bélyegkép|jobbra|260px|Piroska János első világháborús harctéri naplója – részlet a naplóból bélyegkép|jobbra|260px|Piroska János első világháborús harctéri naplója – első oldal bélyegkép|jobbra|260px|Piroska János első világháborús harctéri naplója – részlet a naplóból
Piroska János magyar festőművész.
Életpályája
Egy csongrádi bognármester legidősebb fiaként született. 1914-ben Szegeden érettségizett. Még ebben az évben bevonult az 5. honvéd gyalogezredbe. 1915-ben az orosz frontra vitték, ahol kétszer is súlyosan megsebesült. Végül az olasz frontról szerelt le főhadnagyi rangban. 1921 szeptemberében beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár és Rudnay Gyula voltak a mesterei.
A rajztanári diploma megszerzése után 1926-ban beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultására, 1930-ban államtudományi doktorrá avatták. 1933-ban Csongrád főjegyzője, majd polgármestere lett. Az a nyolc év, amíg a várost irányította – a nagyszabású építkezések, az út- és csatornaépítési munkálatok, a parkosítás – meghatározta Csongrád új képének kialakulását. A vármegyei vezetés azonban személyes ellentétek miatt 1941-ben nyugdíjaztatta.
1938-ban feleségül vette Svastits Evelint, két leányuk született, Éva] és Réka. A nyugdíjazást követő évei gazdálkodással és festéssel teltek. Az oroszok bejövetele elől családjával Budapestre ment, az ostromot ott élték át. Visszatértekor, 1945 februárjában a rendőrség letartóztatta, s bár a népbíróság később minden vád alól felmentette, nyugdíjától és vagyonától egyaránt megfosztották. Végül 1952 októberében családjával együtt kitiltották Csongrádról és kényszertartózkodási helyül a Hortobágyot határozták meg. Egy év múlva, a hortobágyi munkatábor – ahol asztalosként dolgozott – felszámolása után hazamehetett.
Bár az 1956-os események alatt közéleti szereplést csak rövid időre vállalt, letartóztatták majd rendőri felügyelet alá helyezték. Mindezen megpróbáltatások után visszavonult csongrádi szőlőskertjébe, s életének hátralevő évtizedeiben csak festett. Hosszú ideig nem szerepelhetett tárlatokon, elszigeteltsége csak a hetvenes évek végén oldódott fel.
Csongrád városa posztumusz Pro Urbe díjjal tisztelgett életműve előtt. Leányai által felajánlott akvarelljei, festői életművének java a csongrádi Városi Galéria állandó kiállításán láthatóak. A külföldre szakadt magyarok révén számos alkotása jutott Nyugat-Európa országaiba, valamint az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is.
Piroska János első világháborús harctéri naplója A család segítségével jelent meg Piroska János első világháborús harctéri naplója. A napló első bejegyzése 1914 szeptemberében, az utolsó bejegyzés 1918. szeptember 16-án történt. A napló 4 év harctéri szolgálat eseményeit tartalmazza, szinte naponkénti bejegyzések formájában. A napló tintaceruzával íródott, időközben a több, mint 100 év alatt sokat halványodott. Az utolsó, 24. órában került megmentésre. 45 darab, többnyire a harctéren készített fénykép is szerepel a könyvben.
A napló bemutatja, milyen feladatok elé került az iskolapadból éppen kikerülő csongrádi fiatalember, milyen kihívások érték, és ő hogyan teljesítette kötelességét. Az őt későbbiekben is jellemző tulajdonságok: pontosság, jó megfigyelőkészség, a vezetésre való alkalmasság, a beosztottjai iránt érzett felelősségérzet már ekkor is nyomon követhető.
Az 1923-ban a csongrádi izraelita nőegylet jótékonysági bálján elkövetett merénylet „A csongrádi izraelita nőegylet, mint minden évben, 1923 karácsonyának második napján is megtartotta jótékonysági bálját a Magyar Király szállóban, ahová a környékről zsidók és nem zsidók egyaránt szép számban érkeztek. A táncteremben néhány perccel éjfél után nagyjából 300-an lehettek, amikor egy nyeles gránát landolt a táncparkett közepén, ami pár másodperc elteltével felrobbant.”
„A robbanás következtében hárman életüket vesztették, 25-en pedig megsérültek, többségük súlyosan. A rendőrség rögtön a merényletet követően nyomozni kezdett, még a fővárosból is érkezetek detektívek a tettesek minél gyorsabb kézre kerítésének érdekében. Hamarosan őrizetbe vettek 25 személyt, akik az antiszemita, fajvédő Ébredő Magyarok Egyesületének voltak a tagjai, köztük Piroska János festőművészt, Csongrád későbbi polgármesterét. A gyanúsítottak bevallották a merénylet elkövetését, Piroskát a támadás kitervelésével vádolták meg, és hat társával együtt bíróság elé állították.”
„A „bombapörre” 1924. szeptember 17. és 26. között került sor. Mivel azonban a szolnoki királyi törvényszék a rendőrség által feltártakat nem tekintette bizonyító erejűnek, a beismerő vallomásokat nem vette figyelembe a kihallgatások alatt történt állítólagos bántalmazások miatt, a tanukat pedig nem találta szavahihetőnek, ezért az összes vádlottat felmentette. Piroskáék így szabadon távozhattak.”
(Ádám Péter: Csongrádon legszívesebben elfelejtenék az izraelita nőegylet bálja elleni merényletet - Kibic Magazin, 2019.08.13.)
Kitüntetései Csongrád város posztumusz Pro Urbe díj (1989) Csongrád város posztumusz díszpolgári cím (2007) Csongrád Megyei Önkormányzat Posztumusz Alkotói díj (2007)
Kiállítások
Piroska János (1894-1987) festőművész (akvarell) gyűjteményének állandó bemutatása a csongrádi Városi Galériában.
1967: Szentes, Koszta József Múzeum képtára 1968: Debrecen, Tanítóképző Intézet Ifjúság Klubja 1970: Balassagyarmat, Horváth Endre Galéria; Szeged, Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtára 1971: Szolnok, Damjanich János Múzeum 1975: Hódmezővásárhely, Medgyessy-terem 1976: Biharkeresztes, Művelődési ház; Berettyóújfalu, Városi Kórház kultúrterme 1977: Kecskemét, Megyei Kórház; Hódmezővásárhely, Medgyessy-terem 1978: Hódmezővásárhely, Városi Galéria; Mindszent, Tisza Művelődési Ház 1981: Csongrád, Művelődési Központ 1982: Pécs, Építők Klubja 1983: Szarvas, Tessedik Sámuel Múzeum 1984: Szekszárd, Szakszervezeti Művelődési Ház; Csongrád, Múzeum 1985: Szolnok, Helyőrségi Művelődési Otthon; Csongrád, Művelődési Központ 1986: Győr, Balázs Béla Általános Művelődési Központ; Makó, József Attila Múzeum 1987: Budapest, Fáklya Klub 1989: Budapest, Duna Galéria; Csongrád, Ifjúsági ház 1990: Csongrád, Városi Galéria 1991: Szentes, Művelődési központ 1992: Szeged, Megyeház aulája 1993: Kiskunfélegyháza, Városi Galéria 1994: Csongrád, Városi Galéria 1998: Kolozsvár, Györkös Mányi Albert Galéria; Székelyszentistván, Barátossy kúria 2002: Rozsnyó, Rákóczi Magyar Ház 2003: Szegvár, Művelődési Ház 2007: Szeged, Megyeház aulája 2007: Szeged, DÉMÁSZ székház 2008: Hajdúszoboszló, Bocskai István Múzeum; Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Művelődési Központ 2010: Szentes, Művelődési Központ 2010: Szeged, DÉMÁSZ Kultúrház 2012: Csongrád, Múzeumok Éjszakája 2013: Budapest, Duna Palota 2016: Csongrád, Csongrád Galéria
Csoportos
1929: Ernst Múzeum 1929: Műcsarnok 1981: Magyar akvarellfestők kiállítása, London Az egri Akvarell Biennálék, a hódmezővásárhelyi Délalföldi Tárlatok és a Szolnok megyei Téli Tárlatok gyakori résztvevője
Képgaléria
Jegyzetek
Források Kieselbach Artportál Piroska János a Tiszatáj festője 2006, Silber Nyomda Kft., Csongrád Tóth Attila – Piroska János élete és festészete, 2009,
További információk delmagyar.hu – http://www.delmagyar.hu/csongrad_hirek/festo_is_volt_csongrad_polgarmestere/2033488/ Makay Attiláné dr. Piroska Éva – http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59%3Amakay-attilane-dr-piroska-eva&catid=3&Itemid=40 Ismét látogatható a Piroska-kiállítás – http://hir45.hu/ismet-latogathato-piroska-kiallitas/
Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Csongrádiak Kategória:Csongrád díszpolgárai Kategória:Magyar festők Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyarországi polgármesterek