Vidéky János (Pest, 1827. január 17. – Budapest, 1901. február 8.) festő és rajztanár, a réz- és acélmetszeteiről ismert Vidéky Károly fia.
Életútja
Iskolai tanulmányai mellett a zenével is foglalkozott és mint 19 éves ifjú több zeneművet bocsátott közre. Művészeti tanulmányait apjánál folytatta. 1848-ban politikai karikatúrákat készített, ezért emigrálni kényszerült. A szabadságharc lezajlása után, melyben szintén részt vett, előbb Fajszon Kund Vincénél, majd Somssich József gróf kaposújlaki kastélyában, azután pedig Grazban töltötte az időt 1852-ig. E bujdosás után az akkor Velencében élt Berchtold grófi családnál volt nevelő és ott folytatta az akadémián festészeti tanulmányait. Ugyancsak ott 1857-ben műtermet is nyitott, majd 1863-ban 1000 forintos ösztöndíjjal Rómába utazott és a Palazzo Veneziában kezdett dolgozgatni. Velencében 1866-ban megházasodott, aztán Majer István püspök meghívására nemsokára visszatért Magyarországra és tanári állást foglalt el az esztergomi képzőintézetben. Itt festett képei közül fölemlítendők: Krisztus mennybemenetele, Szent Jeromos, a magyarországi Justitia. A fővárosnak ez idő tájt pezsdülni kezdő művészeti élete azonban Vidékyt is ide vonzotta és mint a VIII. kerületi reáliskola rajztanára telepedett le Budapesten. A műipari rajz és ízlés érdekében kifejtett eredményes tevékenysége itt kezdődik. 1880-ban az első edényfestészeti iskolát szervezte, azután pedig a női rajziskolát állította fel a közgyűlés és fővárosi törvényhatósági tanács támogatásával. A kereskedelmi minisztérium megbízásából 1884-ben bocsátotta közre első nagy munkáját: a Módszeres szabadkézi rajzmintákat, mely nagy figyelmet ébresztett. Vidéky különösen a magyar motívumok felkutatásában szerzett érdemeket. Mióta a fővárosnál működött, minden törekvése oda irányult, hogy az iparrajzoktatást előbbre vigye és ezt a célt szolgálja Módszeres rajzoktatás c. munkája is, melyet a legelső párizsi cégek egyike adott ki magyar, francia és német nyelven. Vidéky kezdeményezésére jött létre Budapesten a nagyszabású iparrajziskola, melynek első igazgatója lett egészen haláláig. Az első edényfestészeti iskolát szervezte, azután pedig a női rajziskolát állította fel.
Cikke a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjében (1873. A rajzolás jelentősége).
Munkái
Vezérfonal a szabadkézi rajziskolában. Bpest, 1882. Szabadkézi rajzminták az alsó ipariskolák számára. Szöveggel. Uo. 1882. Három füzet. Módszeres rajzoktatás. Páris, év n. Három rész, 14 füzet. (Magyar, franczia és német szöveggel.)
Források
Kieselbach
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1827-ben született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar rajztanárok