Čukur falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése Sziszek városától légvonalban 31, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az Una északi partja feletti magaslaton fekszik.
Története A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, martalócokat telepítettek be. Neve valószínűleg az árok, mélyedés jelentésű török „çukur” főnévből keletkezett. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chukur” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chukur” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 95. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Chukur” néven 29 házzal és 185 görögkeleti vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 141, 1910-ben 245 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (93%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága csatlakozott a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 114 lakosa volt.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 141 163 150 171 201 245 237 256 243 253 282 270 240 226 93 114
Nevezetességei A Čukur-hegyen 2015-ben avatták fel Gordan Lederernek, a horvát rádió és televízió tudósítójának emlékművétÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7392. aki 1991 augusztus 10-én munkájának végzése, a szerb erőkkel vívott harcok során közben itt kapott halálos lövést. Az emlékművet 2015-ben állították fel az újságíró halálának 24. évfordulója alkalmából (augusztus 10.). A mű szerzői Nenad Ravnić és Kata Marunica építészek, valamint Petar Barišić akadémikus szobrászművész. A "Tört tájkép" emlékmű egy hozzáférési útvonalból és egy acélkörön belüli nagy lencséből áll. A Lederer életútját jelképező ösvény 33 betonlapból áll, amelyek Lederer éveinek számát jelzik. Maga a fennsík előtti lencse a völgy felé irányítja a látogató tekintetét, megörökítve a Lederer által készített utolsó felvételeket.
A Čukur közelében emelkedő hegyen állt egykor az Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templom, melyet a 18. század végén építettek. A templomot rossz állapota miatt 1905-ben újjá kellett építeni, de a II. világháború idején a szerb templomokat elpusztító usztasák ezt is lerombolták. A helyén, mely a Gordan Lederer emlékművel átellenben található a pravoszláv hívek ma is gyakran gyújtanak gyertyát.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A városi turisztikai iroda honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787) Milena Zec:Kostajnica rövid történeti áttekintése
További információk A megyei turisztikai iroda honlapja
Kategória:Sziszek-Monoszló megye települései