Ásványtő vagy Ronka, középkori település Komárom vármegyében, mely a mai Komáromfüss és Kolozsnéma kataszterének határán feküdhetett.Vö. zbgis.skgeodesy.sk
Története Ásvány neve mesterséges eredetű folyamra utal.Nyelvőr 1879, 548; Kalmár Gusztáv: Győr megye történeti földrajza a középkorban.
Egykor a Koppán nemzetség birtoka volt.
Ásványtő 1226-ban Uros pannonhalmi apát új szerzeményei között szerepel.Győrmegye és város. 473; K topografii Slovenska. Slovenský letopis 1880, 280. 1234-től 1270-ig a pannonhalmi apátságnak 15 beltelke (1250-benÁrpád-kori új okmánytár II, 10—12.) és 5 dunai malma volt itt.Wenczel: ÁUO. II. 10 1268-ban a komáromi vár tartozékai között is szerepel. Komárom vármegye - Komárom vármegye története. 1266–1400 között a pannonhalmi apátságé, mely birtokában (Assuantheu) Nagy Lajos király is 1378-ban megerősítette. Komárom vármegye - A pannonhalmi apátság. Ekkor Csicsóval és Mezőlakkal határos.Pannonh. házi levélt. Capsa XLI. S. 1400-ban is említik (Aswanteu) az apátság birtokában Gönyűi János leánya Apollónia és Némai Jakab özvegye és fiai közt folyt perben.MNL, DLDF 208293
1448-ban Debrenthei Tamás a pannonhalmi apátság kormányzójának panasza szerint Vízkereszt ünnepe körül Országh Mihály familiárisai az apátság két Fyuz, Aswanthew és Erech possessióin hatalmaskodtak.MNL, DLDF 102512. 1460-ban az ásványtői vám a komáromi váré volt.Gyurikovics: Tudományos Gyűjtemény 1836. XII, 92. 1538-ban Mihály pannonhalmi főapát zálogba adja Komáromi Mihály diáknak 100 arany forintért.Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. W. 1546-ban Nyilkai Mihály diák, pannonhalmi provisor (jószágkormányzó) és várnagy, a győri káptalan előtt kijelenti, miszerint a gróf Nyáry pannonhalmi conservator által neki adományozott Ásványtőt, minden pénzkövetelés nélkül visszaadja, amint a főapátság régi jogaiba visszahelyeztetik.Pannonh. házi levélt. Capsa XLVIII. G. 1553-ban Csanády János főapát a győri káptalan előtt Nyilkai Mihályt beperli, mivel ígéretét nem váltotta be.Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. O. Ulászló főapát megengedi Nyilkai Mihálynak, hogy holta napjáig bírja az ásványtői curiát.Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. A. Oláh Miklós 1561-1562-es kánoni vizitációi szerint a török elpusztította. 1589-ben Csuty Gáspár Zamaria Ferdinánd érsekújvári és veszprémi kapitánynak zálogosítja el ásványtői nemesi kúriáját.A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, 1589: 987-988. Csuty Gáspár halála után az ún. Karom nemesi kúriát, melyet még Fejérkövy István kormányzó ruházott föl nemesi kiváltságokkal, Vida Simon vette birtokba, de perbe keveredett a főapátsággal, ami miatt utóbbi azt végül megvásárolja.Pannonhalma r. levéltár, Fasc. 4. nr. 6—14. és 61. nr. 12; Erdélyi - Molnár 1906, 396-397.
1654-ben Ásványtő filiája volt a füssi református anyaegyháznak, s mint ilyen hozzájárult a díjlevél szerint megállapított fizetésekkel az anyaegyház prédikátorának javadalmához. Az 1670-es évek táján, hihetőleg árvízkatasztrófa következtében pusztult el, s lakosai fölszívódtak az anyaegyház, Füss lakosai közé, mint a pannonhalmi főapátságnak prédialistái és jobbágyai. Temploma eredetileg Szent Imre tiszteletére volt szentelve.Kúr 2000, 98-99. Állítólag ebből a templomból feliratos kövek kerültek elő, de dokumentálásukra soha nem került sor.Kúr 1970, 9. Állítólag a lengyel csapatok pusztították el Bécs felmentését követően.VSOS III, 173; Koncsol 2001, 463.
Később Ronka (praedium Ronka) alakban jelenik meg a forrásokban és térképeken.MNL, S 12 Helytartótanácsi térképek (1738-1875) - Div. XIII. - No. 391:2 A Duna Medve és Gönyü (Győr m.) közötti szakaszának szabályozási térképe 1780. A korábbi források viszont egymással határos birtokokként említik Ásványtőt és Ronkát.Erdélyi - Molnár 1906, 399.
1754-benCanonica Visitatio és 1790-ben puszta.Felhő Ibolya 1961: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 423. Legkésőbb az Ásványtői-csárda névalak őrizhette meg az egykori település nevét.MNL, S 76 Kataszteri oleáták - No. 346/1-13 Füss. Fessler és Gyulai szerint Kolozsnéma 1806-ig a máshol említett Ásványtő helyén feküdt és annak nevét viselte. Mikor azután az 1806-iki árvíz Ásványtőt romba döntötte, telepedtek át lakosai a mostani falu helyére. Komárom vármegye - Kolozsnéma.
Jegyzetek
Források Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. Erdélyi László (szerk.) - Molnár Szulpic 1906: A pannonhalmi főapátság története 4. Nagy háborúk kora, a magyar Szent-Benedek-Rend föloszlása és föléledése 1535-1708 - A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 4. Budapest, 394-399. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III, 450. Hunyadi István: XVI. századi török és magyar adójegyzékek összehasonlítása Esztergom és Komárom megyék adatai alapján. Kúr Géza 1970: Etruszkok Magyarországon I. Püspöki Nagy Péter 1985: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig. Új Mindenes Gyűjtemény IV. Bél Mátyás 1996: Komárom vármegye. Pozsony, 244. Kúr Géza 2000: Küzdelmeink. Pozsony. Koncsol László 2001: A Csallóköz városai és falvai I. Pozsony, 460, 462-464. 2012 Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 42-43. Szőcs Tibor 2014: A nádori intézmény korai története 1000–1342. Budapest. Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára. Győr. (Ásvány, Ronka)
Kategória:Szlovákia megszűnt települései Kategória:Komáromi járás (Szlovákia)