Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Életének történetét és alakját a mai kutatók nem tekintik valóságnak. Az 5. században még Gelasius pápa is kijelentette, hogy György egyike azoknak a szenteknek, „akiknek tetteit csak Isten ismeri”.
Élete Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus római császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
Emlékezete
Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne. A világon számos földrajzi hely viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál). Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma, Dinnyés Szent György-temploma stb.). Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, amely a Dunántúl legnagyobb kórháza. Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön) Ő a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.
A művészetben bélyegkép|jobbra|200px|Sárkányölő Szent György szobrának felirata Budapest, I. ker., a Halászbástya lépcsősora A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Rerrich Béla téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.
Gyakran ábrázolják címereken (pl. Oroszország, Moszkva vagy Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. Az Orosz Birodalom által 1807-ben alapított Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták.
Lovagrendek patrónusa Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
Ünnepe A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. április 23. – a keresztény egyházak többségében április 24. – Magyarországon és Csehországban (az Egyesült Királyságban is, ha április 23. vasárnapra esik) május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban november 23. – a grúz egyházban
Galéria
Jegyzetek
Források Szt. György - Magyar katolikus lexikon
Kicsit formabontó Szent György-életrajz magyarul
További információk Diós István: A szentek élete – katolikus.hu/szentek > Szent György Szent György.lap.hu - linkgyűjtemény Varga Lajos: Szent György vitéz és vértanú élete (A jászárokszállási népköltő verses Szent György-életrajza.)
Kategória:A Római Birodalom szentjei Kategória:Katolikus szentek, boldogok Kategória:Korai keresztény vértanúk Kategória:Mitológia Kategória:A 270-es években született személyek Kategória:303-ban elhunyt személyek Kategória:Római hadvezérek, katonák Kategória:Vitatott létezésű szentek