A Százéves cukrászda Gyula egyik legismertebb műemléki épülete és vendéglátóhelye, Magyarország egyik legrégebben működő cukrászdája. Az épület 1801 után épült, a cukrászdát pedig 1840-ben alapították. Az üzlet a mai napig folyamatosan működik, és 1952 óta viseli a Százéves Cukrászda nevet és azóta berendezését védetté nyilvánították. A cukrászda belső tere és berendezése műemléki védettség alatt áll, turisztikai látványosság, amelyben cukrászmúzeum és emlékszoba is található
Története
Kezdetek
Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után épült az Erkel Ferenc tér 1. szám alatti polgárház id. Czigler Antal tervei alapján, Trachberger János főhadnagy és felesége, Dank Anna megrendelésére. Az épület műemlék és klasszicista stílusú. A Jókai utca felőli oldalán az emeletig felfutó hat kompozitfejes pilaszter (falpillér) díszíti az épületet. A földszinti helyiségek boltívesek. Műemléki megítélés szerint „korát és színvonalát tekintve a Dél-Alföld legértékesebb emeletes polgárháza”. Az alsó szinten 1803-ban édesség- és csemegebolt, majd később gyógyszertár működött.
A cukrászda megalapítása
1840-ben Salis András cukrászmester alakította ki a cukrászdát a ház földszintjén. 1854-ben a cukrászdát rokona, Reinhardt József vette át, aki haláláig, 1887-ig vezette. Ezt követően felesége irányította az üzletet.
A 20. század elején több tulajdonos váltotta egymást:
Balaskó Béla (1900–1907), Lázár János (1907–1924), Lázár Jánosné (1924–1947).
1947-től János Imre, az egykori segéd vette át a vezetést, egészen 1984-ig.
A „Százéves” név
1952-ben az üzlet a Százéves Cukrászda nevet kapta, amely azóta is fennmaradt. A hely nemcsak cukrászda, hanem működik benne cukrászmúzeum is.
Jelenkor
A cukrászdát 2004 óta a Kis Kézműves Kft. üzemelteti, Balogh László vezetésével. Az épület Gyula Város Önkormányzatának tulajdonában van. A cukrászda ma is népszerű turisztikai célpont, amely megőrizte 19. századi hangulatát, ugyanakkor korszerű konyhatechnológiával működik.
2025-ben a gyulai Kézműves Cukrászda DCJ Stílusgyakorlat nevű, csokoládés-karamellás-meggyes alkotása lett Magyarország tortája.
Felújítások
1984–1986: nagyszabású restaurálás, amelynek során helyreállították a bútorokat, a faldíszítéseket és a festményeket, valamint felújították a fagylaltozó berendezéseket. 2004: teljes körű felújítás az épület állagmegóvása érdekében. 2014: újabb jelentős korszerűsítés. 2021-2023: pályázat keretében a kulturális turizmuson belül a Ladics-ház, valamint a Százéves Cukrászda fejlesztése valósult meg.
A felújítások során kiemelt szempont volt a történeti enteriőr, a biedermeier bútorok és a műemléki jelleg megőrzése.
Építészeti és kulturális értékek
Az épület homlokzata és belső terei copf és empire stíluselemeket őriznek, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A cukrászda belső berendezése részben eredeti biedermeier bútorzat. Különleges érték a cukrászdában található 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben. A hely kulturális örökség része, Gyula egyik szimbóluma.
Kiállításai Cukrászmúzeum
Források Gyula és környéke útikalauz - Dr. Czeglédi Imre (TÉRKÉP Kft., 2018)
Kategória:Gyula Kategória:Cukrászdák Kategória:Békés megye műemlékei Kategória:Magyarország 19. századi építményei Kategória:Az 1800-as években átadott építmények Kategória:Az 1840-es években alapított cégek Kategória:1840-ben alapított szervezetek