Az antonomázia terminust eredetileg a retorikában használták, majd meghonosodott a stilisztikában is, valamint a nyelvészetben is használatos lett. Eredeti és általános értelmében olyan szókép, amelyben köznevet használnak tulajdonnév helyett, vagy fordítva, tulajdonnevet köznév helyett.Bussmann 1998, 67. o.Dubois 2005, 40. o.Kemény 2014, 260. o. Egyes szerzők antonomáziának tekintik a tulajdonnév helyett használt körülírást is.Constantinescu-Dobridor 1998, antonomază szócikk.
Akárcsak a többi szóképet, az antonomáziát is már az ókorban használták szónoklatokban, irodalmi művekben és egyéb különféle írásokban. A terminus maga ógörög szó (az ἀντονομάζειν antonomazein ’különböző szóval megnevezni’ igéből képzett ἀντονομασία antonomaszia). Magyar megfelelője „névhelyettesítés” vagy „névcsere” lehetne. Jelenleg is az antonomázia termékeny szókép, főleg a sajtóban.Leroy 2001, 11. o.
Az antonomázia fajtái
Az antonomáziatípusok elsősorban aszerint különböznek, hogy köznév vagy tulajdonnév vesz bennük részt. Az előbbieket Kemény 2014 névfelidézőknek vagy névhelyettesítőknek nevezi, az utóbbiakat pedig fogalomfelidézőknek vagy fogalomhelyettesítőknek, bár olyanok is vannak, amelyekben tulajdonnevet használnak egy másik tulajdonnév helyett, pl. a San Franciscora használt the Paris of the West ’A Nyugat Párizsa’.
Abból a szempontból, hogy milyen viszonyban van egyéb szóképekkel, van metaforaszerű, azaz hasonlóságon alapuló antonomázia és metonímiaszerű, vagyis anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapuló,Suhamy 1981, 51. o., idézi Leroy 2001, 34. o. beleértve az utóbbi alfajaként a szinekdochét is, mely a rész–egész viszonyon alapszik.
Metaforaszerű és képes elem nélküli antonomáziák
Egyszerű metaforaként használt köznév tulajdonnév helyett gyakori a mindennapi beszédben is, megszólításként a megszólított neve helyett, pl. galambom,Kemény 2014, 385. o. ma puce ’bogaram’ (szó szerint ’bolhám’).Larousse, puce szócikk.
A metafora lehet körülíró is: a magyar tenger ’a Balaton’, a fekete Mozart ’Joseph Boulogne’ (színes bőrű francia zeneszerző a 18. században),Kemény 2014, 262–264. o. Un virtuose viennois n’est pas du voyage : Mathias Sindelar, le « Mozart du football », a été éconduit ’Egy bécsi virtuóz nem utazik: Mathias Sindelart, »a labdarúgás Mozartját« elutasították.’Leroy 2001, 242. o.
Körülírás anélkül is lehet antonomázia, hogy képi elemet tartalmazna, tehát anélkül, hogy metafora lenne: a Naprendszer negyedik bolygója ’a Mars’, le vainqueur de Darius ’Dáriusz legyőzője’ (Nagy Sándor),Beauzée 1974, idézi Leroy 2001, 30. o. the eternal city ’az örök város’ ’Róma’.
Metonímiaszerű antonomáziák
A tulajdonnév helyett használt köznév lehet metonímia vagy szinekdoché, az előbbi alfaja: személyiségek megnevezése, mint a Megváltó ’Jézus Krisztus’, a korzikai ’Napóleon’, a Vaslady ’Margaret Thatcher’,Kemény 2014, 389–390. o. l’Orateur ’a Szónok’ ’Marcus Tullius Cicero’,Lamy 1969, 94. o., idézi Leroy 2001, 27. o. the Almighty ’a Mindenható’ ’Isten’; olyan megszólítások, mint egyetlenem; becenevek, mint a labdarúgócsapatokra használtak: a gallkakasok ’a francia labdarúgó-válogatott’, a kék-fehérek ’az Újpest FC’, les (maillots) bleus ’a kék mezesek, a kékek’ ’a francia válogatott’.Haïk 2013, 2. o.
Metonímiaszerűek a fogalomfelidéző antonomáziák is. Szűkebben az individuum pro specie (egyedítő) szinekdoché kategóriájához tartoznak, tulajdonnévvel nevezve meg köznevet, pl. Háry János ’hazudós, dicsekvő ember’, Washington ’az amerikai kormányzat’, un Picasso ’egy Picasso(-festmény)’.
Az antonomázia jelentése
Az antonomázia jelentése szorosan függ a szituációs kontextustól, főként ennek kulturális összetevőjétől, ugyanis csak akkor van jelentése a közlés címzettje részére, ha ennek ugyanazok az ismeretei vannak meg az antonomázia elemeiről és arról, amire utal, mint a közlés kibocsátójának. Ebben az értelemben az antonomázia lehet hosszabb vagy rövidebb életű, azaz csak bizonyos történelmi időszakban van jelentése. Például a 15. századbeli Franciaországban a le philosophe ’a filozófus’ alatt Arisztotelészt értették, mivel csak őt tanították az iskolákban, miközben ma „a filozófus” már nem lehet antonomázia.Roig-Miranda 1993, 122. o., idézi Leroy 2001, 27. o., 36. jegyzet.
A tulajdonnévnek mint olyannak nincs lexikális jelentése, de antonomáziában fogalmi tartalmat kap és kategóriát állapít meg annak nyomán, hogy lexikalizálódásnak indul.Leroy 2001, 57. o. Ez a folyamat fokozatos, attól a stádiumtól tart, amelyben jelentése szorosan kötődik az eredeti tulajdonnévhez, addig a stádiumig, amelyben ez a kötődés esetleg teljesen eltűnik a nyelvhasználók tudatából.
A tulajdonnév lexikalizálódási foka attól is függ, hogy az antonomázia metaforaszerű-e vagy metonímiaszerű. A metaforikus antonomáziában használt tulajdonnév sohasem veszíti el tulajdonnévi jellegét, csak különleges jelentést kap. Ez magában foglalja azt, ami a beszélők tudatában él róla. Például a fentebb említett a labdarúgás Mozartja antonomáziában Mozart a virtuozitást jelenti, és egyének egész olyan kategóriáját képviseli, akiknek megvan ez a minőségük.
A metonimikus antonomáziában köznév helyett használt tulajdonnevek esetében jobban látszanak a lexikalizálódás fokai. Olyanok jelentése, mint a fentebb említett Mohács ’a mohácsi csata’ (átvitt értelemben ’megsemmisítő vereség’, általánosabb jelentésként pedig ’megszégyenülés’), Háry János ’hazudós, dicsekvő ember’; quislingek ’kollaboránsok, hazaárulók’; figaró ’borbély’, kötődik a tulajdonnévhez, bár egyesek, mint az utóbbi kettő, lexikalizálódottabbak az előbbieknél, ugyanis köznevek lettek. Ez a kötődés megmarad a művek neve helyett használt azok alkotóinak a neve esetében is, mint a fentebb említett ’egy Picasso’ példában.
Ezekkel ellentétben vannak olyan, a nyelvtörténetben viszonylag régen keletkezett antonomáziák, amelyek teljesen lexikalizálódtak, semmiféle kötődésük sem lévén már a beszélők tudatában az eredeti tulajdonnévvel. Például a francia ajkúak többsége nem tudja, hogy a ’róka’ francia megfelelője, renard, a középkori Róka-regény-nek Renart főhőse nevéből származik, amely helyettesítette az előtte használt ófrancia goupil szót.
Ugyancsak teljesen köznévvé vált számos olyan közhasználati cikk neve, amely személynévből, helységnévből vagy kereskedelmi márka nevéből származik: poubelle ’szemétgyűjtő’ [Eugène René Poubelle (1831-1907), Párizs prefektusa nevéből, aki elrendelte a használatát], camembert (Camembert helység nevéből, ahol ezt a sajtfélét készítik), és jersey (Jersey szigetéről származó szövetféle neve), sandwich ’szendvics’ (John Montagu, Sandwich negyedik grófja nevéből, akiről az a hiedelem terjedt el, hogy ő találta fel),Leroy 2001, 48. o. drujbă (a láncfűrész köznyelvi neve, az orosz Družba márkanévből).Oroszul ’barátság’, a Szovjetunióban gyártott, és Romániába bekerült első ilyen fűrészek márkaneve (Dex '09, drujbă szócikk).
A lexikalizálódással járó jelenségek
Az antonomázia a nyelvészet kutatási tárgya is lett, főleg a tulajdonnév lexikalizálódási folyamata miatt, ami a szókészlet egyik gyarapodási forrása. Az ilyen tulajdonnevek iránt nemcsak a szemantika, a lexikológia és a lexikográfia érdeklődik, hanem a nyelvtan is, amennyiben alaktani és mondattani vonásokat vesznek fel a lexikalizálódás nyomán.
A tulajdonnév köznévvé válása többféle grammatikai jelenséggel jár. Az egyik ilyen az, hogy a szó toldalékokat vesz fel, például a magyar nyelvben birtokos személyjelet (a Kárpátok Maradonája ’Gheorghe Hagi’),Kemény 2014, 261. o. vagy a többes szám jelét: quislingek.
Egyéb nyelvekben is megvan ez a jelenség. Az angolban a többes szám -s jelének felvétele általános és kötelező:Leroy 2001, 55. o., 31. jegyzet. Edisons and Marconis may thrill the world with astounding novelties ’Lehetséges, hogy Edisonok és Marconik fogják elképesztő újdonságokkal felvillanyozni a világot’.Jespersen 1971, 80–81. o., idézi Leroy 2001, 55. o., 31. jegyzet. A franciában, mivel ez a jel (szintén -s) többnyire nem hallatszik, csak írott, a grammatikák csupán ajánlásokat tartalmaznak róla, ezért olykor megvan írásban, máskor nem. Példák: les Mécènes ’a mecénások’,Grevisse 1969, 230. o., idézi Leroy 2001, 54. o. de Un Auguste aisément peut faire des Virgile ’Egy Augusztusz könnyen tud csinálni Vergíliuszokat’ (Nicolas Boileau, I. levél).Idézi Dauzat 1948, 107. o., aki az -s elhagyását ajánlja, idézi Leroy 2001, 55. o. A tulajdonnévből származó tárgyak és termékek nevei mind felveszik az -s-t, mivel teljesen lexikalizálódottak, de az alkotóik nevével megnevezett művek nevének esetében szintén ingadozás van. Egyes grammatikák mindkét alakot elfogadják: J’ai deux Virgile/Virgiles ’Két Vergíliusz-művem van’.Grevisse 1969, 70. o., idézi Leroy 2001, 56. o.
Egy másik lexikalizálódással járó jelenség az, hogy a nyelvtani nemmel rendelkező nyelvekben úgy a metaforikus, mint a metonimikus antonomáziában használt tulajdonnév is rendelkezik a nem kategóriájával. Egy olyan nyelvben, mint amilyen a francia, a személyre használt személynév neme a megfelelő személy nemével azonos, pl. a fentebb említett le Mozart du football (hímnem), valamint un Harpagon (hímnem) ’egy Harpagon’, une Pénélope (nőnem) ’egy Pénelopé’. A tárgyat vagy terméket megnevező antonomázia esetében nincs ilyen függőség: du macadam (hn.) ’makadám’, une poubelle (nn.) ’szemétgyűjtő’.Wagner – Pinchon 1962, 53. o., idézi Leroy 2001, 54. o.
Mondattani vonása az antonomáziában használt tulajdonnévnek a determinánssal és/vagy jelzővel való használata: határozatlan névelővel: egy ArisztarkhoszAntonomáziaként ’pártatlan kritikus’. kellene ide, un Lourdes sur deux jambes ’egy lábon járó Lourdes’;Antonomáziaként ’olyan személy, akitől csodát remélnek’.Leroy 2001, 245. o. határozott névelővel: les Cassandres ’a Kasszandrák’;Antonomáziaként ’vészjósló személy’.Leroy 2001, 176. o. mutató determinánssal: ces Rambos ’ezek a Rambók’;Antonomáziaként ’bátor, erős, ideális katona’. birtokos determinánssal: ma véritable Sorbonne ’az igazi Sorbonne-om’;Antonomáziaként ’tanulás kerete, körülményei’. határozatlan determinánssal: aucun Newton de l’informatique ne saura déduire […] ’egyetlen informatika NewtonjaAntonomáziaként ’zseniális tudós.’ sem fogja tudni kikövetkeztetni […]’; jelzővel: barátunk igazi Don QuijoteAntonomáziaként ’becsületes, de idealista, naiv ember’. volt, ez a férfi valóságos Casanova,Antonomáziaként ’nőcsábász’. le Chopin du twist ’a tviszt Chopinje’.Antonomáziaként ’zseniális zeneszerző.’Leroy 2001, 180. o.
A tulajdonnév lexikalizálódási fokára vall az írásmódja is. A kis kezdőbetűvel írottak többnyire lexikalizálódottabbak, mint a többiek. Megfigyelhető ingadozás is ebben a tekintetben. Például a francia helyesírásban nincsenek erre vonatkozó pontos szabályok, csak ajánlások. ’Egy Mecénás’Antonomáziaként ’művészeket támogató gazdag ember’. megtalálható un Mécène-ként,Le Bidois 1968, 55–56. o., idézi Leroy 2001, 51. o. de un mécène-ként is.Dauzat 1948, 59. o., idézi Leroy 2001, 52. o. A közhasználati cikkek esetében általában a kis kezdőbetű a jellemző (lásd fentebb), viszont a műalkotást megnevező alkotóneveket mindig nagy kezdőbetűvel írják: les Raphaëls du Vatican ’a vatikáni Raffaello-festmények’.
Jegyzetek
Források
Közvetlen források
Academia Română (Román Akadémia). Institutul de lingvistică „Iorgu Iordan” („Iorgu Iordan” nyelvészeti intézet). Dicționarul explicativ al limbii române (A román nyelv értelmező szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2009; online: Dexonline. DEX '09 (Hozzáférés: 2018. január 31) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2018. január 31) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline. DTL (Hozzáférés: 2018. január 31)