Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Bács-Kiskun megyében több mint százötvenezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, második helyen az FKGP listája végzett. Hasonló eredményt ért el az SZDSZ, illetve a KDNP és az MDF közös listája. Bejutott még a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, továbbá a Nagycsaládosok Országos Egyletének, a kiskunhalasi polgári körnek, valamint a megyei nyugdíjasok egy-egy megbízottja.

Három megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

A választások után az MSZP, az FKGP és a Fidesz állapodott meg együttműködésről.

A közgyűlés új elnöke Balogh László, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig10727Középvárosok10 ezer lakó fölött919Közgyűlésiválasztókerületek11646Megyei jogú városKecskemét1()–Összesen117()46 Bács-Kiskun megyében a közgyűlés létszáma 46 fő volt. A kistelepülési választókerületben 27, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Kecskemét, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 105 községének és nagyközségének, illetve tizenegy városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma: 1993-ban Móricgát kivált Jászszentlászlóból. Ugyanebben az évben Kecel, Lajosmizse és Soltvadkert városi címet nyert el. A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg kétötödük tízezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye északnyugati részén található Újsolt (170) és a déli államhatár mentén fekvő Bácsszentgyörgy (206) községekben élt, míg a legtöbb Kiskunhalas (), Kiskunfélegyháza () és Baja () városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztójogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 1300305,44%legkisebb község: Újsolt, Bácsszentgyörgy1301 – 30004822,16%3001 – 50001915,50%5001 – 1016,04%új város: Soltvadkert és Kecel (1993)10759,14%Középvárosi választókerület – 617,78%Jánoshalma, Lajosmizse (1993), Tiszakécske,Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa fölött323,08%Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Baja940,86%Összesen116100%

Előzmények bélyegkép|190px|jobbra|Megyeháza, Kecskemét

1990, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 11-én került sor. Ezen a napon ellenjelöltek nélkül, elsöprő többséggel megválasztották a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét is. Az elnöki széket Kőtörő Miklós, a megyei tanács közgazdasági osztályvezetője, az alelnökit pedig Balogh László, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetője foglalhatta el.

Jelöltállítás Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben 9-9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 341 volt (197+144).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hét országos párt mellett négy társadalmi és két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Bács-Kiskun megyei kistelepülési választókerületben ez 1032, a középvárosiban 713 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az MDF és a KDNP közösen indultak a választáson, a kistelepülési választókerületben KDNP-MDF, a középvárosiban MDF-KDNP fölállásban. A többi párt önállóan állított listát.

Mind a két választkerületben megmérettette magát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A kistelepülési polgárok bizalmát kérték a megyei sportszövetségek, valamint a közös listát állító német és horvát nemzetiségi szervezetek. A középvárosi választók kegyeiért a megyei nyugdíjas szövetség, illetve a kiskunhalasi Városi Polgári Kör szállt még versenybe.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámatársadalmi és nemzetiségi szervezetekVárosi Polgári Kör (Kiskunhalas)Kiskunhalason a polgármester- és képviselő-választásokon is állított jelölteket a Városi Polgári Kör. A lista első jelöltje Tóth Zoltán, aki Kiskunhalason polgármester-jelölt is volt egyben. Lásd: helyi3.Városi PKönálló3Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Érdekvédelmi Szövetségemegyei4.Nyugdíjasokönálló45.Sportszövetségekönálló5Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Tanácsamegyei4.NOEönálló7Nagycsaládosok Országos Egyesületeországos7.NOEönálló73.Németek és horvátokközös20Magyarországi Németek SzövetségeországosMagyarországi Horvátok Szövetségeországosországos pártok2.Munkáspártönálló24Munkáspártpártországos1.Munkáspártönálló209.FKGPönálló17Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos8.FKGPönálló208.KDNP-MDFközös20Kereszténydemokrata Néppártpártországos6.MDF-KDNPközös12Magyar Demokrata Fórumpártországos7.SZDSZönálló23Szabad Demokraták Szövetségepártországos5.SZDSZönálló216.Fideszönálló27Fiatal Demokraták Szövetségepártországos2.Fideszönálló191.MSZPönálló54Magyar Szocialista Pártpártországos9.MSZPönálló389 lista19713 szervezet9 lista144

Jelöltek

+ ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületdr. Bacsó MihályFideszEndre SándorCseh Szakáll SándorFKGPdr. Ádám PálTrepák ÁrpádKDNP-MDFMDF-KDNPÉber Andrásdr. Balogh LászlóMSZPGaborják JózsefBalog JánosnéMunkásprtErős JózsefKishegyi SimonNémetek és horvátokMarkolt EndreNOEAnka VinceNyugdíjasokMiklós LászlóKőtörő MiklósSZDSZTörök Gusztáv AndorVárosi PKTóth Zoltán

A kistelepülési választókerület jelöltjei

A középvárosi választókerület jelöltjei

Kampány

A szavazás menete A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választás menetében nagyobb zavarról nem született tudósítás. A szavazás napján Harta községben fél órára kimaradt az áramszolgáltatás, ezalatt petróleumlámpával világítottak.

Részvétel +A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó43,88%érvényes szavazólap40,67%92,68%érvénytelen és hiányzó3,21%7,32%Távolmaradó56,12%szavazó 43,9%távolmaradó 56,1%

érvényes 92,7% Kilenc polgár közül négy ment el szavazni A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 153 ezer vett részt a választásokon (44%). Közülük tizenegyezren szavaztak érvénytelenül (7,3%).

A részvételi hajlandóság eltérő volt a két választókerületben, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 48%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány alig haladta meg a 37%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Bácsszentgyörgy, 81%), a legalacsonyabb pedig a Kecskemét határában fekvő Helvécián volt (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,8%-6,5%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó48,53%37,15%érvényes szavazólap44,76%92,23%34,75%93,53%érvénytelen és hiányzó77773,77%7,77%34292,40%6,47%Távolmaradó51,47%62,85%

Részvételi adatok településméret szerintLakók számaTelepülésVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvétel Kistelepülési választókerület1 – 13003062,64%Bácsszentgyörgy 80,58%Csólyospálos 32,27%1301 – 30004851,07%3001 – 50001946,52%Hajós 63,58%Helvécia 31,52%5001 – 1042,19%10748,53% Középvárosi választókerület – 640,90%Kalocsa 46,11%Baja 33,27% fölött334,26%937,15% Összesen11643,88%

Eredmények

+ Összesített eredményekListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP27,48%1328,3%FKGP20,57%1021,7%SZDSZ14,00%817,4%KDNP-MDF14,93% 715,2%MDF-KDNPFidesz90456,37%36,5%Munkáspárt57364,04%24,3%NOE56874,01%12,2%Városi PK36062,54%12,2%Nyugdíjasok29062,05%12,2%Sportszövetségek32732,31%0Németek és horvátok24151,70%0Összesen46

Közel negyvenezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem tízezer vokssal elmaradva az FKGP következett. A szocialisták 13, a kisgazdák 10 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Ugyan a KDNP és az MDF közös listái bő ezer támogatóval többet mondhattak magukénak, mint a szabaddemokraták, mégis – a mandátumkiosztás sajátosságai miatt – utóbbi nyolc, a jobboldali szövetség pedig csak hét képviselői helyet kapott. Bejutott még a Fidesz három, a Munkáspárt kettő, valamint a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a kiskunhalasi polgári kör egy-egy megbízottja.

Választókerületenként