A Togaviridae a vírusok egyik családja. Az ebbe a csoportba tartozó fajok emlősöket (köztük az embert), madarakat, szúnyogokat fertőznek meg és encefalitisszel, ízületi gyulladással, kiütésessel járó betegségeket okoznak. A családba két nemzetségben (Alphavirus és Rubivirus) 32 faj tartozik.
Szerkezete A család a Baltimore-féle osztályozási rendszer szerinti IV. csoportba tartozik, genomja pozitív szenzitású, lineáris, egyszálú RNS. Hossza 10-12 ezer nukleotid. 5'-végén metilált nukleotid "cap" ("sapka"), a 3'-végen poli-A farok található, vagyis szerkezetében az mRNS-re hasonlít. Ha bejutott a sejtbe, a genom önmagában is fertőzőképes. A vírusrészecske (virion) 60-70 nm átmérőjű, külső lipidburokkal rendelkezik. Alatta a fehérjekapszid ikozaéder alakú és 240 db monomerből tevődik össze. T-száma 4.
Életciklusa A vírus felszíni receptora az E-glikoprotein, amely a sejt receptorához kapcsolódik. Utóbbi nem ismert, de tudjuk hogy a togavírusok többféle sejttípust is képesek megfertőzni. A kapcsolódás után klatrin-indukálta endocitózissal a virion bekerül az endoszómába, ahol a lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a kapszid átjut a citoplazmába, ahol a replikáció történik.
A vírusgenomról mint mRNS-ról átíródik egy poliprotein, amely feldarabolódva létrehozza azokat a fehérjéket, amelyek szükségesek az RNS-genom másolásához. Az egyszálú vírus-RNS kettős szálúvá egészül ki, majd szétválva az új szál templátul szolgál az új vírusgenomok szintéziséhez. A replikáció későbbi fázisában átíródnak a kapszidfehérjék, és amelyek szükségesek a virionok összeállásához. A kapszidok a citoplazmában szerelődnek össze, majd a genom befogadása után bimbózással szabadulnak ki a sejtből és közben a sejthártyából beszerzik a külső lipidmembránjukat.
A togavírusok gazdaszervezetei különböző emlősök (közte az ember), madarak, erszényesek, szúnyogok lehetnek. Az átadódás szúnyogcsípéssel vagy aeroszol útján történhet.
Kutatásának története A togavírusokat eredetileg a flavivírusok közé (azon belül az Alphavirus nemzetségbe) sorolták; a két család szétválasztására akkor került sor, amikor a szekvenciaadatok felgyülemlésével fény derült a két csoport közötti különbségekre.
19. század eleje - a rubeola betegség elkülönítése. 1930 — a nyugati lóencefalitisz-vírus izolálása az Egyesült Államokban (az első izolált alphavírus). 1933 — a keleti lóencefalitisz-vírus azonosítása az Egyesült Államokban. 1938 — a venezuelai lóencefalitisz-vírus megtalálása. 1941 — nyugati lóencefalitisz-járvány az USA-ban. 300 ezer ló és 3336 ember betegszik meg. 1941 — Norman Gregg egy rubeolajárvány után feltűnően nagy számú, szürkehályoggal született csecsemőre lesz figyelmes. Felfedezi, hogy a terhesség alatti vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okozhat. 1942 — Ugandában izolálják az embert is megfertőző, enyhe encefalitiszt okozó Semliki Forest-vírust. 1952 — Egyiptomban izolálják az ízületi gyulladást, kiütéseket okozó Sindbis-vírust. 1959 — Ausztráliában izolálják az ízületi gyulladást, lázat okozó Ross River-vírust 1962 — Sikerül sejttenyészetben szaporítani a rubeolavírust 1964 — az utolsó nagy amerikai rubeolajárvány. Kb. 20 ezer csecsemő születik maradandó károsodással. 1969 — kidolgozzák a rubeola elleni oltást 1971 — az utolsó venezuelai lóencefalitisz-járvány az USA-ban 1972 — a rubeola-kanyaró-mumpsz (MMR) együttes vakcina kifejlesztése 1986 — az embert is megfertőző Barmah Forest-vírus azonosítása Ausztráliában.
1991–92 — a legutolsó rubeola-világjárvány. 2001 — Kutatók megfejtik a Semliki Forest-vírus felszíni fehérjének 3D szerkezetét. 2005–2006 — chikungunya-járvány Réunion szigetén. 2006 — Chikungunya-járvány Indiában, több mint másfél millió megbetegedéssel. Taxonómia Togaviridae Alphavirus Aura-vírus Barmah Forest-vírus Bebaru-vírus Cabassou-vírus Chikungunyavírus Keleti lóencefalitisz-vírus Eilat-vírus Everglades-vírus Fort Morgan-vírus Getah-vírus Highlands J-vírus Madariaga-vírus Mayaro-vírus Middelburg-vírus Mosso das Pedras-vírus Mucambo-vírus Ndumu-vírus O'nyong-nyong-vírus Pixuna-vírus Rio Negro-vírus Ross River-vírus Lazac hasnyálmirigykór-vírus Semliki Forest-vírus Sindbis-vírus Déli elefántfóka-vírus Tonate-vírus Trocara-vírus Una-vírus Venezuelai lóencefalitisz-vírus Nyugati lóencefalitisz-vírus Whataroa-vírus Rubivirus Rubeolavírus Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Vírusok