A patera (görögül phiale) egy ókori kerámia- vagy fémcsésze, amelyet az áldozati szertartás során használtak folyadék öntésére. Általában tál alakú, vagy sekély kupa nyúlvánnyal, amely fogantyúul szolgált. A felhasznált folyadék többnyire bor vagy tej volt, amelyet az áldozat fejére, vagy az oltárra locsoltak belőle. A leggyakoribb bemutatott vértelen áldozat az italáldozat volt (libatio), bor, víz, méz, tej és olaj; a bor gyakran az égő áldozat kiegészítő részeként is szolgált, hogy az isten az ételen kívül italt is kapjon. A legtöbb istennek tiszta bort áldoztak, viszont a múzsák, nimfák, fúriák és Aphrodité italáldozatain tilos volt a bort használni.Ókori lexikon - Áldozás, mek.oszk.hu
Néhány példa a paterára
A római pénzeken Traianus, Nerva és természetes apjaKépÉrtékFejÍrásKorszakSúly; átmérőKatalógus225x225pxDénárIMP TRAIANUS AVG GER DAC P M TR P COS VI P P, jobbra nézőDIVUS PATER TRAIAN, Divus Pater Traianus (Traianus apjának megdicsőülése), egy curule széken ülve, balra néző, kezében patera és jogar112-11519 mm, 3,31 g, 7 h Római pénzverdeRIC Traianus, II., 252; RSC 140.225x225pxDukátIMP CAES TRAIAN HADRIANO AVG DIVI TRA(iani) PART(hicus) F(ilii), fejét jobbra fordító mellkép, köpenyben, páncélbanDIVI NER(ae) NEP(oti) P M TR P COS, Concordia ülve balra, paterával néhány bőségszaruval a szék alatt, az álló Remény mögött; CONCORD(ia) szelvényben117-1187 gRIC Hadrianus, II., 14.
Fordítás
Jegyzetek
Egyéb projektek
Kategória:Ókori görög edények