A Česká zbrojovka (röviden: ČZ, magyarul: Cseh fegyvergyár) csehszlovák és cseh gépgyártó vállalat a dél-csehországi Strakonicében. 1919-ben alapították. Kezdetben csak lőfegyvereket, majd később kerékpárokat és motorkerékpárokat gyártott. A ČZ, illetve ennek kiolvasott változatát, a Čezet márkanevet használta. Az 1970-es évektől kezdett el járműalkatrészeket gyártani teher- és személygépkocsikhoz, majd az 1980-as években indult el a cégnél a turbófeltöltők előállítása. A motorkerékpár-gyártás az 1980-as években megszűnt a cégnél. Napjainkban a több divízióból és leányvállalatból álló ČZ a.s. jármű-részegységeket, öntvényeket, turbófeltöltőket, szerszámgépeket és villás emelőtargoncákat gyárt.
Története
A céget Karel Bubla (1873–1951) cseh építész alapította Dél-csehországi Fegyvergyár (Jihočeská zbrojovka) néven 1919-ben Strakonice székhellyel. A gyár 1920-ban azonban Plzeňben kezdte meg működését, mert Strakonicében akkor még nem állt rendelkezésre a megfelelő gyártási infrastruktúra. Első modelljük az Alois Tomiska tervezte 6,35 mm-es pisztoly (Zbrojovka Praga Model 21) volt. 1921 áprilisában költözött át a gyártás Strakovicébe, ahol akkor 50 alkalmazottal indult el a munka. 1922-ben a cég összeolvadt a Vejptry-i Hubertus fegyvergyárral, ettől kezdve a cég hivatalos neve Cseh Fegyvergyár Prágai Részvénytársaság Strakonicei Üzeme (Česká zbrojovka, akciová společnost v Praze s továrnou ve Strakonicích) volt. Időközben a gyártmányválaszték is bővült. A pisztolyok mellett légpuskák, golyószórók és géppuskák is készültek. balra|bélyegkép|220x220px|A ČZ első segédmotoros kerékpárja, a ČZ 76 Kaktus Az 1920-as évek második felében a fegyverek iránti kereslet visszaesett, ezért a Česká zbrojovka is elkezdett polgári termékeket előállítani. A cég megvette a Kralupy nad Vltavouban működő kerékpáralkatrész-gyárat és ezután, 1929-ben elkezdett saját kerékpárokat gyártani, amelyeket később már nagy mennyiségben exportált is. 1931-ben kezdődött el a szemes és görgős hajtóláncok gyártása a kerékpárokhoz, illetve később a motorkerékpárokhoz. 1930-ban regisztrálták a védett ČZ (vagy betűzve Čezet, kiejtve csezet) márkanevet, amely a Česká zbrojovka cégnév rövidítése.
A cég 1932-ben kezdte el a segédmotoros kerékpárok gyártását. Az első segédmotoros kerékpárja a 76 cm³-es motorral felszerelt, 1,3 LE teljesítményű ČZ 76 Kaktus volt, melyet 1932-1933-ban gyártottak. Ezt a modellt 1933-tól a nagyobb teljesítményű ČZ 98 különböző változatai követték.
1935-ben kezdődött el a motorkerékpárok gyártása, amely a cég későbbi történetében évtizedekig meghatározó volt. 1934-től a vállalat szerszámgépeket is készített.
A cég első gyártott motorkerékpár-modellje a 172,5 cm³-es motorral felszerelt ČZ 175 volt. 1936-ban a cég már egy 250 cm³-es motorral felszerelt modellel, a ČZ 250-el jelentkezett, majd 1938-tól gyártották a 350 cm³-es ČZ 350-es modellt.
Az 1930-as évek második felében egyre erősödő német fenyegetés arra ösztönözte a csehszlovák vezetést, hogy a csehszlovák–német határ közelében lévő stratégiai fontosságú gyárak, így a fegyvergyárak is a termelésük egy részét az ország keleti területeire helyezzék át. Ennek következtében a strakonicei fegyvergyár is felépített egy üzemet 1937-ben Uherský Brodban.
Csehország német megszállása után a strakonicei gyárat a német megszálló hatóság elkobozta és az a német hadsereg számára dolgozott a második világháború alatt. A korábbi gyártmányok (lőfegyverek) mellett kisebb kaliberű ágyúkat és lőszereket is gyártottak Strakonicében.
1946-ban államosították a céget. A strakonicei céghez tartozott ekkor még az Uherský Brod-i gyár is, amelyet azonban 1965-ben a strakonicei gyártól a brnói Zbrojovka Brno fegyvergyárhoz csatoltak. A második világháború utáni években a Česká zbrojovka Strakonice az egyik legnagyobb és legismertebb csehszlovák motorkerékpár-gyártóvá vált. A hagyományos modellek mellett a ČZ a krossz- és az enduromotorok egyik jelentős előállítója volt.
A motorkerékpár-gyártás növekvő igényei miatt a strakonicei gyárat 1954-ben öntöttvas és alumíniumöntvények előállítására alkalmas öntödékkel bővítették.
1957-ben jelent meg a cég a Čezeta robogókkal, melyeket 1964-ig gyártott. Ez annyira sikeres modell volt, hogy több országban licenc alapján is gyártották. Többek között Új-Zélandon is készítették N-Zeta márkajelzéssel. A csehszlovák fegyvergyártás 1950-es években történt átszervezése részeként a fegyvergyártást Strakonicéből fokozatosan az Uherský Brod-i gyárba telepítették át. Ez a folyamat azonban lassan haladt, csak az 1950-es évek második felére fejeződött be.bélyegkép|ČZ 175/501 Čezeta robogó|alt=Az 1954–1959 közötti időszakban a gyártás racionalizálása érdekében a gyártmányok szabványosításával a ČZ és a Jawa motorkerékpárgyárak a közös Jawa-ČZ márkanévvel készítették és forgalmazták a járműveiket. A legjelentősebb motorkerékpárgyártó ebben az időszakban már a Jawa volt. A két cég gyártmányait jelentős mértékben egységesítették. Ebben az időszakban a strakonicei ČZ gyárat Cseh Motorkerékpárgyárra (České Závody motozyklové, röviden ČZM) nevezték át. A cég 1945-től 1959-ig egymillió motorkerékpárt gyártott. 1960-tól a strakonicei gyár visszakapta a ČZ nevet és újra a saját márkajelzésével készítette a motorkerékpárjait.
A cég számára a legnagyobb nemzetközi ismertséget az 1960-as évek motokrossz versenyei hozták. A belga Joeël Robert a ČZ 250 cm³-es krosszmotorjával 1964-ben, 1968-ban és 1969-ben, a szovjet Viktor Arbekov 1965-ben nyert világbajnokságot. Az 500 cm³-es kategóriában pedig az NDK Paul Friedrichs nyert világbajnokságot 1966-ban, 1967-ben és 1968-ban a ČZ gyári csapatának tagjaként.
1973-ban hozták létre a ČZ járműalkatrész gyártó divízióját, amely a csehszlovák járműgyárak számára állított elő alkatrészeket. Ott készültek a Praga V3S és S5T tehergépkocsik sebességváltói, a Tatra és Praga tehergépkocsik főtengelyei és fékdobjai, az Avia tehergépkocsik tengelykapcsolói és a motorok hengerfejei. A Karosa buszokhoz kormányművek készültek Strakonicében. Ott gyártották 1988-tól a Škoda személygépkocsik sebességváltóit, majd később a VW számára is készítettek sebességváltókat.
Az 1980-as években a motorkerékpár-gyártás fokozatosan visszaesett, helyette a Česká zbrojovka Strakonice egyre inkább járműalkatrész gyártó vállalattá vált.
1982-ben kezdődött el a ČZ-nél a turbófeltöltők gyártása a német KKK cég licence alapján. Két típust gyártottak csehszlovák tehergépkocsik és traktorok dízelmotorjaihoz.
Az 1990-es évek elején a KGST megszűnésével és a keleti piacok összeomlásával a cég termelése is visszaesett. A bársonyos forradalom után, 1993-ban a céget az ún. kuponos módszerrel privatizálták. Röviddel ez után az egész céget az olasz Cagiva motorkerékpárgyártó vállalattal közös cégbe, a ČZ-Cagiva vállalatba vitték be. A ČZ-nél elkezdték gyártani a Cagiva Roadster, W8 és Cucciolo modelljeit, kifejezetten a keleti piacokon való terjeszkedés céljával. A keleti piacok gyenge kereslete, valamint a Cagiva pénzügyi gondjai miatt 1998-ban felszámolta a csehországi gyártást.
1995-ben a ČZ az oroszországi Gorkiji Autógyárral (GAZ) közösen létrehozta a CZ-Turbo-GAZ-t. A Nyizsnyij Novgorod-i cég turbófeltöltőket gyárt, melyeket oroszországi motorgyártók (Avtogyizel, VMTZ, AMZ stb.) motorjaiba szerelnek.
A motorkerékpár-gyártás megszűnése után is tovább folytatódott a járműalkatrészek gyártása. 1994-ben a ČZ hajtóláncokat előállító részlegéből létrehozták az önálló ČZ Řetězy céget. 1999-ben pedig a ČZ-hez került az emelővillás targoncákat előállító, 1947-ben alapított DESTA cég is. Így a DESTA targoncák gyártását áthelyezték Srakonicében.
2003-ban megszűnt a ČZ-nél a sebességváltó gyártása. 2004-ben létrehozták a prágai székhelyű ČZ a.s. céget, amely tulajdonosként összefogja az egyes divíziók és leányvállalatok tevékenységét. Napjainkban a ČZ a.s. egy-egy divíziójaként folyik az öntödei és metallurgiai tevékenység, az autóalkatrész gyártás és a turbófeltöltő előállítása. A hajtóláncokat gyártó ČZ Řetězy, a szerszámgépeket előállító ČZ Strojírna, valamint az oroszországi CZ-Turbo-GAZ a ČZ a.s. leányvállalataként működik.Cégstruktúra
Gyártmányai bélyegkép|ČZ 175 Special 1938-ból bélyegkép|ČZ 250 typ 455 bélyegkép|ČZ 250 type 475
Segédmotoros kerékpárok ČZ 76 Kaktus (1932–1933) ČZ 98 (1933–1946)
Motorkerékpárok ČZ 175 (1935) ČZ 175 Standard (1936–11937) ČZ 250 Tourist (1936–1937) ČZ 175 Special (1937–11939) ČZ 250 Sport (1937–11946) ČZ 250 Tourist (1937–11940) ČZ 350 Tourist (19383–1939) ČZ 500 Tourist (1938–1941) ČZ 125 A (1946–1947) ČZ 125 B (1947) ČZ 125 T (1948–1949) ČZ 125 C (1950–1953) ČZ 150 C (1950–1953) ČZ 175/501 Čezeta (1957–1959) ČZ 175/502 Čezeta (1960–1964) ČZ 175 typ 505 (1960–1964) ČZ 125 typ 453 (1961–1969) ČZ 175 typ 450 (1961–1969) ČZ 250 typ 455 (1961–1965) ČZ 125 typ 476 ČZ 175 typ 477 ČZ 250 typ 471 ČZ 350 typ 472 ČZ 175 typ 487
Jegyzetek
Források Története a cég honlapján Története a ČEZETmania.info oldalon (csehül)
További információk A ČZ a.s. honlapja
Kategória:Csehország cégei Kategória:1919-ben alapított cégek