Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Pest, 1849. január 15. – Budapest, Terézváros, 1927. április 27.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 637/1927. folyószáma alatt. magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter, ifj. Andrássy Gyula elkötelezett híve. 1909-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A 19–20. század fordulójának kivételes tehetséggel megáldott agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

bélyegkép|264px|Darányi Ignác szobra 1935-ben a Mezőgazdasági Múzeum Városligeti-tó felőli oldalán (a szobor a II. világháború alatt megsérült, majd beöntötték). Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása bélyegkép|264px|A Györfi Sándor szobrászművész által újraalkotott szobor, 2017

Származása, családja Kecskemétről elszármazott, református vallású középnemesi családba született, Darányi Ignác (1811–1877) ügyvéd és földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (1820–1888) első gyermekeként. Az apai nagyszülei Darányi György (1777-1830), földbirtokos és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (1790–1849),Tekintetes Földváry Pál úr, tekintetes Madarassy Anna férje (második felesége) – 59 év – Betegség: szárazbetegség – Temetés módja: Imádság. Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (1796–1836) voltak.Tekintetes Bernátfalvi Bernát Therezia asszony Tekintetes Földváry Pál úr volt hitvestársa – 40 esztendő – Betegsége: vízi betegség – Temetés módja: prédikáció. Az anyai nagyapai dédszülei földvári és bernátfalvi Földváry Mihály (1760–1825), táblabíró, földbirtokosTekintetes nemes, nemzetes és vitézlett földvári és bernátfalvi idősebb Földváry Mihály úr Tekintetes nemes Pest vármegye táblabírája, – 65 esztendős – Nyavalya: belső dugulás – Temetési ceremónia: tanítás. és szemerei Szemere Erzsébet voltak. Az anyai nagyanyai dédszülei bernátfalvi Bernáth György (1763–1839), földbirtokos,Tekintetes bernátfalvi idősebb Bernát György úr – 76 esztendős – Betegsége: „rothasztó hideg” – Temetés módja: prédikátzio és oratio. valamint nagycsepcsényi és muthnai Vladár Terézia (1770–1848) voltak.Tekintetes Vladár Terézia asszony, néhai tekintetes Bernát György úr özvegye – 78 év – Betegsége: szélütés – Temetés módja: prédikátzio és oratio Kempelen Béla: Magyar nemes családok 3. kötet, Caballini-Ezbar (1912) 2. Dab-Dzián – Darányi (245. oldal)Közgazdasági Szemle – 1940. 3. október–november, Irodalom – Könyvismertetések rovat, Dr. Kendi-Finály István: A magyar földért (Darányi Ignácz élete és munkássága.) (763. oldal)

Pályafutása

A budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban 1867. július 31-én érettségizett. Ősztől a Pesti Egyetem orvosi, 1868-tól a jog- és államtudományi karát látogatta, ahol 1871-ben végzett. A végbizonyítvány megszerzése után megkezdte kétéves joggyakornokoskodását Lövény György ügyvédi irodájában. 1872-ben jogtudori, 1873-ban ügyvédi vizsgát tett, majd 1874-ben köz- és váltóügyvéd lett. Ezután nem sokkal apjával közösen ügyvédi irodát nyitott a Belvárosban, amelyet apja 1877-ben bekövetkezett halála után, 1892-ig egyedül vezetett. 1874 nyarán közép-európai körutazásra indult Bécs–München–Zürich–Bern–Bécs útvonalon.

1875-ben az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár titkárává, 1876-ban Budapest székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagjává választották. 1877. június 3-án a Darányi család nemesi címet kapott. Édesapja halála után az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi tagja, 1878-ban a Tiszavölgyi Ármentesítő Társulat ügyész-titkára lett.

1882-től az Országgyűlés Közlekedés és Pénzügyi Bizottságának előadójaként is működött. 1887-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1892-ben felhagyott az ügyvédi praxissal és örökölt, vagy vásárolt dunaörsi, töki (anyácsapusztai) és tassi birtokain gazdálkodott. Számtalan magyar város, község díszpolgárává megválasztották,Darányi Ignácot díszpolgárrá választó települések listája így 1897. november 3-án Munkács városa is.

1881 és 1905 között Budapest II. kerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, a Szabadelvű Párt programjával. 1893-tól 1905-ig a Szabadelvű Párt alelnöke, 1895-ben a képviselőház alelnöke volt. 1905-ben többekkel együtt kilépett a pártból, és a belőlük szerveződött „disszidensek” csoportja, majd az abból alakult Országos Alkotmánypárt elnöke lett. 1905 és 1910 között a tapolcai kerület ellenzéki, 1910–1927 között ugyanazon kerületben a független, pártonkívüli 67-es programmal került be az Országgyűlésbe.

1895. november 2-ától 1903. november 3-áig és 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig a földművelésügyi miniszteri posztot töltötte be Bánffy Dezső, Széll Kálmán és Khuen-Héderváry Károly kormányában, a következő ciklusban pedig Wekerle Sándor kabinetjében. Miniszterségéhez kapcsolódóan nevéhez kötik az 1897-es földmunkás sztrájkmozgalom letörését, az 1898. és az 1907. évi úgynevezett cselédtörvények (közkeletű nevükön „rabszolgatörvény”, illetve „derestörvény”)http://www.ace.hu/daranyi/eletrajz/eletrajz.html bevezetését. Támogatta a Mezőgazdasági Múzeum, az Ampelológiai Intézet (ma Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet) létrejöttét és a Földtani Intézet új, Stefánia úti palotájának építését. 1918-ban a politikától visszavonult, és nem vállalt további felelős beosztást.

Darányi Ignác soha sem nősült meg,N. Tóth Ida: Akit Mikszáth okosnak nevezett – Százötven éve született Darányi Ignác In: Magyar Nemzet, 1999. febr. 10. de testvéreinek házasságát segítette, és jó kapcsolatot ápolt a rokonaival.http://mtda.hu/books/finaly_istvan_a_magyar_foldert.pdf

Budapest VI. kerületében (Terézváros) hunyt el Andrássy út 52. szám alatti lakásában érelmeszesedésben hajnali 5 órakor.

Emlékezete A „Balaton Szövetség” 1938-ban Tihanyban, a hajókikötő bejáratánál emlékművet állított tiszteletére. Budapest XVIII. kerületében utcát neveztek el róla A második Orbán-kormány 2012 januárjában 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiát hirdetett meg, amelyet róla neveztek el Darányi Ignác Tervnek.

Művei bélyegkép|350px|Ferenc József az 1896-os tenyészállat-kiállításon vizitál, mögötte áll Darányi Ignác The state and agriculture in Hungary. Report on his agricultural administration during the years 1896-1903 (London, 1905) Online Okos hazafiság (Bp., 1908) A vámpolitikai kérdésekről (Bp., 1911)

Jegyzetek

Források

Пагиря В. В., Федів Є. Т. Творці історії Мукачева. — Ужгород : ТДВ «Патент», 2011. — 120 с., іл. )

További információk

Fehér György: Darányi Ignác. Válogatott dokumentumok, Osiris Kiadó, 1999.Forráskiadvány menüpont Szalai Miklós: Ifjabb Andrássy Gyula élete és pályája. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2003.

Kategória:Magyarország agrárpolitikusai Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:A Szabadelvű Párt korábbi tagjai Kategória:Országos Alkotmánypárt-tagok Kategória:MTA-tagok Kategória:Munkácsiak Kategória:Pestiek Kategória:Győr díszpolgárai Kategória:Hódmezővásárhely díszpolgárai Kategória:Munkács díszpolgárai Kategória:Szeged díszpolgárai Kategória:1849-ben született személyek Kategória:1927-ben elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Református magyarok Kategória:Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai