A 25. Színház Budapesten 1970 és 1978 között működött.
Története A 25.-et, az első hivatalosan engedélyezett magyar alternatív színházat Gyurkó László író, Szigeti Károly koreográfus és Berek Kati színésznő alapította 1970-ben. 1978-ban összevonták a Déryné Színházzal Népszinház néven, és a társulat megkapta a felújított Várszínházat. 1991-től Budapesti Kamaraszínházként működött tovább.
A „hivatásosnak amatőr, amatőrnek hivatásos” rendhagyó társulatnak nem volt saját épülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházának emeletén székelt. Nem volt előadása minden nap. A színházi évadon kívül előadásokat tartottak olyan helyeken, falvakban, tanyaközpontokban, ahol a közönség nem, vagy csak ritkán látott színielőadásokat. A társulatnak mind diplomás, mind Színművészeti Főiskolát nem végzett tagjai voltak, a darabok egy részét többen rendezték, és bár államilag finanszírozott intézmény volt, előadásaiknak naiv, romantikus forradalmi stílusban, a fennálló szocialista rendszer jobbítása volt a célja.
Fiatalos színháznak indult; a színészek és a törzsközönség is zömmel huszonévesek voltak, akik magukénak érezték a színházat, akárcsak az abban az időben induló vagy felfutó modern zenei együtteseket. A valódi amatőr társulatok, mint pl. a Halászék, az Orfeo, a Manézs, a Szegedi Egyetemi Színpad, és az Universitas időközben felbomlottak. Gyanakvással töltötte el a közvéleményt az az ellentmondás, amely az állampárt által legalizált másként gondolkodás és a színházi másság képviselete között feszült.
bélyeg|264px|A Gyász egyik jelenete, 1971-ben Fennállása nyolc éve alatt olyan előadások fémjelezték, mint a Németh László regényébôl készült Gyász, Berek Kati főszereplésével, Horváth Jenő rendezésében a Szokratész védőbeszéde, amelyben Haumann Péternek sikerült immár a fővárosban is gyökeret vernie, a Tou-O igaztalan halála, amelynek címszerepét a tragikus sorsú Jobba Gabi játszotta, a Fényes szelek és a Vörös zsoltár című Jancsó Miklós-filmek színpadi verziója, amelyeket maga Jancsó állított – rituális formában – színpadra, Hernádi Gyula Utópiája, Fekete Sándornak a francia forradalom egy szakaszát megjelenítő Hőség hava című darabja, Gyurkó Lászlónak a Nemzeti Színházban már sikerrel játszott Szerelmem, Elektrája, a szintén Gyurkó-darab A búsképû lovag, amelybôl Jordán Tamás és Zala Márk alakítása, illetve Koós Iván színpadképe volt emlékezetes, Arthur Kopit Indiánok címû drámája, az addig nálunk ismeretlen Szuhovo-Kobilin színdarabja, a Raszpljuljev nagy napja, Fejes Endre Cserepes Margit házassága Törőcsik Mari főszereplésével, Cseh Tamás és Sebő Ferenc dalestjei és a M-A-D-Á-C-H című rendhagyó előadás, 1974-ben.
Művészek
Vendégművészek Garas Dezső Gera Zoltán Sándor György Törőcsik Mari Előadások Németh László: Gyász (1970. október 15.) Platón: Szokratész védőbeszéde (1970. október 28.) Kuan Han-Csing Tou: O igaztalan halála (1971. február 27.) Hernádi Gyula - Jancsó Miklós: Fényes szelek (1971. november 25.) Fekete Sándor Hőség hava - Kollektív nyomozás és ítélkezés történelmi /?/ ügyben, avagy a közszereplés rövid tanfolyama két külön részben (1972. február 25.) Gyurkó László: Szerelmem Elektra (1972. április 28.) Sebő Ferenc: Síppal, dobbal, nádihegedűvel (1972. május 18.) Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973. január 18.) Hernádi Gyula: Utópia (1973. április 26.) Hernádi Gyula - Jancsó Miklós: Vörös zsoltár (1973. október 11.) M-A-D-Á-C-H (1974. március 7.) Tombol a Hold (1974. december 5.) (Tolnai Miklós estje) Bereményi Géza: A DAL nélkül (1974. december 6.) (Cseh Tamás estje) Alekszandr Vasziljevics Szuhovo-Kobilin: Raszpljujev nagy napja (1975. január 9.) François Villon: Egy csavargó Párizsból (1975. január 19.) Gyurkó László: Kőmíves Kelemenné balladája (1975. március 12.) Lovagkor vége (1975. május 15.) Örkény István - Molière: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember (1975. szeptember 23.) Kurt Bartsch: A has (1975. november 20.) Sándor György: Egyvégtére két vágta (1975. december 27.) Petőfi Sándor: 'Petőfi-perben' (1976. március 19.) William Shakespeare: Lear király (1976. április 18.) Fejes Endre: Cserepes Margit házassága (1976. október 14.) Arthur Kopit: Indiánok (1977. április 7.)
Jegyzetek
Források Nánay István: A 25., a Beszélő esszéje, 3. évf. 5. sz. (1998) A Magyar Színházművészeti Lexikonban
További információk A csehtamasarchivum.hu-n
Kategória:Színtársulatok