Izsó Miklós (Debrecen, 1877. január 10.A debreceni ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 110/1877. folyószám. – Székesfehérvár, 1948. január 7.)Halálesete bejegyezve a székesfehérvári állami halotti akv. 59/1948. folyószáma alatt. színész, rendező.
Életútja
Régi színészcsalád sarja, apja Izsó József Kálmán református színész, Izsó Miklós szobrász öccse volt,Elek Artúr: Izsó Miklós kiadatlan levelei Nyugat, 1924. 3. szám anyja a római katolikus Szép Borbála. 1877. január 20-án keresztelték, keresztszülei Madarász Viktor festő és özv. Izsó Miklósné Szerdahelyi Jozefa voltak. Pályáját 17 évesen kezdte. Játszott Debrecenben, Pozsonyban, Temesvárott, Budán és Miskolcon is. Sikerrel működött a Népoperában, 1912. november 8-án tanulmányi ösztöndíjat kapott az Országos Színészegyesülettől. 1917-ben került Szegedre, majd 1919 és 1928 között a kolozsvári színháznak volt a tagja. Az 1920-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt, az 1927–28-as évadban 202-szer lépett színpadra Kolozsvárott. Az 1930-as években már rendezéssel is foglalkozott, Nagyváradon és Kolozsvárott működtetett színésziskolát. Halálát szívgyengeség, érelmeszesedés okozta. Felesége Nagy Ilona Mária volt.
Főbb rendezései
Madách Imre: Az ember tragédiája Molnár Ferenc: Liliom; Játék a kastélyban Kálmán Imre: A csárdáskirálynő Lengyel Menyhért: Tájfun Szigligeti Ede: Liliomfi Henrik Ibsen: Kísértetek Herczeg Ferenc: Bizánc
Jegyzetek
Források Magyar színművészeti lexikon
További információk Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Pécsi Napló, 1943. április 4.
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Debreceniek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek