Reiss Zoltán (Budapest, 1877. május 24. – Budapest, 1945. június 26.) magyar mérnök-főhadnagy, építész.
Élete
Reiss Bernát vegyészeti gyáros és Kohn Róza gyermekeként izraelita családban született. Fametszőnek készült, s Morelli Gusztáv volt a mestere. Utóbb a budapesti műegyetemen építészetet tanult, 1901-ben oklevelet szerzett, majd Schickedanz Albert műtermében dolgozott. 1908-ban részt vett a magyarkanizsai városházára kiírt pályázaton, tervét módosításokkal 1909-ben elfogadták. Az 1912-ben elkészült épületben helyet kapott a rendőrség is. 1915-ben rokkant állományúként önként jelentkezett a hadseregbe, ahol népfölkelő mérnök hadnaggyá nevezték ki. A k. u. k. 7. Hadsereg körzetébe, Galiciába került. Itt a zielona-nadwornai és a kosmácz-ardzéluzai utak és hidak építését vezette. Ezután Radócba (Bukovina (régió) került, ahol erődök építésével foglalkozott. 1916 májusában súlyos betegen került vissza Budapestre. Felgyógyulása után a Budapesti Katonai Parancsnokság hadisír-felügyelőségének referense lett. 1917-ben népfelkelő mérnök főhadnaggyá léptették elő. 1918-ban a háború végén szerelt le.
Polgári munkásságát több mint száz klasszicista jellegű bérház és középület fémjelzi.
Aktív építészeti tevékenységet folytatott az első világháború után is. Az ő nevéhez fűződik az egyik első „neoeklektikus” (két világháború közötti historizáló stílusú) épület, a Haditermény Rt. részére tervezett hatalmas székház (1918).Technikai fejlődésünk története, 541. o.
1938. február 1-jétől a budapesti Mérnöki Kamara tagja volt.
Házastársa dr. Deutsch Adolf és Hertmann Regina lánya, Ilona volt, akivel 1910. január 27-én házasodott össze Budapesten, a Terézvárosban.
1945. június 26-án Budapesten hunyt el.
Ismert épületei 1905: Hámos Róbert bérpalotája, Budapest, Márvány utca 40.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=marvany-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1907–1908: Káldor Marcell és felesége villája, Budapest, Ilka utca 55. (1912–1914-ben Lajta Béla átalakította) 1909: lakóház, Budapest, Bercsényi utca 6.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bercsenyi-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1910: a Házépítő és Telepítő Bank Rt. társasháza, Budapest, Tölgyfa utca 8.https://nagyhaboru.blog.hu/2015/04/17/galiciatol_egy_budapesti_berhaz_pincejeig 1910: lakóház, Budapest, Pauler utca 21. 1911: lakóház, Budapest, Práter utca 22. 1911: lakóház, Budapest, Fény utca 15. 1911–1912: Városháza, Magyarkanizsa (ma Szerbia területén)http://www.oasisprojekt.eu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=295&menuparam_14=12270&mtitle=A%20V%E1rosh%E1za 1912: lakóház, Budapest, Hollán Ernő (korábban: Fürst Sándor) utca 3.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hollan-e-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1911–1912: Hajdú-ház, Budapest, Párizsi utca 4.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=parizsi-u-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1913: lakóház, Budapest, Bulcsú utca 21/a 1913: lakóház, Budapest, Bulcsú utca 21/b 1913: Gyógyfürdő, Magyarkanizsahttp://magyarkanizsa.hu/blog/1099 1913–1914: lakóház, Budapest, Baross utca 75.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-75&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1914: lakóház, Budapest, Csanády utca 21.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-21&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 1918: a Haditermény Rt. budapesti irodája (később Művelődésügyi Minisztérium, ma: Emberi Erőforrások Minisztériuma), Budapest, Szalay utca 10–14.Magyar életrajzi lexikon 1926: Corvin Áruház, Budapest, Blaha Lujza tér 2.https://pestbuda.hu/cikk/20210305_a_corvin_aruhaz_csodai_kivul_es_belul_is_gyonyoru_disziteseket_rejtett_a_varos_egykori_buszkesege 1927–1928: lakóházak, Budapest, Damjanich utca 40–42. 1929: lakóház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 5.
Legnevezetesebb művét, a Corvin Áruházat 1926. március 1-jén adták át a vásárlóknak, üzemeltetője a hamburgi M. J. Emden & Söhne Rt.-je volt. A szemre egyemeletes, klasszicizáló stílusú épület valójában négy emeletet rejtett magában. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrai díszítették, az építkezést Mann József és fia vezette. Az ország első mozgólépcsője itt létesült, 1931-ben. Az épület a második világháborúban és 1956-ban is megsérült. Sokáig romosan állt, mígnem az 1960-as években felújították és alumíniumborítással látták el.
Tervben maradt épületei 1903: Román Irodalmi és Közművelődési Társulat Székháza, Nagyszeben (III. díj, Faludy Ferenccel)Gerle, i. m., 165. o. 1912–1914: Városháza, Zenta (III. díj) 1913: Temesvári Bank és Kereskedelmi Rt. székháza, Temesvár 1913: Budai zsinagóga, Budapest 1913: erdőigazgatósági székház, Besztercebányahttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMernok_1913/?query=%22Miakits+%C3%A9s+Szab%C3%B3%22&pg=220&layout=s
Emlékművei 1917-től már törvény kötelezte a településeket a kötelező emlékezésre, hősi emlékek állítására: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelően, méltó emléken örökíti meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták”. Az ország akkori anyagi helyzete miatt az emlékművek építése lassan vagy egyáltalán nem haladt. „Ideiglenes Hősök emlékműve a Rákosszentmihályi temetőben, 1917. november 1. Tervezte: Reiss Zoltán, műépítész, népfelkelő főhadnagy-mérnök, a budapesti Cs. és kir. katonai Parancsnokság Hadisírfelügyelőségének temetőművészi referense.”
A „Pro patria” feliratú emlékmű közepén egy 6 m magas „Isten-kard” emelkedett, amelyet két oldalról egy-egy gúla és egy-egy sas őrzött. A kard fából, bádogborítással készült. Az ideiglenes emlékművet többen bírálták, mondván, hogy az akkor már ott nyugvó hősök többet érdemelnek. Már nincs meg, helyét és szerepét átvette egy nagyobb.
Képtár
Jegyzetek
Források
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. (szerk.) Guóthfalvy Dorner Zoltán: Technikai fejlődésünk története 1867–1927, Magyar Mérnök- és Építészegylet, Budapest, 1929 (2. kiadás) Galiciától egy budapesti bérház pincéjéig
Egyéb hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek Magyar építészek listája Corvin Áruház Damjanich utca
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyar építészek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek