján a központi helyzetű zárvatermők megjelenése a kréta kor kezdetéhez közel, 140–150 Mya (millió évvel ezelőttre) tehető.T. Jonathan Davies, Timothy G. Barraclough, Mark W. Chase, Pamela S. Soltis, Douglas E. Soltis, and Vincent Savolainen (2004). "Darwin's abominable mystery: Insights from a supertree of the angiosperms". Proceedings of the National Academy of Sciences 101(7):1904-1909. Ez kb. 25 millió évvel azután volt, hogy a zárvatermők megjelentek volna a jura közepén.Michael J. Moore, Charles D. Bell, Pamela S. Soltis, and Douglas E. Soltis (2007). "Using plastid genome-scale data to resolve enigmatic relationships among basal angiosperms". Proceedings of the National Academy of Sciences 104(49):19363-19368.

Mindegy 135 millió évvel ezelőttre 5 csoportba terjedtek szét: ezek a Chloranthales, Magnoliids, az egyszikűek, Ceratophyllales és a valódi kétszikűek. Ez a radiáció valószínűleg mintegy 4 millió évet vett igénybe.

Mivel az evolúciós radiáció időtartama (4 millió év) meglehetősen rövid az időbeli távolsághoz (mintegy 145 millió év) képest, ezért sokáig úgy tűnt, hogy a központi helyzetű zárvatermők csoportjai egyszerre jelentek meg. A Mesangiospermae a leszármazási fákban feloldatlan politómiaként jelentkeztek. 2007-ben két cikk foglalkozott az 5 csoport kapcsolatainak feloldásával kloroplasztisz-genomjaik nagy részének összehasonlításával.Robert K. Jansen, Zhengqiu Cai, Linda A. Raubeson, Henry Daniell, Claude W. dePamphilis, James Leebens-Mack, Kai F. Müller, Mary Guisinger-Bellian, Rosemarie C. Haberle, Anne K. Hansen, Timothy W. Chumley, Seung-Bum Lee, Rhiannon Peery, Joel R. McNeal, Jennifer V. Kuehl, and Jeffrey L. Boore (2007). "Analysis of 81 genes from 64 plastid genomes resolves relationships in angiosperms and identifies genome-scale evolutionary patterns" Proceedings of the National Academy of Sciences 104(49):19369-19374 A két cikk által meghatározott legvalószínűbb leszármazási fa megegyezett. Ebben a törzsfában az egyszikűek a [Ceratophyllales + eudicots] klád testvércsoportja. Ennek az eredménynek a támogatottsága azonban nem elég erős. A megközelítőleg torzítatlan topológiájú statisztikai próba azt mutatta, hogy az egyszikűek néhány más lehetséges elhelyezkedése is 5% fölötti valószínűséggel bír. A két tanulmány fő gyengesége a filogenetikai analízisben DNS-ükkel szereplő fajok alacsony száma volt – 45 az egyikben, 64 a másikban. Ez elkerülhetetlen volt, mivel a teljes kloroplasztiszgenomok DNS-szekvenciáit csak viszonylag kevés növényfajnál határozták meg.

Fordítás

Jegyzetek

További információk Angiosperm Phylogeny at Missouri Botanical Garden Electronic Supplement to Cantino et alii Divergence Times T. Jonathan Davies et alii. (2004). PNAS 101(7):1904-1909. chloroplast genome list In: Montreal genomics

Kategória:Növényrendszertan Kategória:Zárvatermők