A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze. A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok.
Két fő kategóriája:
a népszerű hermetizmushoz tartozó írások (asztrológia, mágia, okkult tudományok, alkímia) tudós hermetikus irodalom, elsősorban a Corpus Hermeticum 17 görög nyelvű értekezése.
A hermetikus irodalom többé-kevésbé a zsidó-egyiptomi szinkretizmust tükrözi (tehát egyes iráni elemeket is), ezen kívül felismerhető benne a platonizmus hatása; ám a 2. századtól kezdve a gnosztikus dualizmus válik uralkodóvá. Részlete, díszletei, mítoszai révén egyiptomiként hirdeti magát.
A hermetikus típusú tudomány a misztériumot és egyben a misztérium beavatási típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, mágikus kényszerrel érhető el.
A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éppúgy, mint a népszerű szövegek kategóriája megírásának sugallatát Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítják.
A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A hellenisztikus kor írói szerint Thot minden tudomány oltalmazója vagy gyanús varázsló volt. A világot szóval teremtette volna; a sztoikusok pedig Hermészt a logosszal azonosították.
A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a Corpus Hermeticum két ellentétes teológiát tartalmaz: az egyik optimista (monista-panteista típusú), a másik pesszimista és erős dualizmus jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzik: Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni.
A középkor végén, miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak a tanítását hermetizmusnak.Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az újplatonizmust, az alkímiát, a kabbalát, az asztrológiát, a mágiát).
Egyes tudósok a hermetizmust a szó szoros értelmében vallási testvériségnek tekintették, dogmáival, rítusaival, liturgiájával együtt; szent könyvük pedig a Corpus Hermeticum lett volna; mások ezt a kiinduló felvetést elvetették. A hermetikus irodalomban nincs nyoma a Hermész híveire sajátosan jellemző szertartásoknak. Semmi sem emlékeztet a gnosztikus szektákra: se áldozás, se bűnvallás, se kézrátétel a kultusz szolgáinak felszentelésére. Nincs papság, nincs nyoma hierarchikus szervezetnek, beavatási fokozatoknak. Az egyéneknek csak két osztályát különböztetik meg: azokat, akik hallgatják az igét, és azokat, akik elutasítják. Mindazonáltal felfedezhetünk egy sajátos vallási légkört és egyes rituális viselkedésformákat. A tanítványok egy szentélyben gyűlnek össze, megtartják a kinyilatkoztatásra vonatkozó titkokat és a hitoktatás egy szertartás komolyságával folyik; a tanító és tanítvány közti kapcsolatoknak vallási felhangjuk van.
Etimológia A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.
Története A hermetizmus történetének legfontosabb korszakai, jellemzői és kulcsfigurái: KorszakIdőszakFőbb jellemzőkKulcsfigurák / AlapművekKialakulás (Görög-egyiptomi kor)i. e. 3. század – i. sz. 3. századA görög Hermész és az egyiptomi Thot isten alakjának összeolvadása (Hermész Triszmegisztosz). Megszületnek a korai filozófiai és technikai (alkímia, asztrológia) szövegek.Corpus Hermeticum, Asclepius, Alexandriai tudósokKözépkor és Iszlám Aranykor7. – 14. századA hermetikus tudás arab közvetítéssel maradt fenn és fejlődött tovább. Az alkímia és a korai tudományok megalapozása.Dzsábir ibn Hajján (Geber), Smaragdtábla (Tabula Smaragdina)Reneszánsz Újjászületés15. – 16. századMarsilio Ficino lefordítja a Corpus Hermeticum-ot. A hermetizmus a nyugati értelmiség, a mágia és a humanizmus központi elemévé válik.Marsilio Ficino, Cosimo de’ Medici, Giordano Bruno, ParacelsusA Kritika és Titkos Társaságok Kora17. – 18. századIsaac Casaubon datálása miatt a hermetizmus elveszíti ókori hitelességét, de beépül a rózsakeresztesek, szabadkőművesek és okkult társaságok tanaiba.Isaac Casaubon, Robert Fludd, rózsakeresztes manifesztumokÚjkor és Okkult Újjászületés19. – 20. század elejeA hermetizmus újjáéledése a teozófia és a modern okkultizmus révén. Megjelennek a gyakorlati mágiával foglalkozó zárt rendek.Éliphas Lévi, Arany Hajnal Hermetikus Rend, Kybalion (1908)Modern és New Age Korszak20. század közepe – napjainkigA hermetikus elvek (pl. a vonzás törvénye) beépülése a modern ezotériába, a pszichológiába (C. G. Jung) és a New Age mozgalomba.Carl Gustav Jung, Franz Bardon, New Age szerzők
Nevezetes hermetikusok Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista; Arnoldus de Villa Nova , templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét; Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója; Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával; Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője; Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus; John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus Aleister Crowley, angol okkultista Franz Bardon, okkultista, gyógyító
Ismert hermetikus társaságok Arany Hajnal Hermetikus Rendje Ezüst Csillag [Argentinum Astrum (A.:A.:)] Voluntas Voreginis Hermetikus Lovagrend [(V.:V.:)] Fény Hermetikus Testvérisége Luxori Hermetikus Testvériség Ordo Templi Orientis
Jegyzetek
Kategória:Filozófiai irányzatok Kategória:Okkultizmus