A Felszabadítás (Освобождение – Oszvobozsgyenyije) Jurij Ozerov 1969-ben (1., 2. és 3. rész) és 1971-ben (4. és 5. rész) bemutatott ötrészes, filmszínházi bemutatásra szánt szovjet–német–lengyel–olasz koprodukcióban készült háborús filmsorozata, mai szóhasználattal dokumentumjátékfilm sorozata.

A filmet jó minőségű 70 mm-es színes nyersanyagra forgatták és 6 csatornás hangot kevertek hozzá, de televíziós bemutatás és kisebb mozik számára készült 35-mm-es kópia is. A történelmi személyiségeket alakító színészekkel rekonstruált archív felvételszerű betéteket fekete-fehér filmre vették fel. A sorozatban szerepelnek rövid régi archív filmrészletek is. Néha az archív csatajelenetek vöröses színszűrővel átszínezve.

A kelet-európai mércével gigantikus költségvetés mellett is felmerült, hogy a szovjet és esetleg más baráti hadseregek díjmentesen vagy jóval a valóságos díj alatt működtek közre korabeli harci eszközök, tankok, repülőgépek, grandiózus pirotechnika és statiszták biztosításával.

Az alkotók a filmet igyekeztek az adott résznek megfelelő eredeti helyszínen forgatni. Azonban a kurszki csata felvételeit Ukrajnában, a Kijevhez közeli Perejaszlav-Hmelnickij környékén rögzítették, mivel az eredeti, hatalmas hadszínteret még ekkorra sem tudták teljesen mentesíteni.

A sorozat elsősorban a keleti hadszíntér sztálingrádi fordulat utáni eseményeit dolgozza fel. A kurszki csata, az átkelés a Dnyeperen a kapcsolódó hadmozdulatokkal és csatákkal, a Bagratyion hadművelet, a Visztula–Odera-offenzíva, végül a berlini csata története mellett sorra veszi az adott időszak világpolitikai, katonai jelentőségű eseményeit is.

A monumentális csatajelenetek, politikusok és katonai vezetők tárgyalásai, történetei között megjelennek a háború, a véres csaták hétköznapi hősei, szovjet sorkatonák, partizánok, ápolónők, sok egyszerű ember története is.

A rendező, Jurij Ozerov nyilatkozata szerintː „Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy objektíven ábrázoljunk, … ez azt jelenti, hogy igyekeztünk az ellenséget olyannak mutatni, amilyen valóban volt: okosnak és erősnek – hiszen éppen az Ilyen ellenség feletti győzelem értékes.”Idézi a Nógrád című napilap 1972. december 6-i filmismertetésében

A főcímzene a szovjetek méltán nagy becsben tartott és a Nagy Honvédő Háború idején egyfajta háborús himnusszá vált A szent háború (Священная война – Szvjascsonnaja vojna) című dalának merészen modern hangzású zenekari átdolgozása.

A sorozat részei

I. Lángoló ív (Огненная дуга – Ognyennaja duga) Hitler 1943. március 25-n Rastenburgban dönt a Citadella hadműveletről, amely a kurszki csata néven vonult be történelembe. A Voronyezsi Front előrenyomulása következtében Kurszk körül a keleti hadszíntér arcvonalában egy hatalmas kiszögellés alakult ki. Az 1943. július 12-én kezdődött náci offenzíva a kurszki kiszögellésben lévő szovjet erők bekerítésére és megsemmisítésére irányult, és végül a második világháború legnagyobb tankcsatájává vált. Az offenzíva a nácik számára eredménytelen volt. A szovjet Vörös Hadsereg a keleti hadszíntéren stratégiailag véglegesen átvette a kezdeményezést. Cvetajev, a 206. tüzérezred tisztje társaival a német támadást várja. II. Áttörés (Прорыв – Proriv) Orjol, Belgorod és Harkov visszafoglalása. Ezekkel a hadműveletekkel párhuzamosan zajlott Olaszországban a nyugati szövetségesek szicíliai partraszállása nyomán Pietro Badoglio marsall hatalomátvétele, és Benito Mussolini letartóztatása. Adolf Hitler parancsára Otto Skorzeny különleges kommandója szabadította ki a Ducét, német csapatok törtek be Olaszországba és állították helyre a fasiszta rendszert. Szovjet támadás a Dnyeper irányába. Kijev felszabadítása. A film a teheráni konferenciával fejeződik be. III. A főcsapás iránya (Направление главного удара – Napravlenyie glavnava udara) A szovjet hadvezetésnek döntenie kell, hogy milyen irányban folytassák a németek kiűzését hazájukból. Több ígéretes terv mellett eleinte értetlenül fogadják Rokosszovszkij javaslatát, hogy a legváratlanabb támadás Belorusszia mocsaras, járhatatlannak tűnő vidékein keresztül intézhető. A Bagratyion hadművelet. Merénylet Hitler ellen. IV. Harc Berlinért (Битва за Берлин – Bitva za Berlin) A Visztula–Odera-hadművelet. A harc a nácik fővárosának bevételéért. A jaltai konferencia. Heinrich Himmler parancsára Karl Wolff SS-tábornok érkezik Bernbe, hogy felvegye a kapcsolatot Allen Dullesszal, és tárgyalásokat kezdjen a náci Németország kapitulációjáról a nyugati szövetségesek előtt. V. Az utolsó roham (Последний штурм – Poszlednyij sturm) Házról házra folyó harc Berlinben, a földalatti vasút alagútjaiban, a berlini állatkertben, a Brandenburgi kapunál, a Kancelláriánál. Hitler öngyilkossága. Végül a szovjet lobogó a kitűzése a Reichstagra.

Szereplők

Díjak

1972 – Lenin-díj az utolsó két rész, a Harc Berlinért és Az utolsó roham című részért a rendező, forgatókönyvírók, operatőr és díszlettervező számára 1972 – Fődíj a Tbiliszi Össz-szövetségi Filmfesztiválon

Érdekességek

Fritz Diez német színész 1973-ban, A tavasz tizenhét pillanata című szovjet filmsorozatban is Adolf Hitlert alakította. Otto Remer mint karakter szerepel Hernádi Gyula Lélekvándorlás című drámájában is, (Rivalda 79-80, Nyolc magyar színmű, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981, szerkesztette: Kardos György), valamint a belőle készült azonos című tévéfilmben (1983, rendezte: Madaras József). A színházi előadásban és a tévéjátékban is Harsányi Gábor személyesítette meg.

Kapcsolódó szócikkek

Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál Októberi vasárnap

Hasonló: Fehér Tigris A híd túl messze van A halál ötven órája

Források

Megjegyzések

Kategória:1969 filmjei Kategória:1971 filmjei Kategória:Szovjet háborús filmek Kategória:Második világháborús filmek Kategória:A Szovjetunióban játszódó filmek