Martinac (1910 és 1981 között Martinac Trojstveni) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése Belovártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Mala és Velika Dobrovita-patakok völgyei által közrezárt magaslaton fekszik.

Története A határában fekvő Krčevina nevű régészeti lelőhelyen talált leletek alapján területe már a középkorban is lakott volt. A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Martinecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Martinecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 414. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Martinecz” néven 37 házzal, 200 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 297 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 258 264 232 255 273 297 289 287 262 287 281 235 207 185 150 125

Nevezetességei A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1990-ben építették.

Egyesületek A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1957-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.

Jegyzetek

Források A község hivatalos oldala A község rendezési terve Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja

Kategória:Belovár-Bilogora megye települései