Schöntheil Richárd (Csóka, Torontál vármegye, 1874. július 30. – Budapest, 1944. december 22.)Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3365/1944. folyószáma alatt. építészmérnök.
Életútja
Schöntheil Móric Joachim orvos és Groszmann Adél fiaként született. Az 1870-es évek második felében Kőbányán telepedtek le. 1892-ben érettségizett az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában.Schöntheil Richárd érettségi anyakönyve: BFL, jelzet: HU_BFL_VI_502_d_VkerAFR_1892_1__06_40_0005069 1893-tól folytatott építészeti tanulmányokat a Magyar Királyi József Műegyetemen, diplomáját 1896-ban szerezte meg.Az egyetemi törzskönyv megtalálható a BME levéltárában, 1893/94; 260. lapszámon Steindl Imre vezetésével részt vett a gyulafehérvári székesegyház műemléki felmérésében. A helyszínen készített tollrajzait az Ezredéves Kiállítás alkalmából bemutatták.
Korai időszakában, közel hét évig Láng Adolfnak dolgozott. Művezető volt főnöke fővárosi és vidéki építkezéseinél, például a tordai Vigadónál és Posta és Pénzügyi Palotánál. 1902. február 27-én Budapesten, Ferencvárosban feleségül vette Gunst Sarolta Erzsébetet, Gunst Zsigmond és Fischer Amália leányát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 150/1902. folyószáma alatt. Ebből a házasságból három gyermekük született: Juliánna (élt 7 évet),Halálesete bejegyezve Bp. X. ker. állami halotti akv. 797/1910. folyószáma alatt. Lilla Amália (akit 1929-ben feleségül vett Lakatos Kálmán győri építész)Lakatos Kálmán és Schöntheil Lilla Amália házassága bejegyezve Bp. I. ker. állami házassági akv. 341/1929. folyószáma alatt. és Gábor, aki később apja nyomdokaiba lépett.Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami hősi halotti akv. 1002/1948. folyószáma alatt.
1908-ban megalapította a Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai közkereseti társaságot. 1911-ben feleségével megvásárolták a X. ker. Martinovics tér 4/a. számú telket, ahol 1913-ra felépítették saját házukat, ahol az építész műterme is helyet kapott. 1913-ban tagja volt a Therapia fürdő és gőzmosó részvénytársaság igazgatóságának.
Harcolt az I. világháborúban. A magyar királyi budapesti 1. népfölkelő ezred főhadnagya volt.
A háború után elhagyta Kőbányát. 1921 és 1924 között Nagy Istvánnal közös vállalkozást működtetett, melynek irodája a VII. ker. Sajó utca 5/a., építőanyag telepe pedig az I. ker. Palota (ma Szent György) tér 1. szám alatt volt. Ebben az időszakban az XI. ker. Villányi út 10. szám alá költözött. 1928-ban már a Villányi út 10. szám alatt működött önálló irodája. Felesége 1933. október 13-án elhunyt.Bp. I. ker. állami halotti akv. 1971/1933. folyószám. 1937. március 21-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, bonyhádi születésű Szuttner Etelkával, Szuttner György és Kovács Katalin lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 328/1937. folyószáma alatt.
70 éves korában hunyt el a XII. ker. Kék Golyó utca 26. szám alatti otthonában. Halálát – a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint – szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta.A zsidóüldözés idején hunyt el, ezért létezik egy olyan feltételezés is, hogy valójában annak áldozata lett.
Kőbányán több épületet tervezett, a zsinagóga is az ő műve.
Első házasságából született fia, Simó (Schöntheil) Gábor (1908 – 1944) szintén építész volt.
Épületei +Schöntheil Richárd műveiSorszámCímLeírásÉpítés éveKép1.X. Cserkesz utca 7-9.Mindenki Temploma (egykori kőbányai zsinagóga)1911126x126px2.II. Pázsit utca 6.Villa (lebontva)3.VII. Névtelen utca 1797/a.Lakóház4.X. Állomás utca 4.Fried Jeromiás-villa1904126x126px5.X. Állomás utca 18.Csáky Ferenc villája1905-1906126x126px6.X. Bánya utca 2. – Kolozsvári utca 25.Lakóház7.X. Martinovics tér 4/A.Schöntheil-ház, az építész műtermével1911126x126px8.X. Hölgy utca 16.Lőwy Károly gabonakereskedő egykori otthona1905-1906126x126px9.X. Hölgy utca 32.Lakóház, Schöntheil újította meg homlokzatát188710.X. Petrőczy utca 23. – Márga utca 20.Lakóház1906 körül11.X. Petrőczy utca 24. – Márga utca 22.Lakóház190912.X. Petrőczy utca 26. – Márga utca 15.Lakóház190913.X. Márga utca 26.Lakóház190914.X. Márga utca 28. – Óhegy utca 21/b.Lakóház190915.XI. Mohai út 24.Lakóház16.XI. Kelenhegyi út 22.Villa (lebontva)
Abonyi utca 8., Rákos József úr és neje bérháza, Schöntheil Richárd, 1928–1929
Publikációja Kilenc nap a Balaton körül. (Útleírás, fiának, Gábornak ajánlva) Első Kőbányai Nyomda, Budapest, 1908
Jegyzetek
Források 1896-iki ezredéves országos kiállítás: a történelmi főcsoport hivatalos katalógusa 2. füzet, a renaissance-épület földszintje, XXXI. terem. Budapest, 1896. 243. o. A Budapesti Czím- és Lakjegyzék évfolyamai. Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916. Balassa Imre: Az "egyes népfelkelők" hadi históriája. A m. kir. Budapesti 1. népfelkelő ezred. Támadó hadjárat Románia ellen. Budapest. 1933. 255. o. Láng Adolf élete és művei. Építő Ipar-Építő Művészet, 41. évf. 21. sz. 1917. 05. 27. 130. o. Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex. Békéscsaba, 1990. 175. o. Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai. Központi Értesítő. 33. évf. 2. fév. 62. sz. 1908. 08. 02. 1384. o. Vincze Miklós: Kőbánya elfeledett zsenije, aki szecessziót költöztetett a külvárosba 24.hu, 2018. 07. 21.
Kategória:Magyar építészek Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Kőbányaiak Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban