Laura Mancinelli (; Udine, 1933. december 18. – Torino, 2016. július 7.) olasz író, germanista, középkorkutató.
Ezen kívül egyetemi óraadó, fordító és esszéista is volt. Esszéit a középkor témaköre köré szőtt történetek tették ki. Írt még történelmi regényeket is.
Élete Laura Mancinelli 1933 Olaszországban, Udinében született, majd Roveretóban lakott négy évig, mielőtt családjával 1937 Torinóba költözött.
Egyetemi diplomáját 1956-ban a Torinói Egyetemen szerezte meg, témája a modern német irodalom volt.
Doktori fokozatának megszerzése után tovább tanult a témakörben, és 1969-ben megírta a Nibelung-ének. Problémák és értékek című esszéjét.
Az 1970-es években német nyelv- és irodalomórákat adott a Sassari Egyetemen, majd Ladislao Mittner hívására Velencében.
1976-ban Mancinellit kinevezték a Velencei Ca’ Foscari Egyetem német nyelvtörténeti tanszék vezetőjének.
Kollégája és barátja, Claudio Magris tanácsára 1972 elkezdte olaszra fordítani az eredeti alapján a Nibelung-éneket, amit 1978-ban Gottfried von Strassburg Tristan, 1989-ben pedig Hartmann von Aue Gregorius és Der arme Heinrich (Szegény Heinrich) című művei követtek.
Miután 1981 a német filológiai intézet vezetőjeként visszatért Torinóba, Laura Mancinelli elkezdett szépirodalmi műveket írni. Első művének az I dodici abati di Challant címet adta. Ezzel a könyvvel el is nyerte a Mondello-díjat. Ezt a történelmi témájú művet az író 1968-ban kezdte el írni. Ezt követte 1986-ban az Il fantasma di Mozart, majd 1989-ben az Il miracolo di santa Odilia.
2005-ben megkapta az Olasz Köztársaság Érdemrendjét.
Jegyzetek
Források
Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Olasz költők, írók