Couto Misto (, , ) egy formálisan független mikroállam volt a spanyol–portugál határon. Magába foglalta Santiago de Rubiást, Meaust, a galiciai Salas völgyét és egy kisebb lakatlan területsávot, ami ma Portugáliához tartozik.
A mindvégig fennálló középkori viszonyok tették lehetővé az állam függetlenségét az 1864-es lisszaboni szerződésig. Akkor Spanyolország a lakott, míg Portugália a lakatlan területeket kapta meg. Az állam ez idő alatt olyan privilégiumokat vívott ki, mint az adómentesség, vagy a katonai szolgálat és eltartás eltörlése. Emellett védelmet nyújthattak menekülteknek és megtilthattak bármiféle katonai mozgósítást a határ közelében.
Kezdetek Couto Misto állam születése a hiányos történelmi adatok miatt még ma is homály fedi. Elnevezése a spanyol–latin cautos lapideos (magyarul: határkövekkel körülkerített terület) kifejezésből ered. Ferro Couselo történész szerint a határkövek az egyes tartományok határait jelölték, de már a feudalizmus korában számítási hibákat véthettek a területen. Emellett felvetődött egy önálló bírói közigazgatású terület létezése is. Ezzel hozták összefüggésbe a különleges jogokat, amelyek eredete a középkorba nyúlik vissza.
A misto melléknév jelentése kevertet, összeolvadtat jelent, ami szintén utalhat az állam földrajzi helyzetére. Egy másik legenda szerint Szent Rudesind ebben a faluban fogant és született, majd püspökké szentelésekor szabadulhatott fel a föld a földesúri jogok alól.Proposición no de Ley relativa al reconocimiento de la singularidad del Couto Mixto como enclave Histórico-Cultural (162/000507), Diario de Sesiones del Congreso de los Diputados, n.º 257 (2007), p. 12883 Ezt a történetet több más, korabeli leírás is alátámasztja, így az állam születése a 10. század közepére tehető. Ehhez hozzátartozik, hogy Rudesind születési helyét is itt fedezték fel az újkorban.;
Más történészek szerint a Portugál Királyságból szakadt ki a terület sokkal később, talán a 12. század végén. A 14. századi portugál iratok csak az állam létezését említik, eredetéről nincs információ. Ekkoriban Couto Misto a Piconha uradalom fennhatósága alatt állt, de jelentős befolyással bírtak Braganza hercegei is. 1692-ben hivatalosan megerősítették a terület szuverenitását, majd a spanyol örökösödési háború után is többször megújították, utoljára 1790-ben. Couto Misto 1868-ig de facto független állam maradt, mentesülve a szomszédos országok kötelezettségei alól.
Couto Misto privilégiumai Speciális jogok voltak: függetlenség, adómentesség, katonai szolgálat alóli felmentés, fegyvertartás engedélyezése, hivatalos postai bélyegek, önkormányzat, menekültstátusz biztosítása, vásártartási jog és vám kivetése a kereskedelmi árucikkekre.
Jelenlegi helyzet jobbra|bélyegkép|300x300px|Emléktábla Santiago de Rubiás temploma falán Couto Misto három települése két járás között lett felosztva, de a még ma is ülésező népgyűlésnek köszönhetően a helyiek még most is szoros kapcsolatban élnek, évente többször is megemlékeznek a hajdani törpeállamra. 1976-ban a közigazgatás átszervezésekor Rubiáshoz 654 hektárnyi (6,54 km²), Santiago de Rubiáshoz 452 hektárnyi (4,52 km²) és Meaushoz 311 hektárnyi (3,11 km²) területet csatoltak.File of the Rubiás Commons ; File of the Santiago Commons ; File of the Meaus Commons Az átszervezéskor csupán a belső határokat változtatták meg, így Couto Misto Spanyolországhoz került területe 1417 hektár (14,17 km²), így a portugál területekkel együtt megközelítőleg 27-30 km² volt. Területe a mai független államok területének figyelembevételével Tuvalu (26 km²) és San Marino (61 km²) közé sorolható, az ötödik legkisebb állam lenne. 1845-ben még 800 fő, 2011-ben már csak 290 fő élt a területen. Népsűrűsége 30 fő/km², ami megegyezik az Egyesült Államok, Madagaszkár és az Emírségek 2002-es adataival. A területen épített szélfarm évi 140 000 eurónyi áramot termel."Aumenta o conflito com os galegos", in Diário de Trás-os-Montes ; "La empresa del parque eólico sella la paz con los comuneros de Calvos con 140 mil euros", in ORGACCMM
Couto Misto ismeretlen történelme utáni nyomozások a 90-es években kaptak ismét szárnyra, a felfedezéseket a volt állam emlékét felelevenítő mozgalom hozza nyilvánosságra.Among them: ; ; ; ; ; López Mira, Álvaro Xosé (2008). "O Couto Mixto: Autogoberno, fronteiras e soberanías distantes," in Madrygal, 11: 35-39; Rodríguez Cruz, José (2006). "O Couto Mixto. Lendas de tradición Oral," in Lethes, 7: 28-33; Hernández Figueirido, José Ramón (2006). "Couto Mixto, poboacións promiscuas e xeografía ecleasiástica," in Lethes, 7: 34-48; López Mira, Álvaro Xosé (2005). "A crise do estado en zonas fronteirizas: estudo de caso do Couto Mixto como modelo sociopolítico alternativo ao estado," in Pereira Menaut, Antonio Carlos and Rojo Salgado, Arjimiro, Eds., Multiconstitucionalismo e multigoberno: Estados e rexións na Unión Europea. Santiago de Compostela: Universidade de Santiago de Compostela, pp. 177–184; Campos, Xosé Maria (2003). "O Couto Misto: a que puido ser a Andorra Galega," in Alborada, December 2003: 48-49; Seara, Eliseu (2002). "O Couto Misto de Rubiás," in Revista Aqvae Flaviae, 28: pp. 41–70; Ledo Cabido, Bieito, Ed. (2002). "Couto Mixto," in Enciclopedia Galega Universal. Vigo: Ir Indo ; López Mira, Álvaro Xosé (2001). "O dereito de participación política dos cidadáns do Couto Mixto," in Grial, 152: 575-579; García Mañá, Luís Manuel (2001). "Couto Mixto, unha república esquecida," in Tempo Exterior, 3 ; Morais, Maria João Moreira de (2000). "Os povos promsíscuos e o Couto Misto na raia transmontana/ourensana," in Kremer, Dieter, Ed., Actas do VI Congreso Internacional de Estudos Galegos. Trier: Universität Trier, pp. 861–867. 2003-ig még több, ehhez hasonló szervezetet hoztak létre.Asociación de Amigos do Couto Mixto; Asociación de Veciños do Couto Mixto
Couto Misto politikai mozgalmai képviselők útján részt vesznek mind a galiciai, mind a spanyol és Európai Parlament működésében. 2007-ben egy kezdeményezést (Proposición no de ley) vitattak meg az Spanyol Parlamentben, végeredménye 303 támogató szavazat lett, így Couto Misto történelmi és kulturális értékeinél fogva belügyileg függetlenedett. Ugyanekkor a Galiciai Parlament is elfogadta a javaslatot.Proposición no de Ley relativa al reconocimiento de la singularidad del Couto Mixto como enclave Histórico-Cultural (162/000507)Proposición non de lei sobre a divulgación do valor histórico e o desenvolvemento cultural e social do Couto Mixto (07/PNP-0335/20500) 2008-ban kérvényt nyújtottak be az Európai Parlamentbe a spanyol-portugál kettős állampolgárság igényével, a "spanyol és portugál koronától való függetlenségre" hivatkozva.European Parliament Question on the EU contribution to the revival of the Couto Mixto Többszöri újratárgyalás után, 2016-ban a kezdeményezést elfogadták. A Couto Misto-i kettős állampolgárok ezelőtt Olivenza-ban végezhették hivatalos ügyeiket.http://www.galiciaconfidencial.com/noticia/29084-piden-vecinos-couto-mixto-tenan-nacionalidade-espanola-portuguesa
Kapcsolódó szócikkek Spanyol Királyság Portugál Királyság Törpeállam
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Európa történelmi államai