Donji Miklouš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 22, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre, a 26-os számú főúttól keletre, Donji Miklouš és Martinac között, a Monoszlói-hegység északi lejtőin fekszik.
Története A település már a 14. században is létezett. 1334-ben Ivan gorai főesperes „ecclesia sancti Nicolai” néven említi Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomát. Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine Nevét is Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A 16. században a török elpusztította, akkori lakossága Ivanics környékére menekült.
A falu a török kiűzése után a 17. században települt újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Miklos” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A miklouši plébániát 1789-ben alapították újra. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklous” a neve. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 426. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Miklóuss” néven 51 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1890-ben 259, 1910-ben 410 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 96 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 259 306 410 367 421 446 344 299 234 185 147 114 96 (1857 és 1880 között lakosságát Donji Mikloušhoz számították.)
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1911. a mai Gornji Miklouš közepén egy kis magaslaton áll. A templom középkori eredetű, amit keleti tájolása is mutat. Mai formájában 1704-ben épült, 1789-ben és a 19. század elején megújították. Egyhajós épület félköríves apszissal. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony, melyet felül karcsú toronysisak zár.
Kultúra Kulturális és művészeti egyesületét a KUD Sloga Mikloušt 1974-ben alapították.
Oktatás Az iskola épülete 1893-ban épült. Ma a csázmai alapiskola 4 osztályos alsó tagozatos területi iskolája működik benne.
Jegyzetek
Források Csázma város hivatalos oldala Csázma turisztikai irodájának oldala Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései