Hoepfner Guidó Kornél (Szepesváralja, 1868. augusztus 23. – Budapest, 1945. február 26.familysearch.org (tüdőgyulladás, szívgyengeség)) magyar építész.

Életpályája Apja Hoepfner Gusztáv, Annabergben (Szászország) született 1833-ban. Nagyapja már az 1840-es években Pesten vitte üzletét, aki után 1850-ben költözött apja is Pestre. Apja később, 1864-ben felesége Maurer Hermina szülővárosába, Szepesváraljába költözött. Itt alapította meg a Szepesi Hitelbank és Központi Takarékpénztárat, melynek igazgatója volt.

Tanulmányait a lőcsei reáliskolában kezdte. Ezt követően a gépészet felé fordult, a budapesti Műegyetem gépész karára iratkozott be. Egy év után érezte, hogy a gépek helyett inkább az építészet az ő igazi világa. Az építészeti karon tanulmányait 1891-ben sikeresen abszolválta. Már az egyetemi évek alatt mérnök-gyakornok volt a MÁV magasépítési részlegénél. Ezt követően 1896-ig itt is volt állásban. Az egyetemi éveket követően számos építészeti pályázaton vett részt, többek közt Keresztes Istvánnal. Két nyertes pályázata is figyelemre méltó, a szabadkai Szent Rókus r.k. templom tervei, valamint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által színházépület tervezésére kiírt pályázatra 1895-ben készített tervek.

Hauszmann Alajos műegyetemi professzor hívására jelentős részfeladatokat vállalt a budavári palota hatalmas felújítási és átépítési munkálataiból. Többek közt az ő tervei alapján készült el a Királyi Lovarda és a csatlakozó istálló is. Szintén az ő tehetségét dicséri a magyar parasztház és a várkerti pálmaház épülete. Számos további kisebb részlet, lépcsősorok, vízesések fűződnek a nevéhez. Tehetségét és szorgalmát 1906-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével jutalmazták. Hauszmann műtermében a budapesti fiatal építészek egész generációja dolgozott akkoriban. Itt ismerkedett meg Hoepfner Györgyi Gézával is, akivel a századelőn gyümölcsöző együttműködésbe kezdett.

1897-ben édesapja révén, aki ekkortájt a Szepesi Hitelbank és Központi Takarékpénztár igazgatója volt Lőcsén, Tátrafüreden is lehetőséghez jutott egy szállodaépület megtervezésére. Abban az időben a pénzintézet bérelte Ótátrafüredet és Tátralomnicot. Hoepfner számos további jelentős épületet, szállodakomplexumot tervezett még a Tátrában a következő két évtizedben, melyek elegáns, késő eklektikus stílusukkal és rendkívüli kényelmükkel hívták fel magukra a figyelmet.

Magánépítészi tevékenysége mellett egyre többet foglalkozott a középítészeti, nagyobb léptékű városfejlesztési feladatokkal is. 1909-ben tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának, ahol többek közt az új városháza elhelyezésével, az Andrássy út torkolatának, később pedig az Erzsébet sugárút (ma Madách Imre út) városrendezési kérdéseivel foglalkozott. 1912-ben királyi tanácsossá nevezte ki Ferenc József. Utóbbit az első balatoni gyermekszanatórium építése során kifejtett munkásságáért kapta, 1918-ban pedig kimagasló szolgálataiért megkapta a 3. osztályú Vaskorona-rendet. 1917-ben az Országos Középítési Tanács tagja lett. A Monarchia felbomlása után, a húszas évek végén újraéledő hazai építészet egyik meghatározó személyisége lett. A historizmusban gyökerező, de a szecessziót is elfogadó, az újra és a fejlődésre mindig nyitott építészeti szemlélete a harmincas években kibontakozó különféle irányzatokkal jól együtt tudott működni. Későbbi tervei közt találunk többek közt neobarokk és funkcionalista megoldásokat is. A húszas évek vége felé már a legjelentősebb mérnöki és művészeti szerveknek meghatározó tagja, így többek között a Mérnöki Tanácsnak, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, a Budapesti Mérnöki Kamarának, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének. 1929-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke lett, 1932-től a magyar parlament felsőházi tagja. 1945-ben, Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Épületeinek sorsa elég változatos, országos műemléki védelem alatt sajnos egyik sem áll. A Budapest VIII. kerület helyi védelmét élvezi a Györgyi Gézával közösen tervezett Krúdy utca 12. szám alatti épület, míg a közeli Horánszky utca 12., melyet szintén Györgyi Gézával közösen tervezett, fővárosi védettség alatt áll.

Művei bélyegkép|380px|jobbra|A Királyi Lovarda épülete Szent Rókus templom (Szabadka; 1896) Vasútállomás (Temesvár; 1898, átépítve) Királyi vár átépítése: Királyi lovarda, Királyi és főhercegi istálló, Habsburg lépcső, Magyar parasztház, Várkerti pálmaház (Budapest, 1899-1903. megsemmisült) Nagyszálló (Ótátrafüred; 1903-1904) Palota Szálló (Tátralomnic; 1905) József főherceg szálloda (Herkulesfürdő, 1906) Nagyszálló (Csorbató; 1906) Bayer-villa (Budapest, XI. Minerva utca 3/a-b; 1907) Kereskedők Segélyegyletének menháza (Budapest, II. Tárogató út 2.; 1908-1909) Eisele-villa (Budapest, VI. Benczúr utca 46.; 1909) Hayek Kálmánné bérháza (Budapest, VIII. Krúdy utca 14.; 1909) Viktória Biztosító Társaság bérpalotája (Budapest, VII. Károly körút 3/a; 1912) első világháborús hősi emlékmű terve (1916)https://adt.arcanum.com/en/view/PecsiNaplo_1916_12/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=186&layout=s Dirner Gusztáv Adolf egyetemi magántanár bérháza (Budapest, VIII. Horánszky utca 12.) Hoepfner-villa (Budapest, II. Csévi utca 26; 1931)

1920-ban tervei szerint építették át a Vöröskereszt Egylet palotáját a Budai Várban (Budapest, Dísz tér 1–2.).https://welovebudapest.com/cikk/2026/07/07/voroskereszt-szekhaz-tortenete-disz-ter-budai-var/

Jegyzetek

Források 145 éve született Hoepfner Guido – magas-tatra.info Hoepfner Guidó – Budapest100 Hoepfner Guido – Magyar életrajzi lexikon

Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Szepesváraljaiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek