Janduni János (, ), (Jandun, 1280 körül – Montalto di Castro, 1328) középkori francia filozófus és teológus.
A Párizsi Egyetemen tanított a szabad művészetek tanszékén. A pápaság politikai ellenfeleként később IV. Lajos német-római császár udvarába menekült. Írásaiban sok helyen Averroës filozófiáját követi, olykor pedig a hitetlenség határát súrolja. Véleménye szerint természetes igazság az, hogy az egész emberi faj egyetlen közös cselekvő értelemmel rendelkezik, valószínűtlen a személyes halhatatlanság, a feltámadás, és az örök élet.
Források , 731–732. o.
Bővebb irodalom , 731–733. o.
Kapcsolódó szócikkek Középkori latin irodalom
Jegyzetek
Kategória:Középkori filozófusok Kategória:Középkori teológusok Kategória:Az 1280-as években született személyek Kategória:1328-ban elhunyt személyek Kategória:Francia teológusok Kategória:Francia filozófusok Kategória:Francia írók Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók