bélyegkép|lublini unió – Jan Matejko festménye bélyegkép|jobbra|Litvánia területváltozása A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával – külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.
A lublini unió következményei a főurak befolyásának növekedése; a főváros, Varsó hatalmának növekedése, itt ülésezett a szejm, ahol lebonyolódtak a választások és a XVI. század végétől itt székelt a király udvarával és tanácsadóival; Lengyelországhoz csatolták az ukrán területeket; Litvánia és Ruténia lengyelesítése – idővel az ottani elit nyelve a lengyel lett; Lengyelország foglalkozni kezd a keleti politikával: háború Moszkvával, Törökországgal és a tatárokkal; Lengyelország tekintélyének növekedése Európában: kelet és nyugat összekötése; a lengyel nemzet politikai műveltsége nő; az unió tartósnak és stabilnak bizonyult, 1795-ig, Lengyelország harmadik felosztásáig állt fenn.
Kapcsolódó szócikkek Krevai unió Lublini unió halma Két nemzet köztársasága Lengyel–Litván Unió
Források
Kategória:Lengyelország történelme Kategória:Litvánia történelme Kategória:Litván jog Kategória:1569 Kategória:Lengyel–litván kapcsolatok