Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Komárom-Esztergom megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, közel kilencvenezer polgár ment el szavazni. A szavazók kilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Feleannyi szavazatot kapott a második SZDSZ listája, aminek következtében hét jelöltjük került be a megyeházára. Bő ezer szavazattal elmaradva következett az FKGP, majd a további jobboldali pártok. A kisgazdák öt, a KDNP, az MDF és a Fidesz négy-négy helyhez jutott. Bejutott még a csolnoki németek és a Munkáspárt egy-egy képviselője.

Nem került be a közgyűlésbe a Szlovák Szövetség.

A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Kovács György Zoltánt, az MSZP kistelepülési listavezetőjét választották.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig6722Középvárosok10 ezer lakó fölött518Közgyűlésiválasztókerületek7240Megyei jogú városTatabánya1()– Összesen73()40

Komárom-Esztergom megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Tatabánya, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 65 községének és nagyközségének, illetve hét városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta kettővel nőtt a települések száma. 1991-ben Almásneszmély község vált ketté Dunaalmás és Neszmély néven, 1992-ben pedig Tokodaltáró vált ki Tokod községből. A városok közül azonban csak ötben éltek tízezernél többen, így csak ez az öt tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 186 ezer volt. A polgárok közel harmada lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a megye déli határán, a Bakony lábánál található Aka (210) községben élt, míg a legtöbb Esztergom () városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztójogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 1300267,81%legkisebb község: Aka, Csatka, Csép1301 – 30002923,03%3001 – 5000710,61%5001 – 514,01%város: Kisbér, Nyergesújfalu6755,46%Középvárosi választókerület – 432,48%Dorog, Komárom, Oroszlány, Tata fölött112,06%Esztergom544,54%Összesen73100%

Előzmények bélyegkép|235px|jobbra|Megyeháza, Tatabánya

1990, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. Az ötven fős testület kétharmada független képviselő volt.MTI hír:

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére december 28-án került sor. Az elnöki tisztségre elsöprő többséggel Kovács György Zoltánt, a megyei tanács műszaki főosztályvezetőjét választották meg.Az elnöki székre két jelölt pályázott: Csuha József és Kovács György Zoltán. A titkos szavazáson az utóbbi nyert 47:3 arányban.

Jelöltállítás Kilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 7 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 240 volt (122+118).

A listák túlnyomó többségét az országos pártok állították és a jelöltek java része is az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Komárom-Esztergom megyei kistelepülési választókerületben ez 517, a középvárosiban 415 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. (A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében.) Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike önállóan indult mind a két választókerületben. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz a középvárosi kerületben. Két nemzetiségi szervezet, egy német és egy szlovák állított még listát a kistelepülési választókerületben.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámanemzetiségi szervezetek5.Csolnoki Németekönálló6Csolnoki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesülethelyi3.Szlovák Szöv.önálló5Magyarországi Szlovákok Szövetségeországosországos pártok Munkáspártpártországos7.Munkáspártönálló152.KDNPönálló8Kereszténydemokrata Néppártpártországos1.KDNPönálló98.Fideszönálló15Fiatal Demokraták Szövetségepártországos5.Fideszönálló181.FKGPönálló24Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos6.FKGPönálló106.MDFönálló21Magyar Demokrata Fórumpártországos2.MDFönálló167.SZDSZönálló20Szabad Demokraták Szövetségepártországos3.SZDSZönálló184.MSZPönálló23Magyar Szocialista Pártpártországos4.MSZPönálló328 lista1229 szervezet7 lista118

Jelöltek + ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületBérces JózsefCsolnoki NémetekPopovics GyörgyFideszdr. Sunyovszki KárolyRezi ÁrpádFKGPGula SándorCsák LajosKDNPdr. Benya LászlóBánffy MiklósMDFKarikó Balázsdr. Kovács György ZoltánMSZPdr. Gábris JózsefMunkáspártdr. Sas Gyuladr. Freund TamásSZDSZBencsik JánosNagy MáriaSzlovák Szöv.

A kistelepülési választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) A középvárosi választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

Kampány

A szavazás menete

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel + A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó47,02%érvényes szavazólap44,30%94,23%érvénytelen és hiányzó50502,71%5,77%Távolmaradó52,98%szavazó 47,0%távolmaradó 53,0%

érvényes 94,2% Nyolc szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott

A 186 ezer szavazásra jogosult polgárból 88 ezer vett részt a választásokon (47%). Közülük ötezren szavaztak érvénytelenül (5,8%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Mogyorósbányán és Vértessomlón volt a legmagasabb (74%-74%), a legalacsonyabb pedig Dorogon (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mindkét választókerületben magas volt, a kistelepüléseken minden tizenötödik, a középvárosokban minden huszadik polgár szavazott érvénytelelnül (6,4%-4,7%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó53,60%38,82%érvényes szavazólap50,16%93,59%37,01%95,34%érvénytelen és hiányzó35483,44%6,41%15021,81%4,66%Távolmaradó46,40%61,18%+kistelepülésektávolmaradó 46,4%szavazó 53,6%

érvényes 93,6%+középvárosokszavazó 38,8%távolmaradó 61,2%

érv. 95,3%

Részvételi adatok településméret szerintLakók számaTelepülésVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvétel1 – 130026950765,40%Mogyorósbánya 74,47%Szákszend 35,28%1301 – 30002954,50%3001 – 5000753,42%Nagyigmánd 57,64%Nyergesújfalu 39,77%5001 – 545,67%1 – 6753,60% fölött538,82%Komárom 43,83%Dorog 31,65%Összesen7247,02%

Eredmények + Összesített eredményekListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP33,29%1435,0%SZDSZ17,08%717,5%FKGP15,51%512,5%KDNP75829,19%410,0%MDF75519,15%410,0%Fidesz70828,58%410,0%Csolnoki Németek29013,52%12,5%Munkáspárt18362,23%12,5%Szlovák Szöv.11981,45%0Összesen 40 

Az MSZP végzett az első helyen, a szavazatok harmadát szerezte meg. Második helyen a szabaddemokraták végeztek, fele annyit voksot begyűjtve, mint a szocialisták. Bő ezer szavazattal követték őket a kisgazdák. Hasonló támogatottságot tudhatott magáénak a KDNP, az MDF és a Fidesz. Bejutott még a közgyűlésbe a csolnoki németek és a Munkáspárt listája, kimaradt viszont a szlovák nemzetiségi szövetség.

A szocialisták és az SZDSZ együttesen a képviselői székek többségével bírt. A három jobboldali párt a közgyűlési helyek harmadát birtokolta.

A listák többsége esetében a mandátumok elosztása megfelelt a szavazati arányoknak, ám a kisgazdák és a németek némileg alacsonyabb képviseleti arányhoz jutottak, mint amennyi a voksok alapján járt volna nekik.

Választókerületenként + Eredmények a kistelepülési választókerületbenListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP34,02%836,4%FKGP19,63%418,2%SZDSZ766314,79%313,6%MDF43668,43%29,1%Fidesz40737,86%29,1%KDNP38137,36%29,1%Csolnoki Németek29015,60%14,5%Szlovák Szöv.11982,31%0Összesen7/822

+ Eredmények a középvárosi választókerületbenListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP984730,57%633,3%SZDSZ643220,94%422,2%KDNP376912,27%211,1%MDF318510,37%211,1%Fidesz30099,80%211,1%FKGP26318,57%15,6%Munkáspárt18365,98%15,6%Összesen7/718

A választás döntő részben a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 32, míg a középvárosi kerületben 9 képviselői helyet osztottak ki.