Hongkong japán megszállás (香港日據時期) alá azután került, hogy a terület kormányzója, Sir Mark Young átengedte a Brit Korona hongkongi gyarmatait Japánnak 1941. december 25-én. Az átadás előtt a japán hadsereggel 18 napon keresztül folytak a küzdelmek, míg végül az ellenség megszállta a területet. A megszállás 3 év és 8 hónapig tartott, miután Japán kapitulált a második világháború végén. Ennek az időszaknak a hossza (三年零八個月) később a megszállás metonímiája lett.
Háttér Japán Birodalom kínai inváziója A Japán Birodalmi Hadsereg 1937-es Kína elleni teljes körű inváziójában, Hongkong a Brit Birodalom részeként nem volt támadás alatt. Mindazonáltal Kína közelsége befolyásolta a helyzetét. 1939 márciusában Sencsen bombázása során, néhány bomba véletlenül Hongkong területére zuhant, megsemmisítve ezzel egy hidat és egy vasútállomást.
Második világháború 1936-ban Németország és Japán aláírták az Antikomintern paktumot. 1937-ben a fasiszta Olaszország is csatlakozott hozzá, megalakítva ezzel azt a szövetséget, amelyet Tengelyhatalmakként ismerünk.
1941 őszén a náci Németország katonai ereje az egekben volt. Lengyelország megszállása és Franciaország elesése után a német erők Moszkva felé masíroztak. Habár még hivatalosan semleges volt, az Egyesült Államok aktívan támogatta Nagy-Britanniát, a Brit Nemzetközösséget és a Szovjetuniót Németországgal szemben a Kölcsönbérleti törvény értelmében.
Az Egyesült Államok támogatta még Kínát is a Japán megszállás elleni háborúban. 100%-os olajembargót szabott ki Japánra, miután a kevésbé agresszív gazdasági szankciók nem tudták fékezni az előrenyomulását. 1941. december 7-én Japán hirtelen széleskörű támadást indított a Csendes-óceán és Délkelet-Ázsia mentén. Megtámadták Amerika haditengerészeti bázisát, Pearl Harbort, az amerikai uralom alatt álló Fülöp-szigeteket, betörtek Thaiföldre és Malájföldre is.
Hongkongi csata A csendes-óceáni hadjáratok résztvevőjeként, a Japán Birodalom 1941. december 8-ára virradó reggel támadást indított Hongkong ellen. A Hongkongi Önkéntes Védelmi Erők által támogatott brit, kanadai és indiai katonák megpróbáltak ellenállni a gyorsan előrenyomuló Japán birodalmi seregnek, de túl nagy számfölényben voltak. Miután lerohanták az Új területeket és Kaulungot, december 18-án áthaladtak a Victoria Harbouron. A hongkongi szigeten folytatott heves ütközet során az egyetlen víztározó elveszett. A kanadai Winnipeg Grenadiers gyalogos csapat a kulcsfontosságú Vong Nai Csung szorosnál harcolt, amely biztosította az áthaladást Victoria, Hongkong és a sziget eldugott déli részei között. Végül 1941. december 25-én vereséget szenvedett Brit gyarmati tisztviselők, Hongkong kormányzója, Mark Aitchison Young vezetésével megadták magukat a japán főhadiszálláson. A helyiek számára ez a nap úgy ivódott be, mint a „Fekete Karácsony”.
Hongkong kapitulációját 26-án írták alá a Peninsula Hotelben. 1942. február 20-án Iszogai Renszuke tábornok lett Hongkong első japán kormányzója. Közvetlenül a britek megadása előtt, részeg japán katonák betörtek a St. Stephen's Főiskolába, ami akkor kórházként működött. A japán katonák szembekerültek két önkéntes orvossal, s mikor azok nem akarták beengedni őket, mindkettőjüket lelőtték. Ezután berontottak az osztályokra és rátámadtak személyzetre és az összes sebesült katonára. A túlélőket és a nővéreket két emelettel feljebb bebörtönözték. Később, a japán csapatok második hulláma érkezett. Két kanadait kihurcoltak a szobából, kint pedig megölték majd feldarabolták őket. A nővérek közül sokakat vittek el csoportos nemi erőszakra, akiket később szintén feldarabolva találtak meg. Ez volt az úgynevezett „St. Stephen's főiskolai incidens”. Ez volt a majdnem 4 éves japán adminisztráció nyitánya.
Politika A megszállás alatt Hongkong lakosságát szigorú őrizet alá vonták és statáriumot léptettek életbe. Iszogai Renszuke tábornok vezetésével, a japán hadsereg a kaulungi Peninsula Hotelben alakította ki az adminisztrációt és a parancsnokságot. A katonai kormány, amely a politikai, polgári, gazdasági, igazságügyi és haditengerészeti osztályokból állt, szigorú szabályozást vezetett be, létrehozta a végrehajtóhatalmat annak érdekében, hogy teljes hatalommal rendelkezhessenek a hongkongi lakosok fölött. Továbbá saját kínai ill. eurázsiai vezetőiket ültették bábként a Kínai Képviselői Tanács és a Kínai Szövetkezeti Tanács székeibe. 7000 brit katonát és civilt tartottak fogva olyan internáló táborokban, mint például a Sam Suj Po Fogolytábor és a Stanley Internálótábor. Gyakori volt az éhínség, az alultápláltság és a különböző betegségek terjedése. A legsúlyosabb helyzet 1945-ben volt a Stanley Internálótáborban. Sőt, a Japán Katonai Kormány blokád alá vonta a Victoria Harbourt és ellenőriztette a raktárakat. bélyegkép|Iszogai Renszuke 1942. január elején a hongkongi rendőrség korábbi tagjait, beleértve az indiaiakat és kínaiakat, átsorozták a Kempeitai nevű rendőrségi szervezetbe. A rendőrség rutinszerűen hajtott végre kivégzéseket a kaulungi King's Parkban. A Japán Birodalmi csendőrség hatalma alá vonta az összes rendőrséget és újjászervezve öt részre osztotta fel őket, nevezetesen a Kelet-hongkongi, Nyugat-hongkongi, kaulungi, az Új területekei és a Vizi rendőrségre. Központja a korábbi Legfelső Bíróság épületében volt. A hongkongi rendőrség a japán kormány szervezése és irányítása alatt állt. Japán szakemberek és ügyintézők főként a Kormányhivatalban és különböző irodákban dolgoztak. A kínai és eurázsiai vezetőkből két tanácsot szerveztek meg a kínai nép irányítása érdekében.
Gazdaság Gazdaság szempontjából minden kereskedelmi tevékenységet szigorúan őriztek, a gyárak többségének vezetését japánok vették át. Miután megfosztották a tulajdonosokat, a megszállóerők kivonták a hongkongi dollárt és bevezették a japán katonai jent. 1942-ben egy japán katonai jen kettő hongkongi dollárt ért. Később, 1942 júliusában egy jen négy hongkongi dollárrá értékelődött, ami azt jelentette, hogy a lakosok kevesebb japán katonai bankóra tudták átváltani pénzüket. Miközben Hongkong polgárai a kierőszakolt átváltás miatt elszegényedtek, a császári japán kormány eladta a hongkongi dollárt, hogy segítse a háborús gazdaság finanszírozását. 1943 júniusára a jen lett az egyetlen hivatalos fizetőeszköz. Az árucikkek árát is jenben kellett jelölni. A hiperinfláció aztán felborította a gazdaságot, ami közvetlenül érintette a hongkongi állampolgárokat. A császári japán jen háború után szinte teljesen értéktelenné vált. bélyegkép|A japán katonák letartóztatták a nyugati bankárokat és egy kínai szállodában tartották őket. A tömegközlekedés és a segédprogramok kudarcot vallottak az üzemanyaghiány és az amerikai légicsapások növekedése miatt. Több tízezer ember hajléktalanná és tehetetlenné vált, közülük sokakat hajógyárakban és építkezéseken foglalkoztattak. Ami a mezőgazdaságot illeti, a japánok elfoglalták a fanlingi versenypálya és a Kam Tin leszállópálya területét a rizstermesztő kísérleteikhez.
A Japán császári befolyás fellendítésére újra megnyílt két japán bank, a Yokohama Specie Bank és a Tajvan Bank. Ez a két bank felváltotta a Hongkong és Sanghaj Bankvállalatot és a bankjegyek kibocsátásáért felelős két másik brit bankot. Ezután felszámolták a Szövetségesek bankjait. Brit, amerikai és holland bankárok kénytelen voltak egy kis szállodában élni, míg néhány bankárt, akiket a japánok ellenségeiknek tekintettek, kivégeztek. 1942 májusában a Japán császári társaságokat arra ösztönözték, hogy magasabbra törjenek. 1942 októberében egy japán cégekből álló hongkongi kereskedelmi testületet hoztak létre a tengerentúli kereskedelem manipulálásához.
Közösségi élet, szociális szolgáltatások és a közegészségügy Élet a rettegésben bélyegkép A japánok a megszállás időszakában az élelmiszerhiány és a Szövetségesek lehetséges ellentámadása miatt a hazatelepítési politikára kényszerültek. Ennek eredményeként munkanélkülieket deportáltak Kínába, ezáltal Hongkong lakossága az 1941-es 1,6 millió főhöz képest 1945-re 600 000-re csökkent. Ráadásul, a japánok újjászervezték mind a közigazgatást, mind a magánlétesítményeket a saját érdekeik szerint. Például a Kai Tak repülőtér bővítése érdekében a japánok lerombolták Szung Wong Toi emlékművet. Egyes nagy tekintélyű iskolákat, mint a Diocesan Boys' School, a Central British School, az anglikán St. Paul's Girls' College, a La Salle College és a Wah Yan College, amelyik egyike a két jezsuita iskolának Hongkongban, a japánok katonai kórházakként használtak. Az a pletyka is terjedt, hogy a Diocesan Boys' Schoolban hajtották végre a kivégzéseket.
Az emberek élete igen kemény volt a japán szabályozás alatt. Az élelmiszerellátás romlása miatt japánok korlátozták az olyan szükségletek, mint a rizs, az olaj, a liszt, a só és cukor fogyasztását. Minden családnak meg volt szabva, hogy egy nap mennyit vásárolhatott, átlagban, napi 240 g rizst. Rengeteg ember halt éhen. A korlátozást 1944-ben törölték el.
Szemtanúk beszámolói alapján, a japánok rengeteget bántalmazták a helyi kínai lakosokat és erőszakoltak meg kínai nőket. A három és fél éves megszállás alatt, kb. 10,000 hongkongi civilt végeztek ki, míg másokat kínoztak, megerőszakoltak vagy feldaraboltak.
Jótékonysági és szociális szolgáltatások A megszállás alatt, az emberek számára a kórházak csak korlátozottan voltak elérhetők. A Kaulung Kórházat és a Queen Mary Kórházat a japán hadsereg foglalta el. A pénz- és gyógyszerhiány ellenére a Tung Wah és a Kwong Wah kórház továbbra is nyújtott szociális szolgáltatásokat, de csak korlátozott mértékben. Ezek közé tartozott az élelmiszer-, gyógyszer-, ruházati és temetkezési szolgáltatás. Bár a forrásaikat biztosították, még mindig küzdöttek pénzügyi nehézségekkel. A bérleti díjak elmulasztása és a javítási költségek arra sarkallták őket, hogy olyan adománygyűjtő tevékenységeket támogassanak, mint a zenei előadások és a drámák.
A Tung Wah kórház és a Po Leung Kuk jótékonysági szervezet továbbra is segítséget nyújtott, miközben a kínai elit tagjai is jelentős adományokat küldtek. A Po Leung Kuk árvákat is befogadott, de a megszállás alatt szembesülnie kellett pénzügyi problémáival, mivel a japán irányítás alatt nem tudták felvenni a bankbetéteiket. A segítségnyújtás csak Aw Boon Haw, a Po Leung Kuk hosszú távú finanszírozója adományaival tudott tovább működni.
Egészségügy Nagyon kevés közkórház volt a japán megszállás alatt, mivel a legtöbbet kénytelenek voltak katonai kórházakká átalakítani. A Tung Wah kórház és a Kwong Wah kórház korlátozottan, de továbbra is segítséget kínált a rászorulók számára. 1943 júniusában a víz, a gáz és a villamos energia kezelése szintén japán privát kézbe került.
Oktatás, sajtó és propaganda Az iskola, a média és a propaganda egyéb más eszközeivel próbálták a japánok befolyásolni a hongkongi embereket, hogy egy erősebb igazgatási rendszert alakíthassanak ki.
Japán oktatás bélyegkép|Egy rádióprogram japán nyelvtanítása