bélyegkép|Jobbra az Auguszta-telep helyén létesült trolibusz-garázs, szemben az 1941-ben épült Pongrác út 9. szám alatti kislakások, balra a távolban a Pongrácz út 17. sz. Állami lakótelep melletti műhelyek látszanak 2013-ban Az állami lakótelepek a 20. század első felében állami beruházás formájában épültek fel vagy alakultak ki szociális lakásépítési programok keretében, előbb a főváros és környékén, majd országosan is. A szócikknek nem témája a második világháború után létesített állami finanszírozású lakótelepek, az úgynevezett szövetkezeti, illetve nagyobb hányadban tanácsi lakások.
Előzmények A 19. század végétől elkezdett akciószerű lakásépítési programperiódusokban 1913-ig (1886-os, 1892-es és 1894-es szükséglakás-építkezés és Bárczy István bérház-, kislakás- és iskolaépítési programja 1909–1912 között) lakás épült fel a fővárosban.Szabó Dávid: III-IV. félév: Szociális lakásépítés kezdete Magyarországon (Szociális lakásépítés Magyarországon 1990-2010 ), dla.epitesz.bme.hu - 2013. január 7.
220px|bélyegkép|A Mihálkovics-telep 13 házaVig István: Búcsú az öreg házaktól (5. old.), Magyar Nemzet 32. évfolyam, 251. szám - 1976. október 23. (online: adtplus.arcanum.hu) 1976-ban, az elbontásuk előttbalra távolabb a Ferencvárosi Művelődési Központ látható a Haller utcában A budapesti nagy lakásínséget enyhítendő, a főváros és az állam a kis fizetésű, szűkebb anyagi viszonyok között élő hivatalos alkalmazottaknak, ipari munkásoknak alacsony bérért lakható lakástelepeket építtetett a főváros területén, vagy annak közelében: Budán a Margit körút és a Menház (Bakfark Bálint) utca sarkán, a Vörösvári úton, a 6. kerületben az Aréna (Dózsa György) út és a Fóti (Kassák Lajos) utca, illetve a Frangepán utca és a Lomb utca sarkán, a 7. kerületben a Juranics tér (Stróbl Alajos és Törökbecse utca) sarkán, a 8. kerületben pedig a Szigony és Staffenberger (Apáthy István) utcák sarkán, majd az Üllői út végén, a Mihálkovits téren (Nagyvárad tér), a Gyáli úton és Óbudán. Az akkori ötödik – későbbi tizenharmadik – kerületben pedig népszálló (a Népház, a Vág utca 12–14. szám alattJogszabállyal védett kerületi épületek listája (a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Nyilvántartási Iroda 2015. júliusi adatszolgáltatása alapján aktualizálva, figyelembe véve az 53/2011.(VIII.25.) NEFMI rendeletet is), budapest13.hu - 2016. januárNépszállók és vendéglők Budapesten (2-3. old.), Vendéglősök Lapja 27. évfolyam, 17. ünnepi szám, library.hungaricana.hu - 1911. szeptember 12. és az Aréna – későbbi Dózsa György – úti Népszálló26.3 1910. december 23. rendes (utolsó) folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve (IV. Kölcsönpénzekből födözendö kiadások. F) Közjótékonyság); Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910, library.hungaricana.hu - 1999.) épült fel.A fővárosi és állami lakótelepek és vendéglőik, Vendéglősök Lapja 28. évfolyam 19. szám, library.hungaricana.hu - 1912. október 5.
Mivel a 20. század elején a magyarországi agrárlakosság is komoly nehézségekkel küzdött, 1907-ben Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter nagyszabású programot dolgozott ki a falusi lakáshelyzet megjavítására, amelyet 1912-ben Ausztria is lemásolt, de az első világháború eseményei elsodortak. Elfogadták a cselédtörvényt, mely minden nős cseléd számára önálló szobát és kamrát, illetve egy fél konyhát írt elő természetbeni juttatásként, és ezzel párhuzamosan a kisemberek építési hitelhez juttatását, mivel a kölcsönt nem az egyes munkavállalók vették fel, hanem a jóval hitelképesebb községek, illetve városok, amelyek azután személyes elbírálás alapján vagy továbbadták azt a rászorulóknak állami kamattámogatással, vagy pedig maguk építettek számukra egészséges hajlékokat.Hámori Péter: ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) (5–13. old.) Országépítő Építészet Környezet Társadalom A Kós Károly Egyesülés negyedéves folyóirata 15. évf. 2. szám , orszagepito.hu - 2004.
Azonban a világháború kitörése miatt az ország átállt a hadigazdálkodásra és egészen az 1918–1920-as évekig beszüntette a nem katonai célú beruházásokat.
Történetük Az első világháború alatt jóformán teljesen szünetelő építőipari tevékenységek Európa-szerte lakáshiányt eredményezett. Magyarországon már az 1913. évi statisztikai adatok által előrevetített, és a háború folytán fölerősödött elhelyezési, lakhatási és egészségügyi problémák a harmadik Wekerle-kormányt arra indították, hogy a lakáskérdés állami támogatással nyerjen sürgős megoldást. Ebből a célból 1918 júniusában a kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium keretében jött létre az Országos Lakásépítési Tanács (OLT), amely részben az állami hivatalnoki kar tagjaiból és meghívott szakértőkből állt, illetve az ezen szerv által kezdeményezett Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság (OLMB) a tervezetek és javaslatok gyakorlati megoldására, amelynek tisztviselői karát Keleti Dénes MÁV elnökigazgató vezetése alatt, ugyancsak javarészt építész képzettségű állami és a gyakorlati szakerők alkották. Ezek a főváros részéről 60 évre átengedett telektömbökön, többnyire bérházcsoportokban vagy önálló családi házakban kialakított két-háromszobás kislakásokat építését és állami hivatalok és háborús központok létrehozását vették tervbe. Öt nagy állami lakótelep létesült volna: a Juranics utcai, a Pongrác- és a Maglódi úti telepek Kőbányán, a város külterületén, a negyedik a Madarász utcában (Újpest határában), végül az ötödik az Erzsébet királyné úton. Ezek helyszínrajzait és beépítési terveit az OLMB készíttette, a kiépítésére pedig jeles fővárosi építészek nyertek tervezési megbízatást. Az építési programban azonban mindössze 72 lakást tudtak megvalósítani, ezt követően a politikai és közigazgatási változások következtében megakadtak a munkálatok. A helyzet viszont az elcsatolt országrészekből beözönlő menekültek miatt – akiket ideiglenesen vagonokban, iskolákban és egyéb középületekben, majd az 1918-ban birtokba vett ideiglenes kórház- (Mária Valéria, Auguszta, Gubacsi úti, Zita-telepÜlésnapok 1935-128, Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1., library.hungaricana.hu - 1936. május 18.) és barakktelepeken szükséglakásokká átalakított ideiglenes szálláshelyeken helyeztek el – folyamatosan tovább romlott.
220px|bélyegkép|A Mária Valéria-telep házai 1921. július 7-én Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő vezette elő a 228. ülésnapon Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi miniszter, az állami kislakások építéséről szóló törvényjavaslatát, amely „felöleli a lakáshiányt, a lakásínséget, az építőipar támogatását, a termelő munka megindítását, a vagyonváltság alapján befolyó jövedelmeknek a termelő munka szolgálatába való állítását,” azáltal, hogy a kormány „ koronát fordíthasson állami kislakások építésére.” Az első világháború után „a lakásínség még sokkal jobban nőtt, amire a legjellemzőbb az, hogy a lakáshivatalban ma körülbelül kérvény hever elintézetlenül, minthogy nincs lakás, amit az illetőknek kiutaljanak. Emellett még körülbelül vasúti kocsit foglalnak le a menekültek.” Ehhez Frühwirth Mátyás hozzátette: „A régi Magyarországban egy négyszögkilométerre 58 lélek esett, a csonka Magyarországban pedig négyszögkilométerenkint 85-re szaporodott fel a lakosság száma.” „Minthogy a lakosságnak többsége földmíves, ebből le kell vonni a konzekvenciákat, mert a törvényhozás mindig köteles a lakosság általános többségének igényeihez alkalmazkodni és mindig azoknak az érdekeit védeni, akik az ország lakosságának nagy többségét képezik. […] a lakáskérdés megoldása nemcsak Budapesten fontos, hanem a vidéken is.” „...az összegnek nemcsak ez, […] hanem az a célja, hogy a magántőkét akcióra indítsa, hogy kedvet öntsön a magántőkébe, hogy az is megkezdje az építkezést.”Ülésnapok 1920-223 Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11., library.hungaricana.hu - 1920. július 15.
Ennek következtében 1921–1922-ben kezdték meg a fővárosban eredetileg tervezett öt lakástelepből három, a Juranics, a Madarász utcai és a Pongrác úti új kislakásos telepek kiépítését. 1923 elején az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság a népjóléti tárca fennhatósága alá került, vezetőjeként báró Petrichevich-Horváth Emil államtitkárt jelölték meg, amikortól az építkezések meglendültek. 1924-ben befejeződött az előbbieken túl a pestszentlőrinci telep és a már meglevő barakktelepeken folytatólagosan végzett, átalakításokból nyert lakások kiépítése. Így a fővárosban és környékén több mint ezer új lakás készült el. Az állami, hatósági szervek országosan is inkább lakásépítési kölcsönakciók és adókedvezmények nyújtásával a magánépítkezéseket támogatták.
1927-ben az Állami Lakások Főgondnoksága, a népjóléti minisztérium szervének kezelése és felügyelete alatt álló állami lakások és lakótelepek Budapesten és környékén: 14 állami bérházból, 15 nagy kiterjedésű lakótelepből és két tömegszállásból álltak, amelyek összesen kerekítve 7000 fő- és 5000 albérlője, lakossága körülbelül lélek volt, ezeken felül pedig a Wekerletelep a pénzügyminisztérium kezelése alatt állt,Ülésnapok 1927-27 Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16., library.hungaricana.hu - 1927. április 6. amellyel együtt a lakások száma elérte a kilencezer állandó hajlékot. Az 1927. évi szeptember hó 30-án kelt 9.235/927. N. M. M. számú rendelet ezt a feladatkört is a lakásügyi (VIII.) osztály körébe utalta. Az ügyosztály ezt az ügykörét a gondnokok, gondnokhelyettesek és telepfelügyelők által látta el és megfelelő számú rendes és ideiglenes munkást alkalmazott, a telepek és bérházak műszaki felügyeletét pedig, valamint a szükséges műszaki munkálatokat az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztos által végezteti. A bérházakban az alkalmazott házgondnokok ezen ügykörük ellátásáért csakis természetbeni lakhatást kaptak, fizetést nem.[ Indokolás a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 1929/30. évi költségvetéséhez] (52. old.), Állami költségvetés, library.hungaricana.hu - 1929-1930
A harmincas években a nagy gazdasági világválság kísérőjelenségei: a lakbérfizető-képesség csökkenése, az ebből következő lakbér-lemorzsolódás, az építőanyagok drágulása, a magas telekárak és adók súlyosbították a lakáspolitikai helyzetet.Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948, Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2., Várospolitika és városfejlesztés Budapesten a 20. században, Budapest, library.hungaricana.hu - 2007 1933-ban Budapesten bár szoba-konyhás lakás üresen állt, szükséglakásban, ugyanennyien olyan állami lakótelepeken, mint pl. az Augusta-telep, pedig bódékban, barakkokban laktak.
220px|bélyegkép|Budapest, Üllői úti kislakások és az épülő József Attila-lakótelep 1964-ben