A japán császári ház (皇室 kōshitsu), más néven a császári család vagy a Jamato-dinasztia, magába foglalja a kiterjesztett császári családnak azokat a tagjait, akik hivatali vagy közügyeket látnak el. Japán jelenlegi alkotmánya szerint a császár "az állam és a nép egységének jelképe". A császári család többi tagja ünnepi és szociális feladatokat lát el, de nincs szerepe a kormány ügyeiben. A császárként betöltött kötelességeket továbbadják a gyermekeiknek és további leszármazottaiknak.
A japán monarchia a világ legrégebbi állandó örökös monarchiája. A császári ház a 126 uralkodót ismer el hivatalosan, kezdve a legendás Dzsinmu japán császárral (i. e. 660. február 11.) folytatva egészen a jelenlegi császárig, Naruhitóig.
Az első 29 császár történelmi bizonyítékai a modern korok számára mellékesek, de az örökletes vonalnak szilárd bizonyítéka van Kinmei császár óta, aki 1500 évvel ezelőtt került a trónra. Uralkodása 539 és 571 közé tehető.
A mai császári ház tagjai
A császári udvartartási törvény 5. cikke (皇室典範 Kósicu Tenpan) meghatározza a császári családot (皇族) melynek tagjai az uralkodó (皇后 kógó); a császár, törvényes fiai és törvényes unokái a és törvényes férfiági leszármazottjai (親王 sinnó) és társai (親王妃 sinnóhi); a császár nem házas törvényes leányai és a nem házas törvényes leány unokáik a törvényes férfi ágon (内 親王 naihinnó); a császár többi törvényes férfi utóda a harmadik és későbbi nemzedékekben a törvényes férfivonalban (王 ó) és társaik (王妃 óhi); és a császár más nem házas, törvényes női leszármazottjai a harmadik és a későbbi nemzedékekben a törvényes férfiágon (女王 joó). Angolban mind a ’sinnó’-t mind az ’ó’-t "herceg"-ként fordítják, valamint a ’sinnóhi’-t, ’naisinnó’-t, ’óhi’-t és ’joó’-t "hercegnőként" fordítják.
Miután a 19 mellékági császári család tagjait 1947 októberében eltávolították a császári házból, a császári család hivatalos tagsága ténylegesen csak a császár férfiági leszármazottjaira korlátozódott, kizárva ezzel azokat a női leszármazottakat, akik a császári családon kívül házasodtak és az ő utódaikat.
A császári család jelenlegi 16 tagja:
Naruhito császár, 1960. február 23-án született a császári háztartás kórházában Tokióban. Apja trónra lépésével ő vált a trón következő örökösévé. Naruhito herceg 1993. június 9-én házasodott össze Ovada Maszakoval. Naruhito apja 2019. április 30-i lemondása utána 2019.május 1-től váltotta császárként. Japán hagyományos öröklési sorrenjde szerint ő a világ legrégebbi monarchiájának 126. császára. Ezen kívül ő Japán első császára, aki a második világháború után született. Naruhito uralkodása egy új japán korszak kezdetét jelzi. Maszako császárné 1963. december 9-én született Hisasi Ovada leányaként, aki egykori külügyminiszter és japán egykori állandó képviselője volt az ENSZ-ben. A császárnak és a császárnőnek egyetlen lánya van. Akihito emeritus császár 1933. december 23-án született a Tokiói Császári Palotában Shóva császár és Kódzsun császárné legidősebb gyermekeként. 1959. április 10-én házasságot kötött Micsiko Sódával. Akihitó herceg és Micsiko koronahercegnő hivatalos látogatást tett harminchét országba. Kifejezte azt a vágyat, hogy segítse a császári családhoz közelebb hozni Japán népét. Akihito császár 1989. január 7-én követte apját a császári trónöröklésben. Japán hagyományos öröklési sorrendje szerint ő a világ legrégebbi uralkodó dinasztiájának 125. tagja. Az 1945 márciusában Tokióban elkövetett amerikai bombázás során Akihitót és öccsét, Maszahito herceget evakuálták a városból. A második világháborút követő japán amerikai megszállás idején Akihito herceget Elizabeth Gray Vining oktatta az angol nyelvre és a nyugati szokásokra. 2019. április 30-án lemondott a trónról. Micsiko emerita császárné, korábban Sóda Micsiko 1934. október 20-án született Tokióban, Sóda Hideszaburo legidősebb lányaként, aki a Nisshin Flour Milling Inc. elnöke. Micsiko feleségül ment az akkor még koronaherceg Akihitóhoz, és 1959-ben Japán koronahercegnője lett. Ő volt az első közember (és az első vallási kisebbségi) aki házasság útján a japán császári család tagja lett. Három gyermeke van a férjével. Legidősebb fia, Naruhito, a jelenlegi császár. Aiko hercegnő (2001. december 1.) Ő lett az első gyermeke, az akkor 37 éves koronahercegnőnek és a 41 éves koronahercegnek 8 év házasság után. Szakítva a hagyományokkal a hercegnő nevét szülei választották, a császár helyett. Aiko, a hercegnő keresztneve, a "szerelem (愛)" és a "gyermek (子)" kanji karakterekkel íródott, és azt jelenti: "aki szeret másokat".Colin Joyce (2001-12-08). "Japan's princess named 'one who loves others'". The Daily Telegraph, 8 December 2001. A hercegnőnek is van egy császári címe, ’Tosi’ hercegnő (敬 宮 toshi-no-miya), ami azt jelenti, "aki tiszteletben tart másokat." Ezt a hivatalos címet el fogja veszíteni amennyiben egy közemberhez megy feleségül. A japán öröklés törvényei megtiltják a hatalom női ágon való öröklését. Ha a törvények megváltoznának, Aiko a második helyen állna az öröklési sorban a trónért. Akisino herceg, a császár második fia, a trónörökös 2019. május 1-jétől a jelenlegi törvények szerint. 1965. november 30-án született. Császári címe gyerekként Aja herceg volt. Az Akisino herceg címet akkor kapta, amikor engedélyt kapott a császári család új ágának elindítására 1990. június 29-én Kiko Kavasimával kötött házasságán. Akisino hercegnő 1966. szeptember 11-én született Tacuhiko Kavasima leányaként, aki a közgazdaságtan professzora a Gakushuin Egyetemen. Akisino herceg és hercegnő két lánya és egy fia van: Akisino Kako hercegnő 1994. december 29-én született a császári háztartás kórházában Tokióban és nővéréhez hasonlóan a Gakushūin Iskolában tanult. Majd 2013 áprilisában kezdte tanulmányait a Gakushuin Egyetemen. 2014 augusztusában a Nemzetközi Keresztény Egyetemen (ICU) letette a felvételi vizsgát. 2015. április 2-án a hercegnő részt vett a tokiói egyetem évnyitó ünnepélyén. Akisino Hiszahito herceg 2006. szeptember 6-án született és ezzel ő a legfiatalabb gyermeke és egyetlen fia Akisino hercegnek és Akisino hercegnőnek. Ő az egyetlen fiú unokája, Akihito császárnak és Micsiko császárnénak. Hiszahito harmadikként áll a trónutódlási sorban, Naruhito nagybátyja és apja után. Hitacsi herceg 1935. november 28-án született, Shóva császár és Kódzsun császárné második fiaként és hatodik gyermekeként. Gyermekkori császári címe Joshi herceg volt. Hitacsi herceg címet akkor kapta mikor engedélyt kapott a császári család új ágának létrehozására 1964. október 1-jén, az esküvője utáni napon. Hitacsi herceg főként a filantróp tevékenységei és a rák okait kereső kutatásairól ismert. 1944 végén a Császári Háztartási Minisztérium evakuálta az akkor még, Joshi herceget és a koronaherceget Nikkóba, hogy elkerüljék az amerikaiak Tokiói bombázását. Joshi herceg 1958-ban megszerezte a Gakushuin Egyetem Természettudományi Karán a kémiai diplomát. Ezt követően posztgraduális munkát végzett a Tokiói Egyetem Természettudományi Karán. 1969-ben a japán Rákkutató Alapítvány kutatási munkatársa lett, aki a sejtosztódás tanulmányozására szakosodott. Hitacsi hercegnő 1940. július 19-én született akkori neve Hanako Cuguru, apja az egykori gróf Jositaka Cugaru. Hitacsi hercegnek és hercegnőnek nincs gyermeke. 1976 decembere óta Hitacsi herceg és Hitacsi hercegnő hivatalos lakóhelye egy nagy palotában található Komazawadori mellett, Higashiban, Tokió Shibuya kerületében.*Kunaicho | The Imperial Palace and other Imperial Household Establishments Mikasza Tomohito hercegnő Mikasza Tomohito herceg (1946. január 5. – 2012. június 6.) özvegye, aki Mikasza herceg és hercegnő legidősebb fia, valamint Akihitó császár unokatestvére volt. A hercegnő 1955. április 9-én született Takakicsi Aszó lányaként. Szülei Takakicsi Aszó, az Asō Cement Co. elnöke és felesége, Kazui, Sigeru Josida volt miniszterelnök lánya. Két lánya van a kései Tomohito herceggel: Mikasza Akiko hercegnő (1981. december 20-án született) a japán Gakushuin Egyetemen szerzett diplomát történelem szakon. Míg Gakushuinban volt, a 2001-2002-es tanévet az oxfordi Merton College-ban töltötte japán művészettörténet specializáción. 2006 decemberében az Akiko hercegnő segítséget nyújtott a Tokiói Egyetemnek egy különleges kiállítás megnyitásához a 19. századi japán művészeti mozgalomról, ami japonizmus néven is ismert. Akiko 2004 októberétől 2010 januárjáig doktori hallgatóvá vált az Egyesült Királyságban a Merton College-ban, ahol le is tette a záróvizsgát, így a japán császári háztartás második tagjává vált, aki doktori címmel rendelkezik. A hercegnőt 2013 júniusában nevezték ki a Japán-Török Társaság elnökévé, így Akiko átvette az elnöki posztot apjától, Tomohito hercegtől. 1998 júliusában, Akiko hercegnő először látogatott el Törökországba. Az utazás a közel-keleti kulturális központ, a nagyapjával társult szervezet elrendezése alatt történt, melynek ő vált később az elnökévé Japánban.
Mikasza Yóko hercegnő 1983. október 25-én született a japán vöröskereszt orvosi központjában, Tokióban. Alapfokú, általános iskolai és középiskolai tanulmányait a rangos Gakushūin Iskolában szerezte. A hercegnő a Gakushuin Főiskolán, az interkulturális tanulmányok tanszékén és a japán tanulmányi tanszéken tanult, és japán tanulmányi diplomát szerzett. Yóko hercegnő később különféle önkéntes tevékenységekben vett részt, különösen a japán vöröskereszttel, 2006 decemberétől 2012 novemberéig.Their Imperial Highnesses Prince and Princess Mikasa and their family - Official website Takamado hercegnő Takamado herceg özvegye (1954. december 29. – 2002. november 21.), aki Mikasza herceg és Mikasza hercegnő harmadik fia és Akihitó császár unokatestvére. A hercegnő 1951 július 10-én született, ő a japán iparosító Sigedzsiro Tottori legidősebb lánya. Hiszako elkísérte az édesapját Angliába, ahova munkája miatt helyezték át, és így Hiszako még gyerekkorában elsajátította az angol nyelvet. Ezt követően 1975-ben az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetemen végzett antropológiai és régészeti diplomával.
Japánba való visszatérése után fordítóirodában dolgozott, de hamarosan visszatért Angliába. 1982-ben ismét visszatért Japánba. Visszatérése után felajánlották, hogy segítsen Mikasza hercegnek a 31. Nemzetközi Ázsiai-Észak-Afrikai Kulturális Találkozón tolmácsaként és asszisztenseként. Takamado hercegnő az Oszakai Művészeti Egyetemen szerezte doktori címét művészettudományokból 2012 februárjában. 1984. december 6-án feleségül ment a herceghez. Eredetileg a herceg Norihito néven volt ismert, a Takamado herceg címet akkor kapta, amikor 1984. december 1-jén engedélyt kapott a császári család új ágának indítására. Takamado hercegnőnek három lánya van, akik közül kettő a császári család tagjai maradtak:
Takamado Cuguko hercegnő 1986. március 8-án született Tokió Aiiku Kórházában. 2013 márciusában Cuguko hercegnő a Waseda Egyetem Nemzetközi Liberális Tanulmányok Doktori Iskoláján diplomázott. 2013 áprilisától az UNICEF Japán Bizottságánál dolgozik.
A császári család egykori tagjai
Az 1947-es birodalmi háztartási törvény értelmében a 'naishinnō' (császári hercegnők) és 'joó' (hercegnők) elveszítik címüket és tagságukat a császári családban a házasság után, hacsak nem házasodnak a császárral vagy a császári család egy másik tagjával. Shóvaa császár öt lányából négy, Mikasza herceg két lánya, Akihito császár egyetlen lánya és Takamado herceg második lánya házasságuk után elhagyta a császári családot, csatlakozott a férj családjához, és így átvéve a férje vezetéknevet is. Sóva császár legidősebb lánya 1939-ben házasodott Higasikuni Naruhito herceg legidősebb fiával. A Higasikuni család 1947 októberében elvesztette császári státuszát, a császári család többi mellékágával együtt.
Acuko Ikeda (szül .: 1931. március 7.), Shóva császár negyedik lánya és negyedik gyermeke, Akihitó császár testvére. Takako Simazu (1939. március 2.), Shóva császár ötödik lánya és legfiatalabb gyermeke, Akihitó császár húga.