Az ASTRA, teljes nevén Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român 1861-ben alapított román kulturális egyesület, amely jelentős szerepet játszott a román nemzeti ébredés folyamatában. Nevének magyar fordítása Erdélyi Egyesület a Román Irodalomért és a Román Nép Kultúrájáért. Az elnevezés első szavának első két betűje és a második első három betűje a latin astra ’égitestek, csillagok’ szót teszik ki. Tevékenysége nemcsak Erdélyre, hanem a mai Magyarország és Szerbia románlakta területeire is kiterjedt.
Alapítói között egyaránt voltak magas rangú egyházi személyek, felekezetre való tekintet nélkül (Andrei Șaguna ortodox püspök, Alexandru Sterca-Șuluțiu görögkatolikus püspök) és világi értelmiségiek (Timotei Cipariu nyelvész, George Bariț történész, publicista), illetve hivatalnokok (Vasile Ladislau Pop) és politikusok (Iacob Bologa).
Tevékenységi körében szerepelt a kutatások támogatása, román nyelvű kiadványok megjelentetése, községi könyvtárak és művelődési házak létrehozása, kiállítások szervezése, ismeretterjesztő előadások tartása. Az ASTRA alapította az első román énekkarokat Erdélyben, úttörő lépéseket tett az erdélyi román színjátszás érdekében, és népszerűsítette a román népművészetet. Az egyesület a kulturális és népművelő tevékenységen túl hozzájárult az ipar és kereskedelem népszerűsítéséhez az akkoriban agrártársadalomnak elkönyvelt románság körében. Noha az egyesület hivatalosan nem foglalkozott politikai tevékenységgel, a román nemzeti tudat felébresztésével és ébren tartásával, illetve az összes román egységének hirdetésével valójában Nagy-Románia létrejöttét készítette elő.
Története Előzmények Az erdélyi román értelmiségiek már a 18. század végétől kezdve hoztak létre kulturális egyesületeket [1789: Societatea literaților din Sibiu (Szebeni irodalmárok társulata), 1795: Societatea filosofească a neamului românesc în mare principatul Ardealului (Az erdélyi román nemzet filozófiai társulata)], de ezek rövid életűek voltak, és tevékenységükkel nem célozták meg a parasztság széles tömegét. A 19. században több hasonló kezdeményezés született Aradon, Brassóban és Nagyváradon, de a létrehozott közművelődési egyesületek csak szerény eredményeket tudtak felmutatni, elmaradva az erdélyi szászok, illetve magyarok hasonló szervezeteitől (Verein für siebenbürgische Landeskunde, 1840; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1859).
Megalakulása 1860. május 10-én Andrei Șaguna ortodox püspök kérelmet nyújtott be Friedrich von Liechtenstein kormányzónak egy olyan egyesület létrehozására, amely a népi közművelődés és az irodalmi élet fejlesztését célozta. A Ioan Rațiu által fogalmazott és 142 (más források szerint 171) vezető román személyiség által aláírt dokumentumra 1860 júliusában érkezett válasz a kormányzótól, amelyben kérte az egyesület alapszabályának bemutatását. Șaguna megbízásából Ioan Pușcariu, George Bariț és Timotei Cipariu külön-külön kidolgoztak egy-egy alapszabály-tervezetet, amelyekből aztán a püspök összeállította a benyújtandó dokumentumot. A kormányzó kedvező válaszát követően Șaguna 1861. március 21-ére Nagyszebenbe összehívta azt a 142 személyt, akik aláírták az előző évi kérelmet, de csak 34-en jelentek meg. Ezen az ülésen fogadták el az ASTRA alapszabályát, amelyet aztán beterjesztettek Bécsbe jóváhagyásra. A császár azzal a feltétellel hagyta jóvá az egyesület létrejöttét, hogy az nem fogadhat el politikai nyilatkozatokat. Miután megérkezett az engedély, Șaguna 1861. november 4-ére összehívta „a nemzet összes műveltjeit, akik az egyesületnek tagjai akarnak lenni”. Az alakuló ülésen 212-en vettek részt, és 5600 forint gyűlt össze.
1861–1918 Az ASTRA 1862-ben, Brassóban megtartott második éves gyűlésén már nyolcszázan jelentek meg. A gyűléssel egybekötve megnyílt egy román népművészeti tárgyakat bemutató kiállítás, az első a maga nemében. Megalakult az egyesület három szakosztálya: a filozófiai (irodalmi), a történelmi és a természettudományi. Tiszteletbeli taggá választottak több romániai személyiséget, mint például Alexandru Odobescu, Mihail Kogălniceanu, C. A. Rosetti, Gheorghe Sion. Ugyancsak 1862-ben létrejött az egyesület könyvtára is.
Az egyesület tevékenységi körében szerepelt a kutatások támogatása, román nyelvű kiadványok megjelentetése, községi könyvtárak és művelődési házak létrehozása, kiállítások szervezése, ismeretterjesztő előadások tartása. Az ASTRA hozta létre az első román énekkarokat Erdélyben, úttörő lépéseket tett az erdélyi román színjátszás érdekében, és népszerűsítette a román népművészetet. Noha az egyesület hivatalosan nem foglalkozott politikai tevékenységgel, a román nemzeti tudat felébresztésével és ébren tartásával, illetve az összes román egységének hirdetésével valójában Nagy-Románia létrejöttét készítette elő. Tevékenysége kiterjedt a mai Magyarország és Szerbia románlakta területeire is.
A következő éves gyűléseket Balázsfalván (1863), Hátszegen (1864) és Abrudbányán (1865) tartották. Az 1867-es kolozsvári gyűlésen a világi tagok növekvő befolyása eredményeképpen új elnököt választottak Vasile Ladislau Pop személyében, aki a budapesti kúria alelnöke volt. Ugyanezen a gyűlésen határozták el a Transilvania című folyóirat kiadását, amelynek főszerkesztője George Bariț lett. Az évente hatszor megjelenő folyóirat nyelvészeti, történelmi és néprajzi tárgyú cikkeket, illetve egyesületi híreket közölt; az egyesület tagjai ingyen jutottak hozzá, olvasói főleg az értelmiségiek közül kerültek ki.
Az 1868. május 3-án megtartott gyűlésen Iacob Bologa azt javasolta, hogy a jelentősebb központokban szervezzenek fiókokat (despărțământ); ezt a következő évben Nagysomkúton tartott közgyűlés jóvá is hagyta. Az első világháborúig a fiókok száma 87-re emelkedett. Az 1870-ben Naszódon tartott éves gyűlésen 44 határőrközség is tagja lett az egyesületnek.
1882-ben az egyesület házat vásárolt Nagyszebenben leányiskola és internátus céljára. Az iskola 1886. szeptember 15-én kezdte meg működését. Tanulói között nemcsak erdélyi románok, hanem romániaiak is voltak.
Az egyesület a kulturális és népművelő tevékenységen túl sokat tett a román nép gazdasági felemelkedéséért is: akkoriban túlnyomóan falusi román népesség körében az ipar és kereskedelem fontosságát hangsúlyozta. Az 1874-es dévai közgyűlés például határozatot hozott arról, hogy elismerő oklevelet adnak minden olyan papnak vagy tanárnak, aki tíz fiatalt rábeszélt arra, hogy iparosnak álljon. Az iparostanulók részére ösztöndíjakat is adományoztak. A 19. század végén megjelent román bankok (Albina, Victoria, Ardeleana) fontos szerepet játszottak az ASTRA megerősödésében, amely így komolyabb erőt tudott kifejteni a szélesebb román középosztály megteremtésének érdekében. Az ASTRA nem részesült állami támogatásban, bevételeit a tagdíjak és adományok jelentették.
1895-ben az egyesület megtette az első lépést a Bánság felé azzal, hogy az éves gyűlést Lugoson tartották. Az 1897-es medgyesi gyűlésen született meg a javaslat a testület székházának, egyben könyvtárának és múzeumának felépítésére, amit aztán 1905-ben avattak fel Nagyszebenben. (Az épület jelenleg az ASTRA Megyei Könyvtár székhelye, a romániai műemlékek jegyzékében SB-II-m-A-21068 kód alatt, országos jelentőségű műemlékként tartják számon.) A könyvtár ötven év alatt mintegy kétszázezer kötetet gyűjtött össze.
Szintén 1895-ben határozták el egy enciklopédia kiadását, melynek szerkesztésével Corneliu Diaconovici publicistát bízták meg. Az 1898–1904 között megjelent háromkötetes Enciclopedia Română, az első román nyelvű enciklopédia címszót vonultatott fel. 172 szerzője között olyan jeles személyiségek voltak, mint Grigore Antipa, Victor Babeș, Valeriu Braniște, Partenie Cosma, Gheorghe Dima, Ovid Densușianu, Constantin Al. Ionescu-Caion, George Ioan Lahovary, Titu Maiorescu, Ludovic Mrazec, Constantin Rădulescu-Motru, Dimitrie Onciul, Theodor Speranția, Nicolae Teclu, Alexandru D. Xenopol.
1897-ben egy hagyatéki per kapcsán Bánffy Dezső miniszterelnök felszólította az egyesületet, hogy dolgozza át alapszabályát a kiegyezés folytán megváltozott közjogi viszonyoknak megfelelően, és vegye ki a nevéből az „erdélyi” szót, mivel az összes magyarországi román kulturális egyesülete. Ez meg is történt; az egyesület hivatalos neve „Román irodalmi és közművelődési egylet” lett; ugyanakkor a rövid elnevezésben megmaradt az Erdélyre történő utalás.
1899-ben az ASTRA meghirdette a román nyelvű népkönyvtárakra vonatkozó programját; 1911-ben már 429 népkönyvtár működött összesen kötettel, ám az olvasók száma csak 9812 volt.
1902-ben az irodalmi szakosztály napirendre tűzte a román irodalmi nyelv és helyesírás egységesítését, 1903-ban pedig megjelentetett egy helyesírási útmutatót; kezdeményezésükre a Román Akadémia 1904-ben oldotta meg az egységes helyesírás kérdését.
A 19. század végén – 20. század elején az ASTRA kiemelkedő szerepet játszott az erdélyi román társadalomban; éves közgyűlései jelentős eseménynek számítottak. Az 1905-ös nagyszebeni (székházavatással egybekötött) és 1911-es balázsfalvi (50. évfordulós) éves gyűlések nemzeti tüntetéssel értek fel.
Taglétszám, 1861–1919
Év fő 1861 135 1863 407 1865 193 1867 286 1869 446 1871 473 1873 295 1875 321 1877 337 1879 364 1881 440 1883 555 1885 766 1887 508 1889 580 1891 611 1893 647 1895 1023 1897 1472 1899 1506 1901 1486 1903 1545 1905 1687 1907 1685 1909 2050 1911 13499 1913 10368 1915 6489 1917 1762 1919 3905
Fiókok száma, 1861–1919
Év darab 1861 1 1863 1 1865 1 1867 1 1869 1 1871 18 1873 18 1875 18 1877 18 1879 18 1881 18 1883 18 1885 18 1887 18 1889 18 1891 27 1893 27 1895 27 1897 33 1899 42 1901 44 1903 46 1905 46 1907 49 1909 56 1911 67 1913 82 1915 87 1917 87 1919 87
1919–1944 bélyegkép|II. Károly király és Mihály herceg az ASTRA 1936-os balázsfalvi gyűlésén Erdély Romániához csatolását követően az ASTRA válságba jutott: a nemzetegyesítés céljának beteljesülésével az új célok nélküli, addig idealizmustól hajtott román értelmiség inkább a politikában és a gazdaságban igyekezett pozíciókat szerezni. Egyesek az ASTRA feloszlatását is felvetették.Egy-egy kiadvány példányszáma a háború előtti tizenkét-tizenötezerről öt-hatezerre esett vissza, annak ellenére, hogy most már ingyenesen osztogatták. A korábban ünnepi alkalomnak számító éves gyűlések is kevés résztvevőt vonzottak; a tagság elöregedett. Az egyesület folyóirata, a Transilvania, amely korábban az erdélyi román történetírás tudományos műhelye volt, „igen megsoványodott”.
Az ASTRA már az ideiglenes kormányzótanács idején, illetve utóbb a román kormányzat alatt egyaránt jelentős állami és önkormányzati támogatásban részesült, ingatlanokat sajátítottak ki a javára, és egy 1926-os törvény folytán 125 mozikoncessziót kapott.
1927-ben új alapszabály készült, mely szerint az egyesület célja „a románok irodalmának és szellemi valamint anyagi kultúrájának előmozdítása a biopolitikai elvek alapján, az intellektuális, erkölcsi és fizikai jólét érdekében.” A gyakorlatban ez egészségügyi felvilágosító tevékenységet, a román parasztság élettani viszonyainak tanulmányozását és más nemzetiségűeknek a románságba való beolvasztását jelentette. A szervezet megújulása az 1932-es dévai gyűlésen megválasztott Iuliu Moldovan nevéhez fűződik, akinek sikerült a fiatalabb nemzedéket is bevonnia. Ugyancsak Moldovan volt az, aki az egyesületet felhasználta az eugenika népszerűsítésére. A fiatalok számára létrehozták a Șoimii Carpaților (A Kárpátok Sólymai) egyesületet, amely elsősorban az ifjúság testnevelésével foglalkozott.