bélyegkép|Streckerau, 1920 bélyegkép|Volgai német városok és falvak A Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (; ), gyakran Volgai Német ASZSZK (; ), a Szovjetunió, azon belül az Orosz SZSZSZK egyik autonóm köztársasága volt. Közigazgatási központja Engels (1931-ig Engels neve Pokrovszk, németül: Kosakenstadt [Kozákváros]) volt.

Története Az autonóm köztársaságot az orosz forradalom után hozták létre, október 29-én (egyes források szerint 19-én).Encyclopedia of History of Communist Part  A szovjet kormány a németeknek különleges státuszt adott a nem oroszok között a Szovjetunióban. Az Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság státusza 1924. február 20-án, a Központi Végrehajtó Bizottság és az orosz Népbiztosok Tanácsa által ismételten bővült. Ez volt az első nemzeti autonóm egység a Szovjetunióban a Donyeci–Krivoj Rog-i Szovjet Köztársaság után. Az oroszországi nagy volgai német kisebbség kompakt településének területe, amely 1897-ben közel 1,8 millió lakossal rendelkezett. 

A Volgai Német ASZSZK tizennégy kantonra oszlott: Fjodorovka, Krasznij-Kut, Tonkoszhurovka, Krasznojar, Pokrovszk, Kukkusz, Sztaraja Poltavka, Pallaszovka, Kamenka, Szolotoje, Marxstadt, Frank, Seelmann és Balzer.

1919-től a gazdagabb parasztokat ellenforradalmi propagandistáknak bélyegezték meg, majd Szibériába, gulágokra internálták őket.Brief history of Volga Germans

Az autonómia kikiáltásakor amnesztiát jelentettek be. Ez azonban csak nagyon kevés embert érintett. Az 1920-as években a Szovjetunióban végrehajtott, hivatalos dokumentumokban kihirdetett politikája szerint a németeket arra ösztönözték, hogy fontos társadalmi pozíciókat töltsenek be a weimari Németországban. Az 1939-es népszámlálás szerint 366 685 német lakott az autonóm területen.

A Szovjetunió német inváziója 1941-ben véget vetett a Volgai Német ASZSZK-nak. 1941. augusztus 28-án Sztálin kiadta az alkotmányt eltörlő hivatalos rendeletet, és eltörölte az ASZSZK-t. Attól tartva, hogy a németek kémkednek, az összes germán lakost Szibériába szállítottak. Sokakat munkatáborokba internáltak származásuk miatt. Az autonóm köztársaság hivatalosan 1941. szeptember 7-én szűnt meg.

Sztálin halála után, 1953-ban drámai módon javult a volgai németek helyzete. 1964-ben egy második rendeletet adtak ki, nyíltan elismerve a kormány bűnösségét az ártatlan emberek elleni vádemelésben, és megadta a lehetőséget a gazdasági és kulturális kapcsolatok terjesztésében. A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásával a Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság soha nem alakult újjá. A területet a mai Szaratovi és Volgográdi területek között lett felosztva.

Az 1980-as évek elejétől kezdődően sok német Németországba költözött, ahol állampolgárságot biztosítottak mindazoknak, akik bebizonyították, hogy menekültek vagy kitelepülők.Barbara Dietz, "German and Jewish migration from the former Soviet Union to Germany: Background, Trends and Implications", Journal of Ethnic and Migration Studies 26, No. 4 (October 2000): 635-652.

Népesség Az alábbi táblázat a Volga német ASZSZK etnikai csoportjait és lakosságát mutatja be:http://demoscope.ru 19261939Németek379 630 fő (66,4%)366 685 fő (60,5%)Oroszok116 561 fő (20,4%)156 027 fő (25,7%)Ukránok68 561 fő (12,0%)58 248 (9,6%)Kazahok1 353 fő (0,2%)8 988 fő (1,5%)Tatárok2 225 fő (0,4%)4 074 fő (0,7%)Mordvinok1 429 fő (0,3%)3 048 fő (0,5%)Belaruszok159 fő (0,0%)1 636 fő (0,3%)Han kínaiak5 fő (0,0%)1 284 fő (0,2%)Zsidók152 fő (0,0%)1 216 fő (0,2%)Lengyelek216 fő (0,0%)756 fő (0,1%)Észtek753 fő (0,1%)521 fő (0,1%)Egyéb710 fő (0,1%)3 869 fő (0,6%)Összlakosság571 754 fő606 352 fő

Az állam vezetői

Államfő

A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei

1918-1919 Ernst Reuter (1889–1953) (Német állampolgár, diplomata, Berlin polgármestere) 1919-1920 Adam Johann Reichert (1869–1936) (tanár, újságíró, kolhoztag) 1920 Alexander Dotz (1890-1973) (I. világháborús katona, szovjet állampolgár) 1920-1921 Vasiliy Pakun (szovjet állampolgár) 1921-1922 Alexander Mohr (1889–1938) (Az első világháború és az orosz polgárháború egyik tábornoka, orosz állampolgár) 1922-1924 Wilhelm Kurz (1892–1938) (szovjet állampolgár) 1924-1930 Johannes Schwab (1888–1938) (szovjet állampolgár) 1930-1934 Andrew Gleim (1892–1954) (szovjet állampolgár) 1934-1935 Heinrich Fuchs (1895-1938) (szovjet állampolgár) 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (I. világháborús katona, orosz állampolgár) 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (szovjet állampolgár) 1937-1938 David Rosenberger (1896–?) (szovjet állampolgár)

A Legfelsőbb Tanács elnöke

1938–1941 Konrad Hoffmann (1894–1977) (első világháborús katona, vasúti munkás, szovjet állampolgár)

Kormányfők A cím 1924. január 12-én a köztársasági Központi Végrehajtó Bizottság első ülésén tett nyilatkozat alapján jött létre.

1924-1929 Wilhelm Kurz (1892–1938) (orosz állampolgár, vállalkozó) 1929-1930 Andrew Gleim (1892–1954) (orosz állampolgár) 1930-1935 Heinrich Fuchs (1895-1938) (szovjet állampolgár) 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (első világháborús katona, helyi pártvezető, orosz állampolgár) 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (orosz állampolgár) 1937-1938 Wladimir Dalinger (1902-1965) (az orosz polgárháború résztvevője, a biztonsági erők tisztje, orosz állampolgár, vállalkozó) 1938-1941 Alexander Heckman (1908–1994) (mérnök, orosz államférfi, gulág túlélő)

Kapcsolódó szócikkek Német Demokratikus Köztársaság

Jegyzetek

További információk (oroszul) (németül) Native Volga-German - researcher of his heritage German Villages in the Volga Valley of Russia High resolution map of VGASSR City of Pallasowka, Canton of the Volga-German ASSR (oroszul) Guide to the history of the Communist Party and the Soviet Union City of Marx, Canton of the Volga-German ASSR (oroszul) Документальный фильм о городе Маркс

Fordítás

Kategória:A Szovjetunió közigazgatása