A Hildesheimi egyházmegye (, ) németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 9. század elejére tehető. Az újkor kezdetén Hildesheim környéke a reformáció egyik központjává vált, ám a katolikus egyházmegye ennek ellenére életben tudott maradni.
Az egyházmegye a hamburgi érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke . Székesegyháza a hildesheimi Nagyboldogasszony-katedrális.
Története Alapítása Az egyházmegyét missziós püspökségként alapították 800-ban, miután a Frank Birodalom foglalta el a területet. A püspökség központja ekkor még Elze volt, 815-től kezdve viszont már Hildesheim városa: innen számítjuk a püspökség megalapítását. A ma is álló székesegyházat Altfrid püspök kezdte el építeni 872-ben. Az egyházmegye híres székesegyházi iskolájának is köszönhetően a 12. századra a Német-római Birodalom egyik tudományos és kulturális központja lett. Ez részben Szent Bernward és Szent Gotthárd püspökök munkájának köszönhető.
A Német-római Birodalomban 1235-ben a mainzi birodalmi gyűlésen II. Konrád püspök hercegi rangot kapott, s a királyi birtokadományozásoknak köszönhetően immár világi uralkodóvá is vált. Konrádhoz kötődik a szerzetesi élet felvirágoztatása is, ő hívta be ugyanis a ferenceseket és a domonkosokat is. Ennek köszönhetően a 15. század végére közel 50 kolostor és rendház működött az egyházmegyében.
A reformáció időszaka alatt a környéken a folyamatos politikai konfliktusok miatt gyorsan terjedtek az új tanok. Szinte az összes állam és így a lakosság nagy része is az új vallásokra tért át. 1542-ben Hildesheim városa is protestáns lett, sőt 1546-ban a székesegyházat is bezárták. Burkhard püspök azonban uralkodása alatt (1557-1573) megújította az egyházmegyét és sikeresen visszaszorította a reformációt, és így fenn tudta tartani a katolikus püspökséget a protestáns államok ölelésében. 1573-tól közel kétszáz éven át a bajor Wittelsbach-dinasztia adta az egyházmegye püspökeit. A Wittelsbach püspökök nemcsak Hildesheim, hanem több más város püspöki címét is viselték egyidejűleg. Így például Paderborn, Regensburg püspökei, illetve Köln érsekei és e minőségükben Köln választófejedelmei is voltak. Ennek köszönhetően igen nagy hatalommal bírtak, ami lehetőséget teremtett egyházmegyéik, így Hildesheim felvirágoztatására is. A Wittelsbachok után a püspökség hanyatlásnak indult. A német szekularizációs hullám aztán Hildesheimot is elérte: 1802-ben a püspök minden birtoka a Porosz Királyságra, majd a Vesztfáliai Királyságra, 1816-ban pedig a Hannoveri Királyságra szállt.
bélyegkép|left|200px|Az egyházmegye határa 1802 előtt (fekete vonallal), és az új egyházmegye területe 1824 után (magenta). A modern egyházmegye Több német államhoz hasonlóan Hannover is igyekezett rendezni viszonyát a Szentszékkel amelynek fontos eleme volt az egyházmegyék rendezése az egykori Német-római Birodalom területén. 1824-ben XII. Leó pápa Impensa Romanorum Ponticum kezdetű bullájával újjászervezte a püspökséget, melynek így 815-ös alapítása óta először változtak meg határai. A bullával a Hannoveri Királyság területét két egyházmegyére osztották: Hildesheim és Osnabrück. Hannover azt is el tudta érni, hogy ne kerüljön más államhoz tartozó érsekség alá a két egyházmegye, hanem exempt, azaz közvetlenül a Szentszék alá tartozóak legyenek. Az egyházmegye a Hannoveri Királyság 1866-os megszűnését követően is változatlan formában maradt fenn egészen 1930-ig, amikor Paderborn szuffragáneusa lett.
A 19. század második felében a katolikus közösség gyorsan fejlődött. 1830 körül 60000 hívőt számlált az egyházmegye, a század végére pedig már több mint 200 000-et. Ezt a növekedést csak a Kulturkampf időszaka akasztotta meg, amikor súlyos hátrányok érték a katolikusokat Németország-szerte. A második világháborút követően újra növekedni kezdett a katolikus népesség, ami elsősorban a bevándorlással magyarázható. 1998-tól a Hamburgi főegyházmegye alá tartozik.
Egyházszervezet A Hildesheimi egyházmegye Németország egyik legnagyobb területű egyházmegyéje. Alsó-Szászország és Bréma tartományok területén fekszik mintegy 30 000 km²-en. A hívők száma 610 000 fő, mely alig több, mint lakosság 10%-a. 17 espereskerületben 119 plébániaközösség működik.
Az egyházmegye püspökei Hildesheim püspökei
Hildesheim hercegpüspökei
Hildesheim püspökei 1825-től bélyegkép|right|200px|Heiner Wilmer Karl von Gruben, apostoli kormányzó (1825 - 1829) Godehard Joseph Osthaus (1829 - 1835) Franz Ferdinand Fritz (1836 - 1840) Jakob Joseph Wandt (1841 - 1849) Eduard Jakob Wedekin (1849 - 1870) Wilhelm Sommerwerk (1871 - 1905) Adolf Bertram (1906 - 1914) Joseph Ernst (1915 - 1928) Nikolaus Bares (1929 - 1934) Joseph Godehard Machens (1934 - 1957) Heinrich Maria Janssen (1957 - 1982) Josef Homeyer (1983 - 2004) Norbert Trelle (2006 - 2017) Heiner Wilmer (2018 - )
Szomszédos egyházmegyék
Jegyzetek
Források Katolikus Lexikon Az egyházmegye története. bistum-hildesheim.de Az egyházmegye statisztikái. bistum-hildesheim.de
Kategória:Németországi katolikus egyházmegyék