Liszkay Gusztáv (Derencsény, 1843. augusztus 2. – Selmecbánya, 1889. június 3.) bányamérnök, bányászati szakíró. Elsősorban a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítójaként tartják számon.http://felvidek.ma/2016/08/liszkay-gusztav-banyamernok-szakiro-emlekezete/
Életpályája Tanulmányait Rimaszombatban kezdte, majd Késmárkon érettségizett. Az 1860-as években a selmeci akadémián szerzett oklevelet, bányászat-kohászat szakon. Mintegy öt éven át a bánsági vasművekben dolgozott Gerlistyén, majd fogalmazó lett a selmecbányai bányaigazgatóságnál. 1873-ban a selmeci bányaiskola szervezésével, illetve igazgatásával bízták meg. Az akadémián előadásokat is tartott. Tanulmányai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban és a Földtani Közlönyben jelentek meg.
Írásaiból Bányatan (tankönyv; Selmecbánya, 1878) Selmeczvidéki ásványok előfordulásáról (Földtani Közlöny, 1876.) Adatok Zsarnóca vidékének földtani-bányászati viszonyaihoz (1877) Tiszolczi márványfajok
Emlékezete Sírja Selemecbányán, a Kopogtató (Klopačka) melletti evangélikus temetőben van.
Források A Pallas nagy lexikona felvidek.ma Magyar életrajzi lexikon
Jegyzetek
További információk Faller Jenő: L. G. bányaiskolai vezértanár... (Bányászati Lapok 1958. 10 – 11. sz.).
Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar bányamérnökök