A Széchenyi-hegyi adótorony Budapest XII. kerületében, a Széchenyi-hegyen található amely gerincadóként földfelszíni sugárzású analóg rádió, valamint digitális televízió csatornák műsorait továbbítja (DVB-T/T2 szabványú One Földfelszíni TV). Jelenleg az Antenna Hungária tulajdonában van. Az acélból készült antenna kitolt állapotában Magyarország 9. legmagasabb építménye a maga 192 méteres magasságával (alapállapotban 175 m, a tetején levő antenna 17 méteres). Az adótorony a Budai-hegység budapesti részének jellegzetes építménye a hármashatár-hegyi (felső-kecske-hegyi) adótorony mellett.
Története Előzmények és az első adás
200px|balra|bélyegkép|Emléktábla az Agancs út 30-32. számú ház falán
1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot,A Kab-hegyi televízióadó, fszek.hu szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg. 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg 1953-ban a Posta Kísérleti Állomás. Az első próbaadást 1953. december 16-án a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. A második próbaadást 1954. január 20-tól 1958. február 22-ig a Széchenyi-hegyen, az egykori Agancs úti Hargita szálló mellett, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományába vett épület mellől sugározták egy kisebb, ideiglenes acéltoronyból, amire a Távvezetéképítő Vállalat szerelte fel az első adóantennát. Innen 1956 tavaszától kísérleti adások mentek keddi és pénteki napokon. A szomszédjában, az 1911-1948 között golfpályaként használt Apáca-rétenApáca-rét - normafapark.hu 1956–1958 között megépült az első adótorony a Csíz utca 2-8. szám alatti telephelyen. 1956 tavaszán kezdődött el a vasbetonból készült, 60 méter magas adótorony építése a Széchenyi-hegyen, amelyet 1958. február 22-én adtak át. Az épületben helyet kapott egy NDK gyártmányú, O1-frekvenciájú 30/10 KW-os adóberendezés, egy francia mikrohullámú berendezés, később pedig már URH-adó is. Az épület tetejére egy 38 méter magas antennaárbocot szereltek fel négyemeletes lepkeantennával. Innen a televízió 1-es csatornája 1957 február 23-án kezdte meg a teszt sugárzást, szintén heti két nap gyakorisággal, amelyet már 50-90 km körzetben lehetett fogni. A Magyar Televízió hivatalosan az 1957 május elsejei felvonulás élő közvetítésével indította el a rendszeres adását.
Az új torony Egy ideig ez volt az egyetlen adó az országban, ezzel együtt gyakoriak voltak az üzemzavarok, nehézkes volt a karbantartása, és számos alkalommal maradtak le a nézők fontosabb események közvetítéseiről (pl. az 1965. áprilisi Győri ETO–Benfica BEK-elődöntőről) adáshiány miatt. Ezen okok miatt felgyorsult a hazai sugárzás korszerűsítése és bővítése, 1975-ben egy új, alacsony adóépülettel együtt állították fel a régi vasbeton torony mellé az azóta 192 méter magasra nőtt acélszerkezetű antennatornyot, amely a földi televízióadásokon kívül több rádióadót is sugároz. 1984-ben az időjárás okozta erozió miatt kicserélték az eredeti süttői mészkőburkolatot korszerűbbre, hőszigetelt homlokzattal és új ablakkiosztással. Az Antenna Hungária Országos Mikrohullámú Központja (rövidítve: OMK) is itt működik. (egyúttal pedig a XII. kerület egyik jelképévé is vált), a régi toronyban csupán a mikrohullámú adás lebonyolítása maradt. Az elavult RTF helyére új, 20/4 kW-os adót telepítettek az új adóházba, innen volt fogható a Kossuth, Petőfi, majd a Bartók rádiók zenei műsora. 1986-tól a parabolaantennával fogható mikrojelek sugárzása is kezdetét vette. 1987-ben elindul az AM-Mikró rendszer eredetileg a kiemelt budapesti szállodák részére, azzal a céllal, hogy a nyugati szállóvendégek részére saját nyelvű szolgáltatást nyújtsanak. 1989-ben az AM-Mikró hálózat pont-multipont rendszerré alakul át, így létrejön a korlátlanul hozzáférhető mikrohullámú rendszer. Az ezredfordulón a kódolatlan AM-Mikró szolgáltatás helyett az Antenna Hungária az AntennaMikro márkanéven bevezeti a kódolt mikrohullámú lakossági műsorelosztást. Az addig a Széchenyi-hegyi adótoronyból sugárzott, műholdas parabolaantennán keresztül szabadon fogható földfelszíni szolgáltatás ekkor vált szabályozottá és előfizetésessé. 2005-ben az analóg AntennaMikro-t felváltja a digitális Antenna Digital adása. (Jelenleg HelloDigital néven fut, a Széchenyi-hegyi adótorony mellett a Hármashatár-hegy melletti Felső-Kecske-hegyi ORFK toronyból és az óbudai FŐTÁV fűtőmű kéményéről is sugározza az előfizetéses szolgáltatást.)
A rendszerváltás után A rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Posta három nagy szolgáltatási ága szétvált, önálló vállalattá alakultak: létrejött a Magyar Posta Vállalat (ma Magyar Posta Zrt.), a Magyar Távközlési Vállalat (ma Magyar Telekom Nyrt.) és a Magyar Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.). Üzembe helyezésre került a korszerűbb, Toshiba gyártmányú adó. 1996-ban a Magyar Televízió átállt a SECAM rendszerről PAL normára. (A földfelszíni televíziós hálózatokon később megtörténik a NICAM-rendszerű sztereó hangtovábbításra való átállás is.) 1998-ban 100 MHz-es URH-adóhálózat épült a négy országos rádióadó kiszolgálására, valamint egy televíziós adót és egy műholdas feladóállomást is létesítettek, később pedig országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózat is kiépítésre került.
Az évtizedek alatt elhasználódott és a tetején mikrohullámú antennákkal telezsúfolt adóépület a melléképületekkel együtt, a 2013-as digitális átállást megelőzően, 2008-2011 között kapott egy komolyabb, átfogó felújítást.Juhász Réka - Hatvan éves a Széchenyi-hegyi tévétorony (pestbuda.hu, 2018.02.21.) 2018-ra elkészült a külső rekonstrukció. A hatodik emeleti új VIP tárgyalóban a homlokzat északi és déli síkjából kiugró zárt kilátó található üvegerkélyekkel kiegészítve.
Az analóg földfelszíni műsorszórás a VHF 1 csatornán sugárzó budapesti adó 2011. augusztus 14-én történt lekapcsolásával ért véget 53 év után, amikor a funkcióját fokozatosan a digitális technológia vette át. A másik nagyadót (UHF 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egy időben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt: Az UHF 24 a Magyar Televízió második műsorát sugározta. Ezt 1997-ben az RTL Klub kapta meg. Az UHF 58 pedig eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, majd 1997-től az TV2 adását.
FM rádió
Jelenleg a következő rádiók sugároznak analóg technológiával az adótoronyból az URH-FM sávon: Frekvencia(MHz) Állomás ERP 89.5 Rádió 1 100 kW 94.8 Petőfi Rádió 78 kW 95.3 Hír FM 0.93 kW 95.8 Sláger FM 2 kW 98.6 Manna FM 2 kW 100.8 Dankó Rádió 79.4 kW 102.1 Magyar Katolikus Rádió 0.25 kW 103.3 Retro Rádió 100 kW 103.9 Rock FM 0.83 kW 105.3 Bartók Rádió 81.8 kW 107.8 Kossuth Rádió 83.2 kW
Jegyzetek
Források
Négy évtizede magasodik Budapest felett a Széchenyi-hegyi tévétorony – Múlt-Kor, 2015. augusztus 18. Széchenyi-hegyi adótorony – Gyermekvasút Adótornyok Magyarországon – fmdx.hu 50 éves a Széchenyi-hegyi tévéadó – origo.hu, 2008. február 2.
Kapcsolódó szócikkek
Magyarország legmagasabb építményei Széchenyihegy vasútállomás
Kategória:Magyarország adótornyai Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Budapest XII. kerülete