Pávai Vajna Terézia, szotyori Nagy Tamásné (Zágon, 1805 – Szotyor, 1884. január) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik hősnője. Élete A székelyek őrangyalának és védasszonyának is nevezett hölgy 1805-ben a háromszéki Zágonban született a nemesi pávai Vajna családban.
Férje a régi székely nemesi szotyori Nagy családból való szotyori Nagy Tamás (1776–1839) ügyvéd, táblabíró, földbirtokos. Vajna Terézia 1839-ben két fiával özvegyen maradt. Nagyobbik fia, szotyori Nagy János (1832–1909), édesanyja ösztönzésére állt be a honvédnek. Az anya hősiességével, bátorságával az orosz cári beavatkozó csapatok betörésekor tűnt fel. Házának pincéjében bújtatta és élelmezte az üldözött negyvennyolcasokat. A hírhedt Kovács kapitány elfogatta, és 1853-ban Nagyszebenben bebörtönöztette. Másfél évi fogság után betegen szabadult ki. Emlékezete Sírjánál hosszú időn át csak a leszármazottai koszorúzhattak, a romániai rendszerváltás után nyughelyénél, a szotyori Nagy-kriptánál évente megemlékeznek róla. Szotyorban a bezárt elemi iskola helyett a helybeli óvoda vette fel a nevét, az egykori Gidófalvi-udvarházon emléktáblát kapott. A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékművet állított az ottani székely–magyar emlékparkban az édesanyáknak, jeles magyar nagyasszonyoknak. Ezen ott szerepel az ő neve is. Emlékét a Nagy család leszármazottai, Nagy Simon és testvéröccse, Nagy Tamás, azok gyermekei és családjuk őrzik.
Jegyzetek
Források Háromszéki nagyasszonyok
További információk Magyar életrajzi lexikon
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:1805-ben született személyek Kategória:1884-ben elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyar nők