1996-ban Gregory Stanton, a Genocide Watch elnöke bemutatott egy jelentést A népirtás nyolc szakasza címmel az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumában. Ebben azt állította, hogy a népirtás nyolc lépésben alakul ki, amelyek „kiszámíthatóak, és nem elkerülhetetlenek”.Az FBI hasonló szakaszokat állapított meg a gyűlöletcsoportokkal kapcsolatosan: a gyűlöletcsoportok pszichológiája (angolul)

A Stanton-jelentést röviddel a ruandai népirtás után mutatták be a külügyminisztériumban, s nagyrészt ennek a népirtásnak az okait elemezte. Figyelembe véve az eredeti célközönséget, megelőző intézkedéseket javasolt, amelyeket az USA közvetlenül vagy kihasználva más kormányok fölötti befolyását hajthat végre. Szakasz Jellemzők Megelőző intézkedések 1. Osztályozás Emberek „mi és ők”-re vannak osztva. A legfontosabb megelőző intézkedés ebben a korai szakaszban olyan egyetemes intézmények kialakítása, amelyek meghaladják a … megosztottságot. 2. Jelképrendszer A gyűlölettel kombinálva a szimbólumokat rákényszeríthetik a pária csoportokra akaratuk ellenére… A szimbolizáció elleni küzdelem érdekében a gyűlölet szimbólumai jogilag lehetnek tiltottak, amint a gyűlöletbeszéd is. 3. Dehumanizáció Egyik csoport tagadja egy másik csoport emberségét. Annak tagjait állatoknak, férgeknek, rovaroknak vagy betegségeknek tekinti. Mind a helyi, mind a nemzetközi vezetőknek el kellene ítélniük a gyűlöletbeszédet, és kulturálisan elfogadhatatlanná kellene azt tenniük. A népirtást sürgető vezetőket ki kell tiltani a nemzetközi utazásból, és be kell fagyasztani külföldi pénzügyleteiket. 4. Szervezet A népirtást mindig szervezett… különleges katonai egységek vagy képzett, fegyveres milíciák szervezik… Az ENSZ-nek fegyverembargót kellene kényszerítenie azon kormányok és állampolgáraik számára, akik részt vesznek népirtásban, és bizottságokat kellene létrehoznia a jogsértések kivizsgálására 5. Polarizáció Gyűlöletcsoportok terjesztik a polarizált propagandát… A megelőzés védelmet jelenthet a mérsékelt vezetők számára, vagy az emberi jogi csoportoknak nyújtott segítség… A szélsőségesek puccsát a nemzetközi szankciókkal kellene ellensúlyozni. 6. Előkészítés Az áldozatokat az etnikai hovatartozásuk, vallásuk szerint azonosítják és elválasztják… Ebben a szakaszban népirtási vészhelyzetet kell nyilvánítani… 7. Megsemmisítés Az „irtás” folyamata, ahol a gyilkosok nem hisznek az áldozatok teljes emberi mivoltában. Ebben a szakaszban csak a gyors és megsemmisítő fegyveres beavatkozás állíthatja meg a népirtást. Valódi biztonságos területeket vagy menekülési folyosókat kellene létrehozni komoly nemzetközi fegyveres védelemmel.8. Tagadás Az elkövetők… tagadják, hogy bűncselekményt követtek el… A tagadásra adott válasz a nemzetközi bíróság vagy a nemzeti bíróságok büntetése. 2012 áprilisában arról számoltak be, hogy Stanton hamarosan hivatalosan két új szakaszt ad hozzá az eredeti elméletéhez (a jelképrendszer és a dehumanizáció közé a diszkriminációt, az előkészítés és a megsemmisítés közé pedig az üldöz(tet)és elemét beszúrva), így az 10 fázisú genocídiumelmélet lenne.

A Social Science Research Council egyik tanulnányában így bírálta Dirk Moses a Stanton megközelítést:

Más szerzők az olyan, a genocídiumot és az ehhez vezető pszichológiai és társadalmi folyamatokat előidéző strukturális viszonyokra összpontosítottak, amelyek a népirtás felé vezetnek. Helen Fein megmutatta, hogy a már jelen lévő antiszemitizmus és az antiszemita politikát fenntartó rendszerek között és különböző európai országokban meggyilkolt zsidók száma között összefüggés volt. Ervin Staub megmutatta, hogy a gazdasági romlás, a politikai zűrzavar, a szétzüllés, a növekvő diszkrimináció és az erőszak sokszor a népirtás és a tömeges gyilkosság kiindulópontja. Ezek ahhoz vezettek, hogy egy csoport és az általa terjesztett ideológiák a kiszemelt célcsoportot ellenséges bűnbaknak tekintették. Az áldozattá váló csoport leértékelésének története, a muúltbéli erőszak a csoport ellen ami elkövetővé vált vezetett a pszichológiai sebekhez, tekintélyelvű kultúrákhoz és politikai rendszerekhez, és a belső és külső szemlélők passzivitása mindegyike járult hozzá annak valószínűségéhez, hogy az erőszak népirtásba torkollott.

Az olyan csoportok közötti intenzív konfliktusok, amelyek megoldatlanok, fokozatosan makaccsá és erőszakossá válnak, és ezek szintén népirtáshoz vezethetnek. A népirtáshoz vezető feltételek iránymutatást nyújtanak a korai megelőzés lépéseihez: a leértékelődött csoport humanizálása; az olyan ideológiák létrehozása, amelyek minden csoportot magukba foglalnak és a kívülállók válaszait aktivizálják. Jelentős kutatások vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt tenni, de az információ csak lassan válik cselekvéssé.

M. Hassan Kakar írta:

Jegyzetek

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Örmény népirtás Holokauszt Porajmos

Kategória:Népirtások