Novoseljani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése Belovár központjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre Belovár és Prokljuvani között a Belovacka-patak mentén fekszik.

Története A település helyén már a középkorban is falu volt, melynek Szűz Mária plébániáját 1334-ben „Item ecclesia beate virginis de Ohesuricha” néven említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. 1495-ben már „Also Chezmycze” (azaz Alsócsezmice) a neve. Gál nevű plébánosát 1501-ben „Gallus plebanus de inferiori Chesmycze” alakban említik. Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine A falut a 16. században pusztította el a török és helye évtizedekig pusztaság volt.

A mai település 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szellyani” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszellyani” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 467. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszellyani” néven 15 házzal, 9 katolikus és 84 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 137, 1910-ben 414 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 38%-a szerb, 31%-a cseh, 29%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 708 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 137 139 156 293 355 414 401 548 615 566 710 731 761 790 784 708

Jegyzetek

Források Belovár város hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja

Kategória:Bród-Szávamente megye települései