Miskolczi Pál (Sáros-(Kis)-Patak, 1820. január 22. – Cigánd, 1889. október 30.) református lelkész.
Életútja
1845-ben Sárospatakon joghallgató volt; iskoláinak végeztével Lónyay Gábor nevelője volt, akivel Pozsonyban lakott egy évig. 1851-ben Berzéken (Zemplén megye) választották meg lelkésznek, 1855-ben Nagygeresdre, 1866-ban Tokajba és 1867-ben Cigándra (Zemplén megye) ment papnak. Tompával jó baráti viszonyban volt.
Költeményeket írt az Örömdalok… Sárospatak, 1842. c. gyűjteménybe, az Életképekbe (1845-47), a Pesti Divatlapba (1848), a Hölgyfutárba (1850), a Csokonai Lapokba (1850), a Losonczi Phönixbe (I. 1851), a Sárospataki Füzetekbe (II. 1858. VII. 1863.), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba, 1867-től a Zempléni Lapokba, később a Zemplénbe, mely utóbbi lapba cikkeket is írt, úgy a Sárospataki Lapokba is; cikke a Vasárnapi Ujságban (1854. Hasonlat a növény és ember között, Herder után, Előítéletek a nevelés körében). Később leginkább vallásos irányú költeményeket írt.
Kéziratban több kötetnyi egyházi szónoklatai vannak.
Források
További információk Sárospataki Lapok 1889. 47. sz. Borsodmegyei Lapok 1889. 90. sz. Vasárnapi Ujság 1889. 46. sz. (Nekrológ). Egyetértés 1902. 105. szám.
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek