Mateusz Jakub Morawiecki (, Wrocław, 1968. június 20. –) lengyel közgazdász és politikus; 2017 és 2023 között Lengyelország Minisztertanácsának elnöke. A Jog és Igazságosság (PiS) párt korábbi tagja, korábban Beata Szydło miniszterelnök kormányában töltött be tisztségeket: 2015 és 2017 között miniszterelnök-helyettes és fejlesztési miniszter, 2016-tól 2017-ig pedig pénzügyminiszter volt. Politikai pályafutását megelőzően kiterjedt üzleti karriert folytatott.
Morawiecki Wrocławban született, és már fiatal korában aktívan bekapcsolódott a kommunista rendszerrel szembeni ellenzéki mozgalmakba. A Wrocławi Egyetemen tanult, majd a Hamburgi Egyetemen és a Bázeli Egyetemen folytatta tanulmányait. Bölcsészeti, üzleti adminisztrációs, valamint posztgraduális képzettséget szerzett. 1996 és 2004 között a Wrocławi Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott, emellett 1996 és 1998 között a Wrocławi Műszaki Egyetemen is tanított. 1998-tól a Santander-csoporthoz tartozó Bank Zachodni WBK-nál dolgozott, ahol fokozatosan vezetői tisztségekbe került, végül a bank vezérigazgatója, majd igazgatótanácsának elnöke lett.
2017. december 11-én, Beata Szydło miniszterelnöki tisztségéről való lemondását követően a Jog és Igazságosság párt vezetése Morawieckit jelölte utódjául. Morawiecki 2016-ban csatlakozott a párthoz. Miniszterelnökként a pártot a 2019-es lengyelországi parlamenti választáson második egymást követő választási győzelemre vezette. A 2023-as lengyelországi parlamenti választást követően, amelyen az Egyesült Jobboldal nem tudott többséget szerezni a Szejmben, Morawiecki 2023. november 27-én ügyvezető kormányt alakított. 2023. december 11-én a Szejm nem szavazott bizalmat kormányának, ezzel kabinetjének megbízatása ténylegesen megszűnt. Morawiecki ezt követően ügyvezető miniszterelnökként hivatalban maradt 2023. december 13-ig, amikor utódját, az ellenzék vezetőjét, Donald Tuskot miniszterelnökké választották és hivatalba lépett.
Ifjúkora Mateusz Jakub Morawiecki 1968. június 20-án született Wrocławban, Sziléziában. Édesapja, Kornel Morawiecki (1941. május 3. – 2019. szeptember 30.) fizikus és a Harcoló Szolidaritás vezetője. Édesanyja, Jadwiga Morawiecka (1930. május 22. – 2025. augusztus 3.) vegyész és ellenzéki aktivista volt.
Morawiecki egy sajtóinterjúban elmondta, hogy 12 éves korában segített apjának szamizdat kiadványok sokszorosításában, 1980 augusztusában pedig Wrocław utcáit járva általános sztrájkra felszólító plakátokat ragasztott ki. A hadiállapot 1981-es bevezetését követően részt vett a Szolidaritás szamizdat folyóiratainak nyomtatásában és terjesztésében. Ismert ellenzéki aktivista fiaként a rendőrség időnként őrizetbe vette és megfélemlítette. Egy interjúban arról is beszámolt, hogy Molotov-koktélokat dobott rendőrautókra, valamint hogy a lengyel állambiztonsági szolgálat (Służba Bezpieczeństwa, SB) számos alkalommal megállította és bántalmazta. Az állambiztonsági szervek érdeklődését az is kiváltotta, hogy Morawiecki fiatal tinédzserként rokonszenvezett a hippimozgalommal. Ebben az időszakban egyszer állítólagos kannabisz birtoklás miatt őrizetbe is vették. Ekkor ismerkedett meg először Ryszard Terleckivel, aki a lengyelországi hippimozgalom egyik korai képviselője volt, és később Morawiecki közeli munkatársává vált. Morawiecki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Jog és Igazságosság pártban dolgozó kollégája „tökéletesen tudja, mit jelent a szabadságért küzdeni”.
Az 1980-as években, 12 éves korától Morawiecki szerkesztette az illegálisan megjelent Lower Silesia Bulletin című politikai újságot, valamint aktív tagja volt a Független Diákszövetségnek (Niezależne Zrzeszenie Studentów, NZS). Az 1980-as évek végéig részt vett politikai tüntetéseken, 1988-ban és 1989-ben pedig bekapcsolódott a Wrocławi Egyetemen szervezett megszállásos sztrájkokba. Társszervezője volt a „Szabad és Szolidáris” Politikai Gondolkodás Klubjának is.
Morawiecki a Wrocławi Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát 1992-ben, majd 1993-ban a Wrocławi Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1995-ben a Wrocławi Közgazdaságtudományi Egyetemen üzleti adminisztrációból szerzett diplomát. 1995 és 1997 között a Hamburgi Egyetemen európai jogot és gazdasági integrációt, a Bázeli Egyetemen pedig európai tanulmányokat hallgatott. A Wrocławi Műszaki Egyetem hallgatójaként külföldi tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban, a Közép-Connecticut-i Állami Egyetemen (Central Connecticut State University), valamint elvégezte a Northwestern Egyetem Kellogg School of Management vezetői továbbképzési programját.
Üzleti pályafutása Morawiecki 1991-ben kezdett dolgozni a Cogito vállalatnál, és közreműködött két kiadóvállalat, a Reverentia és az Enter Marketing-Publishing megalapításában. Ugyanebben az évben társalapítója volt a Dwa Dni című folyóiratnak, amelynek később főszerkesztője lett.
1995-ben a Deutsche Bundesbanknál (Német Szövetségi Bank) szakmai gyakorlaton vett részt, ahol hitelkockázati elemzéssel, pénzügyi szerkezetátalakítással, bankfelügyelettel és a pénzügyi piacok felügyeletével foglalkozott. 1996 és 1997 között a Johann Wolfgang Goethe Egyetemen banki és makrogazdasági kutatásokat végzett. 1998-ban, az Európai Integrációs Bizottság Csatlakozási Tárgyalások Főosztályának igazgatóhelyetteseként számos területen – köztük pénzügyi kérdésekben – felügyelte és részt vett az Európai Unióhoz való lengyel csatlakozásról folytatott tárgyalásokban.
1996 és 2004 között a Wrocławi Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott, 1996 és 1998 között pedig a Wrocławi Műszaki Egyetemen is tanított. Számos felsőoktatási intézmény szakpolitikai és tanácsadó testületének munkájában vett részt. 1998 és 2001 között a Wałbrzychban található Mercury erőmű, a Dialog helyi telefonszolgáltató, valamint az Ipari Fejlesztési Ügynökség felügyelőbizottságának tagja volt. 1998 és 2002 között a Alsó-sziléziai vajdasági közgyűlés tagjaként tevékenykedett.
1998 novemberétől a Santander csoporthoz tartozó Bank Zachodni WBK-nál dolgozott. Pályafutását a banknál a felügyelőbizottság alelnökeként, valamint a gazdasági elemzési iroda és a nemzetközi kereskedelmi osztály vezetőjeként kezdte. 2001-ben vezérigazgató-helyettessé és az igazgatótanács tagjává nevezték ki. 2007 és 2015 között a Bank Zachodni WBK igazgatótanácsának elnöke volt.
A politikában
Miniszterelnök-helyettesként (2015–2017)
2015. november 16-án Andrzej Duda köztársasági elnök Mateusz Morawieckit miniszterelnök-helyettessé és fejlesztési miniszterré nevezte ki a Beata Szydło vezette kormányban. Erre röviddel azután került sor, hogy Morawiecki édesapját, Kornel Morawieckit megválasztották a lengyel parlament alsóházának, a Szejmnek a képviselőjévé, valamint hogy a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość – PiS) párt megnyerte a 2015-ös lengyelországi parlamenti választást.
2016 márciusában Morawiecki bejelentette, hogy belépett a Jog és Igazságosság pártba.
Pénzügyminiszterként (2016–2017) 2016. szeptember 28-án Morawieckit egyéb kormányzati tisztségei mellett pénzügyminiszterré is kinevezték. Ezzel a kormány második legbefolyásosabb tagjává vált, és hatáskörébe tartozott az állami költségvetés, az államháztartás, az Európai Unió forrásai, valamint az általános gazdaságpolitika felügyelete.
Pénzügyminiszterként Morawiecki ambiciózus gazdaságfejlesztési programot dolgozott ki, amelyet „Felelős Fejlődés Tervének”, közkeletű nevén „Morawiecki-tervnek” neveztek. A program célja a gazdasági növekedés ösztönzése és az állami bevételek növelése volt, többek között olyan kiterjedt kormányzati programok finanszírozása érdekében, mint a „Rodzina 500+” elnevezésű családtámogatási rendszer, amely a két vagy több gyermeket nevelő családok számára biztosított gyermekenkénti támogatást. 2017 márciusában részt vett a G20-ak pénzügyminisztereinek Baden-Badenben megrendezett találkozóján, ezzel ő lett Lengyelország első képviselője ezen a csúcstalálkozón.
Miniszterelnökként (2017–2023)
Első kormányzása (2017–2019)
2017 decemberében Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke kijelentette, hogy a párt miniszterelnök-jelöltjeként már nem bízik Beata Szydłóban, részben a közte és más európai uniós vezetők között kialakult nézeteltérések miatt. Szydło helyzete tarthatatlanná vált, ezért lemondott, Morawiecki pedig rövid időn belül megszerezte a párton belüli támogatást ahhoz, hogy utódjaként jelöljék. 2017. december 11-én letette a miniszterelnöki esküt, és közvetlenül ezt követően Szydłót nevezte ki miniszterelnök-helyettessé. A Szejm előtt elmondott első jelentősebb beszédében a radikális változtatások helyett a „folytonosságot” helyezte kilátásba.
2018 januárjában, egy Varsóban történt, széles körben nyilvánosságot kapott rasszista incidens után Morawiecki kijelentette: „Lengyelországban nincs helye a rasszizmusnak. Egy lány bőrszíne miatt történő megtámadása a leghatározottabb elítélést érdemli. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Lengyelország mindenki számára biztonságos legyen.”
A müncheni biztonságpolitikai konferencián 2018. február 17-én Morawiecki kijelentette, hogy „nem lesz bűncselekménynek tekinthető annak kimondása, hogy voltak lengyel elkövetők, ahogyan voltak zsidó, orosz és ukrán elkövetők is, nem csupán német elkövetők”. Kijelentése vitát váltott ki, és több prominens izraeli politikus, köztük Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Reuvén Rivlin izraeli elnök is bírálta. A válság június végén enyhült, amikor a lengyel és az izraeli miniszterelnök közös nyilatkozatot adott ki, amelyben támogatták a zsidó holokauszttal kapcsolatos történeti kutatásokat, valamint elítélték a „lengyel koncentrációs táborok” kifejezés használatát.
A Visegrádi Együttműködés országainak a vezetőihez hasonlóan Morawiecki ellenezte az Európai Unió által előírt, a migránsok tagállamok közötti kötelező áthelyezését célzó hosszú távú kvótarendszert. 2018 májusában kijelentette: „Az Európai Unió által javasolt, ránk kényszerített kvóták a nemzeti szuverenitás alapjait érintik.”
2018 júliusában Morawiecki kijelentette, hogy „nem nyugszik”, amíg fel nem tárják „a teljes igazságot” a második világháború idején Volhíniában és Kelet-Galíciában elkövetett tömeggyilkosságokról. 1942 és 1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjai a mai Nyugat-Ukrajna területén akár 100 000 civil halálát is okozhatták.
A Brexittel kapcsolatban Morawiecki 2019 januárjában a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy egyre több lengyel tér vissza az Egyesült Királyságból Lengyelországba, és reményét fejezte ki, hogy ez a tendencia folytatódni fog, ezáltal is hozzájárulva a lengyel gazdaság növekedéséhez.
2019 januárjában Morawiecki kijelentette, hogy „Hitler Németországa fasiszta ideológiából táplálkozott”, és hozzátette: „minden rossz ebből a (német) államból származott, és ezt nem felejthetjük el, mert különben relativizáljuk a rosszat”. Morawiecki azt szorgalmazta, hogy Németország fizessen második világháborús jóvátételt a háború során okozott pusztításokért. 2019 augusztusában kijelentette: „Lengyelország még mindig nem kapott megfelelő kártérítést Németországtól… A háború során hatmillió embert veszítettünk el – sokkal többet, mint azok az országok, amelyek jelentős jóvátételben részesültek.”
Második kormányzása (2019–2023)
2019. október 13-án Morawiecki a Jog és Igazságosság (PiS) pártot újraválasztási győzelemre vezette a 2019-es lengyelországi parlamenti választáson. A PiS addig történetének legmagasabb szavazatarányát érte el parlamenti választáson: a szavazatok 43,6%-át szerezte meg, és megőrizte kormányzati többségét. A Szejm 9. ciklusának első ülésén Morawiecki az alkotmány 162. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtotta a Minisztertanács lemondását, amelyet a köztársasági elnök még aznap elfogadott. 2019. november 14-én Andrzej Duda köztársasági elnök ismét Morawieckit jelölte miniszterelnöknek, és megbízta az új kormány megalakításával.