Hohhot (kínai: 呼和浩特; pinjin: Hūhéhàotè; magyaros: Huhohaotö; mongolul: Хөх хот; kiejtése: höh hot; gyakori magyar átírás: Kukuhotó; klasszikus mongol írás: 17px) – a kínai nyelvben (kínai: 呼市; pinjin: Hūshì) néven rövidítve – Belső-Mongólia székhelye a Kínai Népköztársaság északi részén.The New Encyclopædia Britannica, 15th Edition (1977), Vol. I, p. 275. A 2010-es népszámlálás idején a város lakossága 2 866 615 fő volt, amelyből 1 980 774 fő a belvárosban élt.
A város neve mongolul „kék város”-t jelent, habár sok helyen tévesen „zöld város” néven emlegetik. A keveredés oka a klasszikus kínai 青 () szín, amit a bronz patinájára, valamint a jáde jellemzésére használtak. Szujjüan városrész okán a város a Szujjüani főegyházmegye metropolitai székvárosa
Történelem
Középkor
A Hadakozó fejedelemségek korában Hohhot a államhoz tartozott. A Kínai Birodalom történetének nagy részében Hohhot kínai fennhatóság alatt volt, védelmet adott az északról érkező nomád népek ellen.
Ming- és -dinasztia 1557-ben Altan nagykán, a tümet mongolok vezetője hozzáfogott a (kínai: 大召寺; pinjin: Dàzhào sì) építéséhez, hogy meggyőzze a Ming-dinasztia vezetőségét arról, hogy képes a dél-mongol törzsek vezetésére. Az eköré a templom köré épült város neve "kék város" lett (mongolul: Kokegota). A mingek elvágták a mongolok hozzáférését a kínai vashoz, gyapothoz és gabonához, hogy ezzel eltántorítsák őket a Kínai-alföld elfoglalásáról. 1570-ben Altan nagykán tárgyalások során megszüntette a blokádot, vazallus-szövetséget kötött a Ming-dinasztiával, akik Hohhot akkori nevét (Kokegota) 1575-ben ra (hagyományos kínai: 歸化; egyszerűsített kínai: 归化; pinjin: Guīhuà; postai átírás: Kweihua; jelentése: "Visszatérés a civilizációba") változtatta. népessége az 1630-as évek elejére 150 000 főre nőtt, mivel a mongol vezetés Han kínai kereskedők letelepedését szorgalmazta. t alkalmanként támadások érték Mongólia felől, 1631-ben Ligdan kán a földdel tette egyenlővé a várost. Altan kán és utódai templomokat és erődítményeket építtetett.
Miután a Mandzsuk megalapították a -dinasztiát (1644-1911), császár (uralkodott 1661-1722) csapatokat küldött a terület vezetéséhez, ahol a dinasztiának érdekében állt egy tibeti buddhista iskolát létrehozni. A északkeleti részére építettek egy helyőrségi várost, t (hagyományos: 綏遠; egyszerűsített: 绥远; pinjin: Suíyuǎn), ahonnan felügyelni tudták Belső-Mongólia délnyugati részének védelmét a mongolok támadásokkal szemben 1735-1739-ig. t és t beolvasztották tartományba, és megalakult a megyeszintű városa (歸化縣; 归化县; Guīhuà xiàn) a -kori Kínában. 1874-ben francia misszionnáriusok katolikus templomot alapítottak ban, de a keresztények Pekingbe kényszerültek menekülni a bokszerlázadás idején (1899–1901).
A köztársaság kora
1913-ban az újonnan alapított Kínai Köztársaság kormánya újból egyesítette t és t néven (歸綏; 归绥; Guīsuí; postai: Kweisui). város lett megye székhelye, valamint tartomány székhelye Észak-Kínában. 1917-ben kitört a búbópestis, és kapcsolata a , , és Peking vasútvonalakkal segített megújítani a város gazdaságát, úgy, hogy közben hidat képezett Kelet-Kína és a nyugat-kínai tartomány között. 1918-ban egy amerikai Belső-Ázsia kutató, Owen Lattimore úgy jegyezte fel etnikai összetételét, mint "egy város, ami tisztán Han kínai, kivéve a láma kolostorokat...a tümentek gyakorlatilag már nem léteznek, és a legközelebbi mongolok 50-60 mérföldre lehetnek a fennsíkon."
A japánok progresszív megszállása alatt, az 1930-as években a japánok létrehozták bábállamát, melyet De herceg vezetett. Ő nevezte át a államot mai nevére, a "kék városra" (Hohhot; 厚和; Hòuhé; magyaros: Houho). Japán kapitulációja után, 1945-ben a Kínai Köztársaság visszanevezte a várost ra. A Kínai Kommunista Párt kiűzte t, a köztársaság parancsnokát ből, és a Kínai kommunista forradalom után, 1949-ben t visszanevezték Hohhotra. A népköztársaság kora
A polgárháború alatt azért, hogy a szeparatista mongolok támogatását megnyerjék, a kommunisták megalapíttoták a Belső-Mongólia Autonóm Területet a mongol kisebbségek lakta területeken, , , Csahar és körül. t választották a régió adminisztratív központjának 1952-ben, ezzel lecserélve a korábbi t. 1954-ben, a Kínai Népköztársaság megalakulása után a várost visszanevezték ról Hohhotra, habár eltérő kínai kiejtéssel:
A város jelentős fejlődésen ment keresztül a kínai gazdasági reform kezdete óta. A 2000-es évek óta a városban saját önkormányzatot hoztak létre, ebben az időszakban építették az autonóm területet irányító legtöbb adminisztratív épületet is, létrehoztak egy mesterséges tavat, a t, illetve rengeteg lakóházat építettek a Hohhotba letelepedő lakosoknak. A város északi részére épült a Hohhot Városi Stadion, amit 2007-ben adtak át.
A gazdag kulturális háttérrel rendelkező Hohhot ismert a történelmi jelentőségű látnivalóiról, buddhista templomairól, valamint a város Belső-Mongólia egyik leglátogatottabb turistacélpontja. Emellett országszerte ismert a tejtermékgyártó cégeiről, a Mengniuról és a ről, és 2005-ben Kína "tejtermékfővárosának" nevezte el a China Dairy Industry Association és a Dairy Association of China.
Földrajz és éghajlat
Hohhotot északról a határolja, míg délről a .
A város klímája sztyepp (Köppen BSk) besorolású, azaz hűvös, félszáraz éghajlatú. Jellemzőek rá a hosszú, hideg és száraz telek, forró, kissé párás nyarak, erős szelek tavasszal, valamint a monszuni hatás. A leghűvösebb hónap a január, a napi átlag -11,6 °C, míg a július a legmelegebb hónap, átlagosan 22,6 °C a hőmérséklet. Az éves átlaghőmérséklet 6,73 °C, és az éves csapadékmennyiség 398 milliméter, amely mennyiségnek több mint a fele csak július és augusztus hónapokban esik le. Nagy eltérések lehetnek a csapadékmennyiségben, habár 1965-ben csak 155,1 mm csapadék esett, de hat évvel előtte (1959-ben) 929,2 mm esett. Ekkor csak júliusban 338,6 mm.Huhehaote rainfall
Hohhot a nyár folyamán népszerű a turisták körében a közeli -sztyepp miatt. Manapság az elsivatagosodás miatt éves szinten előfordul a homokvihar a városon belül. A legalacsonyabb hőmérséklet a városban a -32,8 °C, a legmagasabb 38,9 °C volt.中国气象科学数据共享服务网
Közigazgatás
A város közigazgatási szintje prefektúra, tehát a belvárosi és az elővárosi részek is az adminisztráció hatáskörébe tartozik. A közigazgatási terület 4 megyét (县, ), 4 körzetet (市辖区; ) és egy megyeszintű régiót foglal magába. Ezek további 20 belvárosi al-kerületekre oszthatók és 96 községre. Az alábbi adatok km²-ben értendők, és a 2010-es népszámlálásból származnak.
Hohhot térképe Név Mongol név Egyszerűsített kínai Átírás Terület Népesség Népsűrűség Klasszikusmongol írássalA mongol írású név az angol Wikipédiából származik, az átírásuk pedig a Multilingual transliteration/transcription tool segítségével készült. Cirill írássalA cirillírású név a mongol Wikipédiából származik, az átírásuk pedig a Cirill betűs mongol nevek átírása alapján készült.Belváros körzetХотон ардын дүүрэг回民区194.4394,5552,030 körzetШиньчэн дүүрэг新城区660.6567,255859 körzetЮйчуань дүүрэг玉泉区207.2383,3651,850 körzetСайхан дүүрэг赛罕区1,002.9635,599634KülvárosTogtoh megyeТогтох шянь托克托县1,407.8200,840143 megyeҮчуань шянь武川县4,682.3108,72623Horinger megyeХорингэр шянь 和林格尔县3,447.8169,85649 megyeЧиншуйхө шянь清水河县2,85993,88733Tümet bal régióТүмэд зүүн хошуу土默特左旗2,765312,532113
Demográfia
Az 1990-es évek óta gyorsan megnőtt Hohhot lakossága. A 2010-es népszámlálás szerint Hohhot lakossága elérte a 2 866 615 főt, ami 428 717 fővel több, mint 2000-ben. Compilation by LianXin website. Data from the Sixth National Population Census of the People's Republic of China A belvárosi része a városnak főnek ad otthont.
Hohhot lakosságának nagy része han kínai, 2010-ben a teljes lakosságnak a 87,16%-a. Az itteni hanoknak a felmenői ból, Északkelet-Kínából és ből származnak. A legtöbb mongol a városban kínaiul beszél. A Belső-Mongóliai Egyetem egy 1993-as felmérése szerint a tümet mongolok mintegy 8 százaléka beszél már csak mongolul. A lakosság jelentős része kevert etnikumú. William Jankowiak antropológus szerint „relatíve kis különbség van a kisebbségek kultúrája és a han kínaiak kultúrája között Hohhotban”, a különbségek az apróságokban, mint az ételekben és a művészetben láthatóak, míg a hasonlóságok az életszínvonalukban, az életcéljukban és a világnézetükben mutatkoznak meg. Hohhot etnikai csoportjai a 2000-es népszámlálás alapján: etnikum népesség százalék han kínaiak 88,42% mongolok 8,56% hui kínaiak 1,61% mandzsuk 1,10% daurok 2663 0,11% koreaiak 1246 0,05% miaok 443 0,02%
Gazdaság
Hohhot egy fontos ipari központ Belső Mongóliában. val és Ordoszszal együttesen több mint 60 százalékát teszik ki Belső-Mongólia ipari termelésének. és Ordosz után a harmadik legnagyobb gazdaságú város a tartományban, 2012-ben a GDP-je 247,56 milliárd RMB, 11 százalékot növekedve évről évre. Hohhot szerezte 2012-ben a tartomány GDP-jének megközelítőleg 15,5 százalékát. Továbbá Hohhot a legnagyobb fogyasztói központ a régióban, 102,2 milliárd jüan bevételt tudhatott magának kiskereskedelmi forgalomból 2012-ben, 2011-hez képest 14,9 százalékos növekedéssel. A Kína Nyugati Fejlődése csoport fő fejlesztési célpontja volt a város, melyet a központi kormány vezetett.
Sok ismert vállalkozás található Hohhotban, többek között Kína legnagyobb bevételű tejtermékgyártója, a és a Mengniu Tejtermék Vállalat."Programa Conjunto FAO/OMS Sobre Normas Alimentarias" (). Food and Agriculture Organization. p. 30. Retrieved on July 10, 2014. "Inner Mongolia Yili Industrial Group Co. Ltd. No. 8, Jinsi Road, Jinchun Developing Zone 010080 Hohhot P.R. China"Yili, Mengniu, Bright Dairy lose their status as 'national brands', China Central Television (22 September 2008)
Belső-Mongólia gazdasági központja, Hohhot belvárosa az 1990-es évek óta nagyon kibővült. A Központi Ipari Kerületek a város több kerületében felfejlődtek. Az önkormányzat számára Kelet-Hohhotba épített irodaházak befejezése a városközpont elhelyezkedését kissé keletre mozdította. A pláza (海亮广场; ), egy 41 emeletes toronyház a város közepén, az egyik luxuscikk-áruháza lett a városnak.
Kultúra
A viszonylag különböző kulturális háttér miatt és annak ellenére, hogy egy ipari városról van szó, Hohhot utcái bővelkednek az etnikai kisebbségi elemekben. A út -egy főút az óvárosban- házai iszlám és mongol díszekkel vannak kidekorálva. Önkormányzati kezdeményezéssel az útóbbi években igyekeznek Hohhot identitását városszerte megőrizni és kifejezni, főleg mongol építészeti elemekkel. Minden utcai tábla, közlekedési eszközökön való utastájékoztatás kínai és mongol nyelven is elérhető.
Dialektus
Az idősebb városlakók gyakran hohhoti dialektust használnak a mindennapjaikban, ami a kínai nyelv egyik ága, a szomszédos tartományból. Ezt a dialektust a mandarint beszélők nehezen érthetik. Az újabb, vagy fiatalabb lakosai a városnak Hohhot alapú mandarint beszélnek, némelyek gyenge akcentussal és egyedi szavakkal.
Konyhaművészet
A terület ételei leginkább a mongol konyhára összpontosítanak, illetve a tejtermékekre. A mongol sós tejes tea gyakori ital reggeli mellé a lakók és a turisták körében is. A városban emellett hagyománya van a hot potnak, valamint a nak, a kínai konyha egyik jellegzetes tésztaételének.Hsiung, Deh-Ta. Simonds, Nina. Lowe, Jason. (2005). The food of China: a journey for food lovers. Bay Books. . p 38.
Közlekedés
Repülőtér
Hohhot Nemzetközi Repülőtere (IATA:HET) a városközponttól 14,3 km-re keletre helyezkedik el. Közvetlen járatai vannak a nagyobb belföldi városokba, többek között Pekingbe, be, ba, be, ba. Emellett nemzetközi járatai vannak ba, Hongkongba és Ulánbátorba.
Vasút
Hohhot a vasútvonalon fekszik Peking és között, és két állomása is van: Hohhot vasútállomás és Hohhot Keleti pályaudvar. A vonal 1921-ben kezdte meg működését.