Arató Frigyes, 1891-ig Bauer (Hévíz, 1859. július 30.Keszthelyi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 187/1859. folyószám. – Hévíz, 1944. december 28.)Hévízi állami halotti anyakönyv 37/1944.Iskolakultúra, 1995/22. szám, Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesek pedagógiája és a pedagógusok szabadkőművessége (51. oldal) polgáriskolai tanár. Arató István pedagógus, fizikus, matematikus édesapja, Arató András villamosmérnök dédapja.Arató István – Névpont
Életútja
Bauer Mátyás és Scheiner Lujza fia, 1859. július 31-én keresztelték Keszthelyen. Iskoláit Keszthelyen a premontreieknél és a soproni ágostai evangélikus líceumban végezte 1877-ben. Egy évig a Győr megyei Bőnyön a báró Bothmer-családnál mint nevelő működött és azután a budapesti egyetemen a bölcseleti szaknak volt hallgatója. 1883-ban a mennyiségtan és természettudományi szakból tanári oklevelet nyert és egy évig a szegedi főreáliskolánál működött; de 1885-ben ugyanott felsőbb leányiskolát nyitott, melyet két évig tartott fenn, s ekkor (1888-ban) a városi polgári, illetőleg felsőbb leányiskolánál a mennyiség és természettudomány tanárává választatott meg. 1899-től a mezőtúri, 1905-től a pozsonyi, 1917-től a budapesti VI. kerületi felsőbb leányiskola igazgatója volt. került. Három és fél évtizedes szolgálat után 1920-ban vonult nyugalomba. A matematika szakkörébe vágó több önálló munkája jelent meg. A Szabadkőművesség címen érdekes munkája került a könyvpiacra. Számos társadalmi egyesület tagja, a Vöröskereszt díszjelvényének tulajdonosa volt.
Felesége Radivojevich Amália (Debrecen, 1846. szeptember 5.Debreceni ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1846. év – Budapest, 1934. október 30.),Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 1699/1934. akivel 1882. szeptember 30-án kötött házasságot Nagyváradon.Leányuk, Bauer Irén keresztelési bejegyzése, szegedi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 56/1890.
Értekezései: Közoktatásunk fejlődése főtekintettel szakiskoláinkra (a szegedi felsőbb leányiskola 1890. Értesítőjében.) Tanügyi kérdésekben a Szegedi Hiradóban és Szegedi Naplóban A. betű. Arató vagy Aquila név alatt írt cikkeket.
Munkája A binär algebrai alakok invariansai. Budapest, 1887
Megírta a szegedi Árpád szabadkőműves páholy történetét:
Az Árpád páholy története 1870-1895. Szeged, 1895
Kéziratban Reidt: Die Determinanten c. munkájának fordítása.
Jegyzetek
Források
Péter László: A Szegedi figurák névmagyarázatai PIM Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930) 428. old.
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005. Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek