Tomaš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 6, közúton 10 km-re keletre, Prespa és Gornji Tomaš között Tomašica-patak mentén fekszik.
Története A 17. századtól a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Thomas” néven szerepel.
A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tomass” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 686. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tomass” néven 61 házzal, 354 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 418, 1910-ben 918 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 81%-a horvát, 10%-a szerb, 8%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 241 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 418 482 530 656 834 918 986 1.062 1.042 607 508 436 426 330 310 241
Nevezetességei Szent Tamás tiszteletére szentelt templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2113. a 18. században már állt. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb, sokszög záródású, keletelt szentéllyel, csúcsíves ablakokkal. A karcsú harangtorony a nyugati homlokzat felett magasodik. Középkori elemei ma is láthatók.
Jegyzetek
Források Belovár város hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései