A Juliformia az ikerszelvényesek (Diplopoda) osztályának és az ezerlábúak (Chilognatha) alosztályának egyik öregrendje.
Tudnivalók A Juliformia-fajok hosszú és hengeres testűek. A külső vázukat úgynevezett szkleritek, azaz megkeményedett lemezszerű részecskék alkotják; ezek a szkleritek testrésztől függően három típusúak lehetnek: hasi lemezek, oldallemezek vagy háti lemezek, azaz tergitek. Ez a három lemez, minden szelvényen össze van forrva, gyűrűt alkotva az ízeltlábú teste körül. Eme öregrend tagjainak mindegyik szelvényén - kivéve a leghátsók közül néhányat - visszataszító bűzmirigyek vannak.Cloudsley-Thompson, J. L. 1968. Spiders, Scorpions, Centipedes and Mites: The Commonwealth and International Library. Pergamon Press, London pp. 20-47 Eddig az egyetlen olyan ismert soklábúak csoportja, amelyek 1,4-benzokinont tudnak termelni. A hímeknek két lábpárjuk - a 8. és a 9. - alakult át ivarszervvé; a vaspondrók (Julida) és a Spirobolida-fajok esetében főleg 9. lábpár a fontosabb hímsejtátadó, míg a Spirostreptida-fajoknál a 8. lábpár élvez elsőbbséget. A Juliformia-fajoknak hiányzik a Tömösváry-szervük, mely más csoportoknál a fejen, a csáp töve mögött található; azonban igen fejlett nyakpajzssal (collum) rendelkeznek.
Rendszerezés Az öregrendbe az alábbi 3 élő rend és 1 fosszilis csoport tartozik:
vaspondrók (Julida) Brandt, 1833 Spirobolida Bollman, 1893 Spirostreptida Brandt, 1833 †Xyloiuloidea Cook, 1895 - kora devon-késő karbon; korábban a Spirobolida rendbe sorolták, azonban a 2006-ban felfedezett fajok miatt, önálló csoportra jogosultak.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Ízeltlábúak Kategória:Ízeltlábú-öregrendek